Fotó: Pinti Attila
Több ezren vettek részt hétfőn azon a megemlékezésen, amelyet a 2. világháború úzvölgyi csatájának 75. évfordulóján szerveztek a Hargita és Bákó megye határában fekvő katonai temetőben.
2019. augusztus 26., 19:572019. augusztus 26., 19:57
2019. augusztus 26., 20:082019. augusztus 26., 20:08
A Csíkszentmárton önkormányzata, Hargita Megye Tanácsa, valamint a Hargita Megyei Kulturális Központ által meghirdetett rendezvényre az előző évekkel ellentétben kiemelt figyelem hárult, hiszen a sírkertben tavasszal elhelyezett román kereszteket és ortodox emlékművet szélsőséges románok két és fél hónappal ezelőtt erőszakkal felavatták. A megemlékezést ifjúsági fúvószenekar előadása nyitotta, majd hagyományőrzők vonultak az úzvölgyi katonai temetőbe.
A szentmisét Tamás József, a gyulafehérvári egyházmegye segédpüspöke celebrálta. Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat RMDSZ-es elnöke beszédében megköszönte a jelenlévőknek, hogy nagy számban részt vettek a rendezvényen, az elöljáró szerint a több ezres tömeg hűen demonstrálja „a közös magyar erőt és összefogást”.
A megemlékezés meghívott szónoka Böjte Csaba ferences szerzetes volt, aki a romániai többség és kisebbség közötti megbékélés, összefogás, együttműködés szükségességére építette beszédét. A dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetője úgy vélekedett: a románoknak és a magyaroknak nem olyan dolgokon kellene összekapjanak, mint az úzvölgyi katonai temető ügye vagy az, hogy Ferenc pápa június elsejei csíksomlyói látogatása során a hatóságok cenzúrázták a szentatya miseruháján feltüntetett magyar feliratot. Böjte Csaba szerint a valós problémákra kell fókuszálni, például oktatási és egészségügyi kérdésekre.
Fotó: Pinti Attila
„Ha a román államnak jó a magyarok munkája és adója, akkor legyenek jók a magyar közösség szimbólumai, nyelve, himnusza is. Azt kellene elérni, hogy a törvények egyformán vonatkozzanak románokra és magyarokra ebben az országban” – hangoztatta az úzvölgyi megemlékezésen a ferences szerzetes. Csaba testvér arra biztatta hallgatóságát: imádkozzanak azért, hogy a bukaresti parlament épületére is felkerüljön a székely zászló. „Voltak és lesznek még úzvölgyék, de az a dolgunk, hogy hidat építsünk a kőből, amivel megdobtak” – állapította meg Böjte Csaba.
Egyébként a hétfői megemlékezés résztvevői között volt a 75 évvel ezelőtti úzvölgyi csata három túlélője is. A rendezvény szervezői korlátokkal zárták el a tömeg elől a temetőnek azt a részét, amelyen Dormánfalva polgármesteri hivatala áprilisban román parcellát és emlékművet állított. A megemlékezés békés körülmények között zajlott le, a karhatalmi jelenlét sem volt számottevő, ugyanakkor érdekes módon a helyszínen román szót is hallani lehetett a résztvevők között.
A székelyföldiek áprilisban szembesültek azzal, hogy a moldvai, Bákó megyei Dormánfalva (Dărmănești) önkormányzata önkényesen román parcellát alakított ki a Hargita megyei Csíkszentmártonhoz tartozó, mára elnéptelenedett, hegyvidéki Úzvölgye első világháborús magyar katonai temetőjében. Június 6-án több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen a román emlékmű ortodox szertartással végzett felszentelésén, miután székelyek élőlánccal próbálták megakadályozni a temetőfoglalást.
1944. augusztus 26-án, három nappal az után, hogy Románia átállt a tengelyhatalmak oldaláról a szövetségesek oldalára, a szovjet csapatok Úzvölgyénél érték el először az akkori Magyarország határát, ahol a székely határőr zászlóalj 17-18 éves fiúkból álló katonáival ütköztek meg. A páncélosokkal megerősített szovjet túlerő két óra alatt áttörte a magyar védők vonalát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Perrel fenyegetőzik Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere, miután olyan információk láttak napvilágot, hogy jogosulatlanul vett igénybe rendőri kíséretet.
„Ha elcsúszunk öt percet, az egész napunk rossz” – mondja Kovács Katalin, miközben a konyhán aznap 3600 gombóc készül.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás