Bánffy Farkas: igazából akkor lenne szó igazságtételről, ha az ember jól használja fel a visszakapott vagyont (archív felvétel)
Fotó: Szabó Tamás
Vasmarokkal kapaszkodik a román állam a Bánffy-család vagyonába. Újabban a korrupcióellenes ügyészséggel félemlítik meg a kommunizmus idején államosított ingatlanok igénylőit. Román gazdasági érdekek sérülnének, ha visszaadnák a Kelemen-havasokban elterülő 35 ezer hektárnyi erdőt – véli Bánffy Farkas. A magyarországi arisztokrata család Erdélybe költözött ügyintézője, a fugadi báróként ismert fiatalember azt is elmondta a lapcsaládunknak adott interjúban, hogy alig éri el az öt százalékot az eddig visszaszolgáltatott javak összessége.
2018. június 25., 13:292018. június 25., 13:29
– Már több mint egy évtized telt el azóta, hogy Budapestről Fehér megyébe költözött, majd arra vállalkozott, visszaszerzi, amit lehet a családja államosított vagyonából. Hogyan dolgozik a román igazságszolgáltatás?
– A kérdés inkább az, hogy mi az igazság? Hiszen az inkább szubjektív dolog. Például bizonyos ingatlanok mielőtt a mieink voltak, addig a más tulajdonát képezték. Valaki tehát mindig úgy érezhette, amikor elvettek tőle valamit, hogy vele bizony igazságtalanul bántak el. Most mindössze annyi történt, hogy mi kaptunk egy második esélyt is.
Ha ezt ugyanis öncélúan teszi, akkor nincsen semmi értelme az egésznek. Az már más, amikor az ember a javait képes a köz szolgálatába állítani.
– Például a fugadi kastélyt?
– Nagyon sokszor kérdeznek a fugadi kastély sorsáról. Pedig szerintem ez tizedrangú kérdéskör.
Nem gondolom azt, hogy a különböző kastélyok a leglényegesebb pontok. Egy épület fenntartása csak problémaforrás, az erdő viszont mindig hálás dolog. A laikusok általában a kastélyra ugranak, de az csak arra jó, hogy az ember kislányokat szédítsen, másra nem. Komolyra fordítva a szót: igen, helyre kell hozni a birtokot, de úgy, hogy abból a magyar közösség profitáljon, és tudjunk válaszokat adni a problémáikra.
– Mit szól ehhez a román hatalom? Jön egy arisztokrata Magyarországról, szembemegy az állami asszimilációs törekvésekkel, és még elkezd követelőzni is – már Bukarest szempontja szerint.
– Hát most legyünk őszinték: ha Magyarországon bejelentkezne egy osztrák család, majd a monarchiára hivatkozva kérné a fél Bakonyt, visszaadnánk?
A fugadi kastély
Fotó: Facebook/Bánffy Farkas
– Mi a visszaszolgáltatás jelenlegi mérlege?
– Ugyan nem a Bánffy-, hanem szerteágazó családok vagyonáról beszélünk, de ha öt százalékot mondok, akkor is lehet, hogy sok. Jelenleg összesen 800 hektárnyi erdőt és szántóföldet kezelek. Ez kisebb területekből áll össze – visszaszerzésükkel eddig nem volt különösebb probléma –, 5, 10, 50 hektár nem sért gazdasági érdekeket.
Az eddigi törvények alapján a visszaszolgáltatási folyamatnak el kellett volna indulnia. Ám a román állam próbál mindent kihasználni. Háborús bűnösnek nevezik Bánffy Dánielt, a nagyapámat, majd átesve a ló másik oldalára, közlik, hogy nem is vagyunk leszármazottai a saját nagyapánknak. Próbálják megfélemlíteni az embereket.
– Az eszközök legalább változatosak?
– Ránk küldték a rendőrséget és a korrupcióellenes ügyészséget (DNA). Utóbbihoz június elején hívtak be kihallgatásra édesapámmal, Bánffy Miklóssal.
– Milyen élményekkel gazdagodtak?
– Mivel vádolják önöket?
– Tulajdonképpen az állam érdekeit szolgálják, ők a modern Szekuritáte. Most azt állítják, hogy illegális volt az összes visszaigénylésünk, és ha ez így történt, akkor abban korrupció van. Ez az egész történet egy vicc.
– A fugadi erdésszel már sikerült kibékülni? Nem nagyon örült, amikor ön 2007-ben megjelent a faluban és elkezdte megállítani a falopást a Bánffy-erdőkben...
– Azóta már a harmadik erdész tevékenykedik a faluban. Én meg közben elvégeztem egy erdésztechnikusi képzést is, így már az erdészeti hivatalok is más szemmel tekintenek rám.
Elvileg szent a béke. Mondjuk, örülnék, ha a polgármester végre kiállítaná az adóigazolásomat arról, hogy nincs tartozásom az önkormányzatnak, de erre másfél évvel az után sem hajlandó, hogy erre bírósági ítélet is kötelezi.
– Ezek után mi a családi stratégia? Meddig szeretnének elmenni?
– Amíg csak lehet, folytatjuk a küzdelmet.
Előbb-utóbb a geopolitikai helyzet is változik annyit, hogy lehet meg előrelépés bőven.
– Milyen geopolitikai helyzet lenne az ideális?
– Az, amikor Románia kénytelen lesz végre európai országnak látszani.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A sváb kultúra és örökség kutatásával és bemutatásával sváb kulturális-turisztikai útvonalat és történelmi emlékezőhelyet alakít ki a Bihar Megyei Műemlékvédelmi Alapítvány partnerségben a magyarországi Jósa András Múzeummal.
Az elmúlt két évben elért mérföldköveknek köszönhetően számos újdonsággal szolgál a közönségnek a Degenfeld-kastély, ezért október 4-én ismét megrendezik a kutyfalvi kastélynapot.
176 köbméter tűzifát foglaltak le a rendőrök egy cséffai (Cefa) fuvaros portáján, mert nem tudta igazolni a fa eredetét.
Ismét bejárható a Via Transilvanica Parajdon áthaladó szakasza – közölték az Erdélyt északkeletről délnyugatra átszelő, gyalogosan, lóháton vagy kerékpárral bejárható, 1400 kilométeres turistaútvonal kiépítői.
A romániai lakosság a tavaly novemberi választások óta különösen érzékeny arra, hogyan formálódik a közbeszéd, és miként születnek a narratívák.
Súlyos közúti baleset történt Brassó és Barcaföldvár között a DN 13-as főúton: egy 65 éves férfi életét vesztette, egy személy súlyosan megsérült.
Lemondott az RMDSZ Brassó megyei szervezetének elnöki tisztségéről Kirsch Gábor Ferenc, döntését a szervezet tisztújításához kapcsolódó, az elnöki posztra jelentkezett Toró Tamás körül kialakult botránnyal indokolta.
Magyar kulturális napokat tartanak a Szilágy megyei Zsibón, Wesselényi Miklós szülővárosában. A rendezvény nem csupán szórakozást kínál, hanem közösségépítő, kulturális élményt nyújt egy olyan szórványtelepülésen, ahol ritkák a magyar nyelvű programok.
A rendezvény nemcsak a gasztronómiáról vagy a szükségletek kielégítéséről szólt, hanem a hagyomány folytatásáról, az őszi befőzés szokásának tovább éltetéséről.
Állagmegőrzési munkálatokat végeznek a gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyház északi tornyán és felső tetőszerkezetén, a munkálatokat a román Nemzeti Örökségvédelmi Intézet és a Főegyházmegye finanszírozza.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás