Fotó: Pinti Attila
Több ezren vettek részt hétfőn azon a megemlékezésen, amelyet a 2. világháború úzvölgyi csatájának 75. évfordulóján szerveztek a Hargita és Bákó megye határában fekvő katonai temetőben.
2019. augusztus 26., 19:572019. augusztus 26., 19:57
2019. augusztus 26., 20:082019. augusztus 26., 20:08
A Csíkszentmárton önkormányzata, Hargita Megye Tanácsa, valamint a Hargita Megyei Kulturális Központ által meghirdetett rendezvényre az előző évekkel ellentétben kiemelt figyelem hárult, hiszen a sírkertben tavasszal elhelyezett román kereszteket és ortodox emlékművet szélsőséges románok két és fél hónappal ezelőtt erőszakkal felavatták. A megemlékezést ifjúsági fúvószenekar előadása nyitotta, majd hagyományőrzők vonultak az úzvölgyi katonai temetőbe.
A szentmisét Tamás József, a gyulafehérvári egyházmegye segédpüspöke celebrálta. Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat RMDSZ-es elnöke beszédében megköszönte a jelenlévőknek, hogy nagy számban részt vettek a rendezvényen, az elöljáró szerint a több ezres tömeg hűen demonstrálja „a közös magyar erőt és összefogást”.
A megemlékezés meghívott szónoka Böjte Csaba ferences szerzetes volt, aki a romániai többség és kisebbség közötti megbékélés, összefogás, együttműködés szükségességére építette beszédét. A dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetője úgy vélekedett: a románoknak és a magyaroknak nem olyan dolgokon kellene összekapjanak, mint az úzvölgyi katonai temető ügye vagy az, hogy Ferenc pápa június elsejei csíksomlyói látogatása során a hatóságok cenzúrázták a szentatya miseruháján feltüntetett magyar feliratot. Böjte Csaba szerint a valós problémákra kell fókuszálni, például oktatási és egészségügyi kérdésekre.
Fotó: Pinti Attila
„Ha a román államnak jó a magyarok munkája és adója, akkor legyenek jók a magyar közösség szimbólumai, nyelve, himnusza is. Azt kellene elérni, hogy a törvények egyformán vonatkozzanak románokra és magyarokra ebben az országban” – hangoztatta az úzvölgyi megemlékezésen a ferences szerzetes. Csaba testvér arra biztatta hallgatóságát: imádkozzanak azért, hogy a bukaresti parlament épületére is felkerüljön a székely zászló. „Voltak és lesznek még úzvölgyék, de az a dolgunk, hogy hidat építsünk a kőből, amivel megdobtak” – állapította meg Böjte Csaba.
Egyébként a hétfői megemlékezés résztvevői között volt a 75 évvel ezelőtti úzvölgyi csata három túlélője is. A rendezvény szervezői korlátokkal zárták el a tömeg elől a temetőnek azt a részét, amelyen Dormánfalva polgármesteri hivatala áprilisban román parcellát és emlékművet állított. A megemlékezés békés körülmények között zajlott le, a karhatalmi jelenlét sem volt számottevő, ugyanakkor érdekes módon a helyszínen román szót is hallani lehetett a résztvevők között.
A székelyföldiek áprilisban szembesültek azzal, hogy a moldvai, Bákó megyei Dormánfalva (Dărmănești) önkormányzata önkényesen román parcellát alakított ki a Hargita megyei Csíkszentmártonhoz tartozó, mára elnéptelenedett, hegyvidéki Úzvölgye első világháborús magyar katonai temetőjében. Június 6-án több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen a román emlékmű ortodox szertartással végzett felszentelésén, miután székelyek élőlánccal próbálták megakadályozni a temetőfoglalást.
1944. augusztus 26-án, három nappal az után, hogy Románia átállt a tengelyhatalmak oldaláról a szövetségesek oldalára, a szovjet csapatok Úzvölgyénél érték el először az akkori Magyarország határát, ahol a székely határőr zászlóalj 17-18 éves fiúkból álló katonáival ütköztek meg. A páncélosokkal megerősített szovjet túlerő két óra alatt áttörte a magyar védők vonalát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az iskolák és egyetemek környékének fokozott ellenőrzésével, megelőző programokkal és a fiatalok körében egyre népszerűbb elektromos rollerek használatának szigorúbb felügyeletével kezdte az új tanévet a Kolozs Megyei Rendőr-főkapitányság.
Lincshangulat alakult ki szerdára virradóra a Temes megyei Csene településen, ahol idén januárban a brutális tinédzsergyilkosság történt. A Temes megyei törvényszék által pénteken meghozott alapfokú ítélet nem nyerte el a helyiek tetszését.
Európa legjobb bárjai közé került egy kolozsvári létesítmény, ahol a kocsma csak egy része a történetnek: a Heltai FolkCenter könyvtárként indult, ma pedig táncházak, néptáncpróbák, gyerekprogramok és diákrendezvények otthona.
Fenntartja az Észak-Bihari Vízszolgáltatóról és az érmelléki RMDSZ vezetőiről tett kijelentéseit Csomortányi István.
A székelyudvarhelyi Vándor székely-szobor eltávolításáért pereskedő Bogdan Ionescu ügyvéd a Krónikának elmondta: három, Wass Albert néven látható „hasonmás” szobrot talált Magyarországon. Szakács-Paál István polgármester szerint az udvarhelyi az eredeti.
Az 1956-os forradalom erdélyi eseményeire és az utána következő megtorlásokra is emlékeznek a 70. évforduló alkalmából tartandó rendezvénysorozaton Székelyföldön 56-os elítéltek és volt politikai foglyok közreműködésével.
Több mint háromezer erdélyi magyar kisiskolás vesz részt az Iskola Alapítványnak a magyar kormány támogatásával működtetett délutáni oktatási programjában, mely hétfőn indult 14 romániai megyében – tájékoztatott hétfőn az RMDSZ sajtószolgálata.
Megújult a nagyváradi Szent László-templom és a Barátok temploma. Ekkora összeget magyar történelmi egyház 2022 előtt még nem kapott templomfelújításra a román kormánytól – közölte a fejlesztési miniszter.
Elkészült a Mária-út Csíksomlyó és Máriapócs közötti szakasza, a két magyar Mária-kegyhelyet összekötő ötszáz kilométeres zarándokutat a csíksomlyói kegytemplom előtti téren adták át ünnepélyesen.
Fémtüskékkel felszerelt forgalomlassítót helyezett el a nagybányai önkormányzat a városi piac közelében, hogy megakadályozza az autósok szabálytalan behajtását.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás