Fotó: Pinti Attila
Több ezren vettek részt hétfőn azon a megemlékezésen, amelyet a 2. világháború úzvölgyi csatájának 75. évfordulóján szerveztek a Hargita és Bákó megye határában fekvő katonai temetőben.
2019. augusztus 26., 19:572019. augusztus 26., 19:57
2019. augusztus 26., 20:082019. augusztus 26., 20:08
A Csíkszentmárton önkormányzata, Hargita Megye Tanácsa, valamint a Hargita Megyei Kulturális Központ által meghirdetett rendezvényre az előző évekkel ellentétben kiemelt figyelem hárult, hiszen a sírkertben tavasszal elhelyezett román kereszteket és ortodox emlékművet szélsőséges románok két és fél hónappal ezelőtt erőszakkal felavatták. A megemlékezést ifjúsági fúvószenekar előadása nyitotta, majd hagyományőrzők vonultak az úzvölgyi katonai temetőbe.
A szentmisét Tamás József, a gyulafehérvári egyházmegye segédpüspöke celebrálta. Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat RMDSZ-es elnöke beszédében megköszönte a jelenlévőknek, hogy nagy számban részt vettek a rendezvényen, az elöljáró szerint a több ezres tömeg hűen demonstrálja „a közös magyar erőt és összefogást”.
A megemlékezés meghívott szónoka Böjte Csaba ferences szerzetes volt, aki a romániai többség és kisebbség közötti megbékélés, összefogás, együttműködés szükségességére építette beszédét. A dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetője úgy vélekedett: a románoknak és a magyaroknak nem olyan dolgokon kellene összekapjanak, mint az úzvölgyi katonai temető ügye vagy az, hogy Ferenc pápa június elsejei csíksomlyói látogatása során a hatóságok cenzúrázták a szentatya miseruháján feltüntetett magyar feliratot. Böjte Csaba szerint a valós problémákra kell fókuszálni, például oktatási és egészségügyi kérdésekre.
Fotó: Pinti Attila
„Ha a román államnak jó a magyarok munkája és adója, akkor legyenek jók a magyar közösség szimbólumai, nyelve, himnusza is. Azt kellene elérni, hogy a törvények egyformán vonatkozzanak románokra és magyarokra ebben az országban” – hangoztatta az úzvölgyi megemlékezésen a ferences szerzetes. Csaba testvér arra biztatta hallgatóságát: imádkozzanak azért, hogy a bukaresti parlament épületére is felkerüljön a székely zászló. „Voltak és lesznek még úzvölgyék, de az a dolgunk, hogy hidat építsünk a kőből, amivel megdobtak” – állapította meg Böjte Csaba.
Egyébként a hétfői megemlékezés résztvevői között volt a 75 évvel ezelőtti úzvölgyi csata három túlélője is. A rendezvény szervezői korlátokkal zárták el a tömeg elől a temetőnek azt a részét, amelyen Dormánfalva polgármesteri hivatala áprilisban román parcellát és emlékművet állított. A megemlékezés békés körülmények között zajlott le, a karhatalmi jelenlét sem volt számottevő, ugyanakkor érdekes módon a helyszínen román szót is hallani lehetett a résztvevők között.
A székelyföldiek áprilisban szembesültek azzal, hogy a moldvai, Bákó megyei Dormánfalva (Dărmănești) önkormányzata önkényesen román parcellát alakított ki a Hargita megyei Csíkszentmártonhoz tartozó, mára elnéptelenedett, hegyvidéki Úzvölgye első világháborús magyar katonai temetőjében. Június 6-án több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen a román emlékmű ortodox szertartással végzett felszentelésén, miután székelyek élőlánccal próbálták megakadályozni a temetőfoglalást.
1944. augusztus 26-án, három nappal az után, hogy Románia átállt a tengelyhatalmak oldaláról a szövetségesek oldalára, a szovjet csapatok Úzvölgyénél érték el először az akkori Magyarország határát, ahol a székely határőr zászlóalj 17-18 éves fiúkból álló katonáival ütköztek meg. A páncélosokkal megerősített szovjet túlerő két óra alatt áttörte a magyar védők vonalát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Gulyás Adrienn hadtörténész és Ugron Zsolna író részvételével tartják meg a Háromszéki Honleányképzőt március 12-én és 13-án Sepsiszentgyörgyön, ahol előadások és műhelyfoglalkozások keretében mutatják be a reformkort a középiskolásoknak és érdeklődőknek.
Országszerte több mint egy tucat, az összeomlás szélére sodródott műemléken dolgoznak idén a Műemlékmentő Szolgálat önkéntesei. Kastélyok, erődtemplomok, kúriák, középületek és egykori közfürdők sürgősségi megóvása szerepel a programban.
Hargita megyében is elkezdődnek a tényleges autópálya-építési előkészületek.
Amikor a levélszavazásos rendszer szabályait megalkotta, a magyar állam megfelelő garanciákat épített be az eljárásba, és ezek működnek a gyakorlatban – szögezte le a Krónika kérdésére Kolozsváron Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke.
Vádat emelt a Temes megyei törvényszéki ügyészség a januárban elkövetett csenei gyermekgyilkosság három, szintén kiskorú elkövetője közül kettő ellen – közölte szerdán az ügyészség.
Felbátorították Közép-Európa egyik legnagyobb sípályakomplexumának képviselői a Bihar Megyei Tanács elnökét, miután közösen megvizsgálták Biharfüred és Vârtop adottságait, síparadicsommá alakításuknak potenciális fejlesztési lehetőségeit.
Súlyos közúti balesetben vesztette életét egy 18 éves, vezetői engedéllyel nem rendelkező fiatalember a Brassó megyei Viktóriavárosban. A nagy sebességgel egy fának csapódó jármű további két kiskorú utasát súlyos sérülésekkel szállították kórházba.
Történelmi pillanat Kézdivásárhelyen: idén, március 15-én dr. Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke mond ünnepi beszédet – jelentette be kedden a Facebook-oldalán Bokor Tibor, a székelyföldi város polgármestere.
2016 óta több mint 900 külhoni magyar óvoda és bölcsőde épült vagy újult meg a magyar kormány támogatásával, ebből több mint 500 Erdélyben. Összeállításunkban néhány konkrét megvalósítás révén mutatjuk be a támogatás jelentőségét.
Antikommunista román hősre, a Ceaușescu-diktatúra elleni tiltakozásként önmagát felgyújtó Liviu Corneliu Babeșre emlékeztek hétfőn az erdélyi Brassópojánán.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás