Fotó: Pinti Attila
Több ezren vettek részt hétfőn azon a megemlékezésen, amelyet a 2. világháború úzvölgyi csatájának 75. évfordulóján szerveztek a Hargita és Bákó megye határában fekvő katonai temetőben.
2019. augusztus 26., 19:572019. augusztus 26., 19:57
2019. augusztus 26., 20:082019. augusztus 26., 20:08
A Csíkszentmárton önkormányzata, Hargita Megye Tanácsa, valamint a Hargita Megyei Kulturális Központ által meghirdetett rendezvényre az előző évekkel ellentétben kiemelt figyelem hárult, hiszen a sírkertben tavasszal elhelyezett román kereszteket és ortodox emlékművet szélsőséges románok két és fél hónappal ezelőtt erőszakkal felavatták. A megemlékezést ifjúsági fúvószenekar előadása nyitotta, majd hagyományőrzők vonultak az úzvölgyi katonai temetőbe.
A szentmisét Tamás József, a gyulafehérvári egyházmegye segédpüspöke celebrálta. Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat RMDSZ-es elnöke beszédében megköszönte a jelenlévőknek, hogy nagy számban részt vettek a rendezvényen, az elöljáró szerint a több ezres tömeg hűen demonstrálja „a közös magyar erőt és összefogást”.
A megemlékezés meghívott szónoka Böjte Csaba ferences szerzetes volt, aki a romániai többség és kisebbség közötti megbékélés, összefogás, együttműködés szükségességére építette beszédét. A dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetője úgy vélekedett: a románoknak és a magyaroknak nem olyan dolgokon kellene összekapjanak, mint az úzvölgyi katonai temető ügye vagy az, hogy Ferenc pápa június elsejei csíksomlyói látogatása során a hatóságok cenzúrázták a szentatya miseruháján feltüntetett magyar feliratot. Böjte Csaba szerint a valós problémákra kell fókuszálni, például oktatási és egészségügyi kérdésekre.
Fotó: Pinti Attila
„Ha a román államnak jó a magyarok munkája és adója, akkor legyenek jók a magyar közösség szimbólumai, nyelve, himnusza is. Azt kellene elérni, hogy a törvények egyformán vonatkozzanak románokra és magyarokra ebben az országban” – hangoztatta az úzvölgyi megemlékezésen a ferences szerzetes. Csaba testvér arra biztatta hallgatóságát: imádkozzanak azért, hogy a bukaresti parlament épületére is felkerüljön a székely zászló. „Voltak és lesznek még úzvölgyék, de az a dolgunk, hogy hidat építsünk a kőből, amivel megdobtak” – állapította meg Böjte Csaba.
Egyébként a hétfői megemlékezés résztvevői között volt a 75 évvel ezelőtti úzvölgyi csata három túlélője is. A rendezvény szervezői korlátokkal zárták el a tömeg elől a temetőnek azt a részét, amelyen Dormánfalva polgármesteri hivatala áprilisban román parcellát és emlékművet állított. A megemlékezés békés körülmények között zajlott le, a karhatalmi jelenlét sem volt számottevő, ugyanakkor érdekes módon a helyszínen román szót is hallani lehetett a résztvevők között.
A székelyföldiek áprilisban szembesültek azzal, hogy a moldvai, Bákó megyei Dormánfalva (Dărmănești) önkormányzata önkényesen román parcellát alakított ki a Hargita megyei Csíkszentmártonhoz tartozó, mára elnéptelenedett, hegyvidéki Úzvölgye első világháborús magyar katonai temetőjében. Június 6-án több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen a román emlékmű ortodox szertartással végzett felszentelésén, miután székelyek élőlánccal próbálták megakadályozni a temetőfoglalást.
1944. augusztus 26-án, három nappal az után, hogy Románia átállt a tengelyhatalmak oldaláról a szövetségesek oldalára, a szovjet csapatok Úzvölgyénél érték el először az akkori Magyarország határát, ahol a székely határőr zászlóalj 17-18 éves fiúkból álló katonáival ütköztek meg. A páncélosokkal megerősített szovjet túlerő két óra alatt áttörte a magyar védők vonalát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Fenntartja az Észak-Bihari Vízszolgáltatóról és az érmelléki RMDSZ vezetőiről tett kijelentéseit Csomortányi István.
A székelyudvarhelyi Vándor székely-szobor eltávolításáért pereskedő Bogdan Ionescu ügyvéd a Krónikának elmondta: három, Wass Albert néven látható „hasonmás” szobrot talált Magyarországon. Szakács-Paál István polgármester szerint az udvarhelyi az eredeti.
Az 1956-os forradalom erdélyi eseményeire és az utána következő megtorlásokra is emlékeznek a 70. évforduló alkalmából tartandó rendezvénysorozaton Székelyföldön 56-os elítéltek és volt politikai foglyok közreműködésével.
Több mint háromezer erdélyi magyar kisiskolás vesz részt az Iskola Alapítványnak a magyar kormány támogatásával működtetett délutáni oktatási programjában, mely hétfőn indult 14 romániai megyében – tájékoztatott hétfőn az RMDSZ sajtószolgálata.
Megújult a nagyváradi Szent László-templom és a Barátok temploma. Ekkora összeget magyar történelmi egyház 2022 előtt még nem kapott templomfelújításra a román kormánytól – közölte a fejlesztési miniszter.
Az évtizedekig eltűntnek vélt, de három éve előkerült alkotást a felújított templom udvarán kívánják felállítani a Magyar Szórvány Napján – mondta a Krónikának az egyházközség két lelkipásztora.
Elkészült a Mária-út Csíksomlyó és Máriapócs közötti szakasza, a két magyar Mária-kegyhelyet összekötő ötszáz kilométeres zarándokutat a csíksomlyói kegytemplom előtti téren adták át ünnepélyesen.
Fémtüskékkel felszerelt forgalomlassítót helyezett el a nagybányai önkormányzat a városi piac közelében, hogy megakadályozza az autósok szabálytalan behajtását.
Erdélyben egyedi kezdeményezésként egy székelyföldi unitárius templom kerítésére Jézus példázatait illusztráló rajzokat készítenek diákok.
Jelentős lehűlésre figyelmeztet az Országos Meteorológiai Igazgatóság (ANM) hamarosan akár 10 fokkal is csökkenhet a hőmérséklet.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás