Pintér Zsolt Máramaros megyei elnök szerint sok munkával eredmény is lesz
Fotó: Máthé Levente
Visszanyerné a magyar közösség minél szélesebb körű bizalmát Pintér Zsolt, az egyesült Máramaros megyei RMDSZ-szervezet elnöke. A civil szférából érkező politikus új csapattal lát munkához, és azt vallja: szórványban folyamatos kampányban kell lenni, meg kell szólítani a szövetségtől elfordult magyarokat, a magyarul már nem tudó magyar származásúakat és a vegyes házasságban élőket is.
2021. július 31., 13:402021. július 31., 13:40
– Harmincegy év után egyesült a két máramarosi területi RMDSZ-szervezet. Mi indokolta a Nagybánya és a Történelmi Máramaros területi szervezet összevonását?
– Valamennyi erdélyi megyében – Hargita megyét kivéve – megyei RMDSZ-szervezetek vannak. Máramarosban a kezdetekkor, hivatkozva a különböző történelmi régiókra, két területi szervezet alakult. Az évtizedek során a két szervezet között inkább viták zajlottak, főként a megyei és parlamenti jelöltlista miatt, együttműködés, konkrét szervezeti és hálózatépítés nem volt.
– Az új Máramaros megyei szervezet elnökeként melyek a fő célkitűzései a következő időszakban?
– A célkitűzések egyszerűek: visszanyerni a magyar közösség minél szélesebb körű bizalmát. Az az elképzelésem, hogy az emberek bízzanak az RMDSZ-ben, mint egy lehetőségben, amely elősegíti a közösségi életet, érezzék, hogy a szövetség biztosítja a jogaink betartását, és tapasztalják meg közelből a szervezet közösségszervező tevékenységét. Azt szeretném, ha minden máramarosi magyar részesévé válna ennek a történetnek, nemcsak a tagok, szimpatizánsok, szavazók, hanem az egész közösség mozgalomszerűen részt venne, ki-ki a maga módján, a közösségépítésben.
Harmincegy év után egyesült a két máramarosi területi RMDSZ-szervezet. Az egyesülésről közös küldöttgyűlésen döntött a Nagybánya központú és a Történelmi Máramaros területi szervezet.
– Évekig volt a Főtér Fesztivál főszervezője. Mit gondol, mennyire segítheti a most vállalt feladat ellátásában a civil szférában szerzett tapasztalat?
– A Főtér Fesztivál – Nagybányai Magyar Napok szervezésében nyert tapasztalathalmaz szerintem segíteni fog ebben a fenti folyamatban. A magyar napok szervezési elve, módja megtanított az alulról való építkezésre, a befogadásra, de ugyanakkor az alapos odafigyelésre, a minőségi munkára is.
De a végcél maga a haszonélvező, a megszólított személy. Ez persze nem fog működni egyik percről a másikra. A kulcsszó rengeteg munka, türelem, és mindezt egy nagyon hatékony kommunikációnak kell elősegítenie – ha ez sikerül, négy év múlva minden bizonnyal jobban kell hogy álljunk mi, máramarosi magyarok.
– Mindkét eddigi területi szervezet válságos időszakon van túl, a gyenge választási eredmények miatt „fentről” lemondatták a vezetőséget. Milyen csapattal fog dolgozni a továbbiakban?
– A lemondatásokkal egyidejűleg általános tisztújítást is kiírtak mindkét területi szervezetben, mindegyik helyi szervezetében. Ez a folyamat sikeresen lezárult – megjegyzem, járvány idején, amikor nem lehetett közgyűléseket tartani. De végül jól alakult, mert az álló- vagy mozgóurnás választás több személyt megmozgatott, így az új vezető testületek sokkal nagyobb legitimitással rendelkeznek. Ezek nagy része megújult, a legtöbb településen új elnököt választottak és nagymértékben megújult választmányok alakultak. Az új nem azt jelenti, hogy teljesen új emberek jelentek meg, hanem sok esetben olyanok fordultak vissza a szövetséghez, akik az évek során lemorzsolódtak, vagy csalódtak a helyi RMDSZ-szervezet tevékenységében.
Fotó: rmdsz.ro
– Botránytól sem volt mentes az elmúlt időszak, gondolok itt Apjok Norbert képviselőre, aki szembeszállt az RMDSZ csúcsvezetésével. Hogyan látja, az efféle ügyek mennyire gyengítették az embereknek a szövetségbe vetett bizalmát?
– Az elmúlt időszak nemcsak a választási eredmények és lemondatások miatt volt hangos, hanem az ilyen jellegű botrányok miatt is, főleg. Példátlan és remélem megismételhetetlen lesz egy hasonló eset a megyében és egész Erdélyben.
– ezek sorából most sokan a megújult választmányokban vannak, és remélem, őrködni fognak, hogy az ilyen vagy ehhez hasonló történetek ne ismétlődjenek meg.
Turos Lóránd Szamár megyei szenátor és Nagy Szabolcs Szatmár megyei képviselő vette át a Máramaros megyei magyarság parlamenti képviseletét azt követően, hogy az RMDSZ kizárta soraiból és parlamenti frakciójából Apjok Norbert Máramaros megyei képviselőt.
– Az RMDSZ számára elsősorban a Máramaros megyei önkormányzatból való kiesés bizonyult nagy érvágásnak a tavalyi választásokon. A magyarság csökkenő demográfiai tendenciája ismeretében mennyire van esély visszakerülni a testületbe? Hogyan próbálnak „javítani” az egyre kevésbé kedvező demográfiai folyamatokon?
– Igen, az azóta elkészült elemzések azt mutatják, hogy a demográfiai adatok is közrejátszottak. De azt is kimutatták, hogy igenis, három év múlva van esély visszakerülni a megyei tanácsba. Ennek az a feltétele, hogy már „tegnaptól” elkezdtük az alapos munkát, amit nagyon jól megszervezve és lekommunikálva kell folytatnunk.
Hogy hasonlattal éljek, kicsiben olyan folyamatról van szó, mint amelyet a bukaresti kormányzás esetében tapasztalunk. Egy gondolat erejéig visszatérve a demográfiai helyzetre, el kell mondani azt a tervünket, hogy azokat a rétegeket is meg kell fognunk, szólítanunk, amelyeket eddig nem sikerült. Értem ez alatt a vegyes házasságban élő magyarokat, magyar származásúakat, magyar érzelmű, de már magyarul alig beszélő személyeket.
És végül, de nem utolsósorban meg kell szólítanunk a magyar anyanyelvű romákat, a kisszámú német közösséget, amely közel áll hozzánk, valamint kapcsolatot kell kiépíteni, és szövetséget kell ajánlani a megye ukrán közösségének.
– Több mint fél éve nagybányai önkormányzati képviselőként is dolgozik. Melyek a nagybányai magyar képviselet fő célkitűzései ebben az időszakban?
– Mint mindig, a magyar oktatás áll az első helyen, ezt tekintjük a nulladik kérdésnek. Ezenkívül vannak a magyar közösséget érintő kérdéskörök, mint például a helyi értékeink megtartása, megőrzése. Ez alatt a városban fellelhető, a magyar múltat hirdető épített örökséget, emlékhelyek megtartását értem, illetve újak megteremtését.
Ebben a mandátumban jóval nagyobb hangsúlyt fektetünk az általános jóléti és városrendezési elvekre, hiszen ezek nemzetiségtől függetlenek. Tudjuk jól, hogy a magyarokat is ugyanazok a kérdések foglalkoztatják a városfejlesztés terén, mint a többségi polgárokat. Emiatt mi, RMDSZ-képviselők is meg kell tanuljunk még többet nyújtani kollégáinknak: egyrészt a magyar ügyekért harcolni, másrészt a közös ügyekért is mindent megtenni. Persze nem könnyű, még tanuljuk, de szerintem a lehetőségekhez képest haladunk, lépésről lépésre.
– Milyen a magyar képviselet kapcsolata Cătălin Cherecheș polgármesterrel? Elsősorban annak fényében, hogy a nagybányai elöljáró pár éve még a magyar iskola felszámolásáról szónokolt.
– A magyar képviselet (két helyi önkormányzati képviselő a 23-ból, bár nem mondtunk le arról, hogy a jövőben három legyen) mindig a jó viszonyt és az együttműködést kereste. Más út nincs, még ha ez az út göröngyös is.
Mint ahogyan az önkormányzati választások utáni kijelentés is, miszerint nem lesz többet magyar alpolgármester. Mégis lett Pap Zsolt István kollégám személyében, aki azóta is nagyon ügyesen végzi a feladatát.
– Idén 125 éves a Nagybányai Művésztelep. Hogyan látja, mennyire tudta-tudja hasznosítani a város a dicső múltat, terveznek-e építeni erre a továbbiakban?
– A magyar közösség kiemelten foglalkozik a témával. A Főtér Fesztivál Egyesület egy öt részből álló, nagy népszerűségnek örvendő előadás-sorozatot indított ebben a témában, amely az elmúlt 125 évet, a múltat és a jelent egyaránt taglalja. Három előadást közvetítettek a nagybányai Várvédő Galériából, a negyedik pedig Kolozsváron lesz a Kolozsvári Magyar Napok keretében augusztus 19-én. A Virtuális Nagybánya Egyesület a 125 évet bemutató színes albumot tervez, amely az idei Főtér Fesztiválon lesz bemutatva. Több rangos kiállítást szervez a Teleki Magyar Ház is. Az RMDSZ pedig az önkormányzattal karöltve egy szoborcsoport felállítását tervezi, a művésztelep öt alapítójáról: reméljük, hogy az idén sor kerül az avatóra a régi főtéren, ha pedig mégsem, jövő év elején minden bizonnyal sikerülni fog.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.
Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.
Közel 25 ezer lejért hirdetnek egy átköltöztethető, tömör fából épült, 8×12 méteres csűrt Brassó megyében. Szilágy megyében egy több mint százéves csűr ára meghaladja a 15 ezer lejt, Kolozsvár környékén 6500 euróért lehet venni ilyen gazdasági épületet.
Első írásos említésének 750. évfordulóját ünnepli idén Körösfő, amely augusztusban a Kalotaszegi Hagyomány Napok keretében idézi fel gazdag múltját. Bódis László polgármesterrel a jubileumról és a település gazdag kulturális örökségről beszélgettünk.
Sulyok Tamás államfő eltávolítása súlyos hiba, szembemegy a jogállammal – szögezte le a Krónikának Fodor Gábor. A liberális politikus abszurdnak nevezi a Tisza Párt számos intézkedését, szerinte a kormány visszaél a kétharmados felhatalmazással.
Már az aszfaltozásra készülnek a dél-erdélyi autópálya Nagyszeben és Fogaras közötti szakaszán – tudatta Cristian Pistol, az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság (CNAIR) igazgatója.
Első ízben állítják ki Romániában Assisi Szent Ferenc ereklyéit. A szeráfi szent földi maradványait péntek délutántól vasárnap estig Nagyváradon, a helyi ferences kolostorban lehet megtekinteni.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!