„Nagyobb esélyt jelent az új egység” – Csomortányi István EMSZ-társelnök célokról, tapasztalatokról, meghiúsult együttműködésről

– Melyek a kiemelt helyszínek az EMSZ számára?

– Igazságtalan lenne a jelöltjeinkkel szemben kiemelt helyszíneket említeni. Inkább néhány olyan helyszínt említek meg, ahol az Erdélyi Magyar Szövetségre leadott szavazat egyértelműen a leghasznosabb. Ott van Marosvásárhely, ahol a szövetség az EMNP színeiben indította jelöltjeit, a városi listára leadott szavazat garantálhatja, hogy a városi közgyűlésben magyar többség lesz, hiszen ha bejutunk, az pluszképviselőket jelent, ami nagyon fontos, hiszen valamennyi párt egyként támogatja Soós Zoltánt.

Egy másik helyzet, ahol egészen biztosan a szövetségre leadott szavazat a leghasznosabb, Székelykeresztúr, ahol egy többmandátumos és látható módon komolyabb megvalósítások nélküli polgármestert kellene végre lecserélni ahhoz, hogy nemcsak Keresztúr, hanem az egész térség is elinduljon végre a fejlődés útján. Hiszen nagy bajok vannak az infrastruktúrával, munkahelyhiány van, nagyon nagy a fiatalok elvándorlása, stb. De említhetném akár Szatmár megyét is, ahol a szövetség az MPP listáit használja, és a listára leadott voks garantálhatja, hogy több magyar tanácsos legyen Szatmár megyében. És akkor nyilván az ember haza is beszél, ott van Bihar megye és Nagyvárad esete, ahol a helyi belpolitikai élet olyan állapotokat teremtett, hogy a másik magyar szervezet tárgyalóképtelen azzal a román politikai párttal, a nemzeti liberálisokkal, akik most át fogják venni a megye vezetését, és Váradot már tizenkét éve irányítják.

– Említette, hogy csakis a néppárt bejutása és Zatykó Gyula személye a garancia arra, hogy Nagyváradnak újra legyen magyar alpolgármestere. A megyei önkormányzat vezetésére készülő Ilie Bolojan polgármester és a PNL erre tett konkrét ígéretet?

– Nekünk írásos megállapodást politikai ügyekben a román viszonyok között felesleges kötnünk már csak azért is, mert négy évvel ezelőtt a helyi választások alkalmával létezett írásos megállapodás a PNL és az RMDSZ, illetve a PSD és az RMDSZ között, és ezeket nem tartották be. Konkrétan az RMDSZ nem tartotta be a liberálisokkal kötött megállapodást, mert volt egy másik megállapodása a szociáldemokratákkal. Ezért veszítették el az alpolgármesteri tisztséget, és ezért két alelnök helyett lett egy elnökük a megyei közgyűlésben, aki béna kacsaként kínlódta végig az elmúlt négy évet. De nem ez az izgalmas, hanem az, hogy a román politikai közegben írásos megállapodásokat felesleges kötni. Az viszont tény, hogy a helyszínek jelentős részén közösen kampányolunk a liberális párttal, illetve a megye következő tanácselnökével, ami mutatja, hogy az a szóbeli megállapodás és az a jó viszony, ami Nagyváradon is látható Zatykó Gyula működése kapcsán, az komoly pozíciókra lesz váltható a választások után. Ez kizárólag attól függ, hogy a választók milyen szintű bizalmat szavaznak a néppártnak.

– Miként vélekedik arról, hogy az RMDSZ-szel – hiába volt rá akarat – sehol sem sikerült együttműködést kialakítani?

Az együttműködést akkor sem sikerült megvalósítani, és az önkormányzati választások előtt sem, emiatt az Erdélyi Magyar Szövetség nagyon sok helyszínen – a saját politikai érdekeit félretéve – visszalépett, vagy nem állított jelölteket. Ilyen Szatmár és Maros megye tanács­elnöki széke, Marosvásárhelyen már említettem, hogy Soós Zoltán támogatjuk mi is. De nem állítottunk megyei és városi listát Brassó megyében sem, egészen pontosan a brassói városi jelöltlistát visszavontuk, de ott sem volt, akivel érdemi megállapodást köthettünk volna. Rossz üzenet ez egy olyan parlamenti választás előtt, amikor valóban minden magyar politikai alakulatra szükség lesz ahhoz, hogy a bukaresti magyar jelenlét hatékony maradhasson. Főleg olyan körülmények között, amikor látjuk, egyre szűkülnek az ottani lehetőségek, és egyre reménytelenebb a magyarügyek képviselete a román fővárosban. Az egyet előre, kettőt hátra politika érvényesült az utóbbi négy évben, bármilyen sikerpropagandát is kellett végighallgatnunk.

– Vasárnap lejárnak a helyhatósági választások, majd az elért eredmények függvényében megalakulnak a helyi és megyei önkormányzati képviselő-testületek. Milyen alapvető célkitűzésekkel vágnak neki az elkövetkező négy évnek?

– Az a célunk, hogy a lehető legtöbb kollégánk kerüljön döntéshozói helyzetbe akár az erős frakciókban, akár polgármesteri, alpolgármesteri tisztségben vagy megyevezetőkként. Nagyon sok feladat áll előttünk, hiszen számunkra világos, hogy valamennyi önkormányzat a magyar közösség egy-egy helyi védőbástyája lesz. Új európai uniós pályázati időszak kezdődik, nagyon sok fejlesztenivaló van, nagyon ügyesnek kell lenni. Ugyanakkor az önkormányzatainkban rengeteg a probléma a rosszul és drágán elvégzett munkálatokkal, itt is átláthatóságot és fegyelmet kell hozni.

Óriási a probléma továbbá azzal, hogy az önkormányzataink nem segítik a vállalkozókat a munkahelyteremtésben. Erdélyben, a magyar önkormányzatokról beszélek, ezen is változtatni kell, hiszen a kivándorlásnak elsősorban ez az oka. Az erdélyi magyar választópolgárokat arra kérem, szeptember 27-én mindenképp vegyenek részt a választásokon, és mindenki válassza azt a magyar jelöltet, amelyikben látja a lehetőséget arra, hogy jobbá teszi a sorsunkat, mert azt már láttuk, hogy az elmúlt harminc év mire volt képes. Itt az ideje új fejezetet nyitni.

korábban írtuk

Nagyobb ellenszélben hoznák a 2016-os eredményeket – Mezei János EMSZ-társelnök a választás tétjéről, esélyeikről

Versenyhelyzetet teremtettünk, ebből pedig a közösség kerül ki nyertesen – jelentette ki a szeptember 27-ei helyhatósági választások közeledtével a Krónikának adott interjúban Mezei János, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke. Az Erdélyi Magyar Szövetség társelnöke közölte, legalább 500 tanácsosi mandátumot kívánn