2013. február 15., 08:472013. február 15., 08:47
„Évekkel ezelőtt, Románia uniós csatlakozása után senki nem volt felkészülve az alapok lehívására. A projektek többségét nem dolgozták ki megfelelően az illetékes hatóságok, így az sem volt egyértelmű, hogy mekkora támogatásra van szükség” – emlékezett vissza Borboly. Hangsúlyozta: 2014-től az eddigiekhez képest még nehezebb dolguk lesz a hatóságoknak, ugyanis az új előírások szerint vissza kell fizetniük a kiutalt támogatást, ha nem teljesítik a pályázatban rögzített követelményeket.
A tanácselnök ugyanakkor bírálta az alapok lehívásának rendszerét, amely elmondása szerint nem kedvez a kis megyéknek. „A kevesebb pénzzel rendelkező megyék nem nyerhetnek meg olyan gazdasági-fejlesztési pályázatokat, amelyek 50 százalékos önrészt feltételeznek. Hargita megye ezért elsősorban társadalmi, kulturális, oktatási jellegű projekteket nyújtott be, míg a gazdasági programokat illetően egyebek mellett Brassó vagy Szeben megye volt szerencsésebb” – magyarázta. Borboly azt is elmondta, hogy a Hargita megyei önkormányzatok és vállalkozások sajnos még nincsenek felkészülve a 2014–2020-as új uniós költségvetési terv keretében biztosított alapok lehívására.
„A megyei tanács hetente három projektet is kidolgoz, a helyi önkormányzatok pedig még nem tudják, mit szeretnének megvalósítani a következő években. Nem szabad elfelejtenünk, hogy az uniós támogatások lesznek az egyetlen biztos finanszírozási források a következő években, mivel az RMDSZ már nincs kormányon” – figyelmeztetett Borboly.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Látogatottsági adatok