
Beke Csilla: „ilyen feltételekkel, ebben a jogállamban milyen esélyük lehet bármilyen jogorvoslatra?” (archív felvétel)
Fotó: Gecse Noémi
Közel négy hónappal a jogerős ítélet kihirdetése után, számos hivatalos kérést követően közölte a bíróság a székelyföldi terrorperben hozott ítélet indoklását. A hírt az egyik elítélt felesége, Beke Csilla hozta nyilvánosságra a Facebook közösségi oldalon, bejegyzésének a Bűnügyi döntés indoklása vagy a vádirat igazolása? címet adta.
2018. november 05., 12:302018. november 05., 12:30
2018. november 05., 18:472018. november 05., 18:47
A július 4-én meghozott ítéletet, annak indoklását, a jogi besorolás megváltoztatásáról szóló június 15-ei végzést október 31-én kapta meg a család és a védelem, olyan formában, hogy azon a bírók és az ügyész aláírása sem szerepel. Az indoklást 30 napon belül lehet megfellebbezni a legfelsőbb bíróságon, ahol az óvás öt bíróból álló tanács elé kerül.
Beke István felesége szerint a legfelsőbb bíróság olyan következtetések alapján döntött, melyeket a táblabíróság alapfokon figyelembe sem vett. Felidézi: 2017-ben a táblabíróság döntése szerint nem volt bizonyítható, hogy Beke István robbanószerkezetet akart készíteni, kizárta B.Sz. tanúvallomását, illetve a védett tanú vallomása alapján készült jegyzőkönyvet, és felmentette a gyanúsítottakat.

A csíkszeredai börtönben látogatta meg Tarlós István budapesti főpolgármester a terrorizmus vádjával elítélt Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt szerda délután. A magyarországi politikus erkölcsi támogatásáról biztosította az elítélteket.
Másodfokon azonban a legfelsőbb bíróság elfogadta az ügyészség fellebbezését, miszerint az alapfokú döntés megalapozatlan, holott egyetlen újabb bizonyítékot sem mutattak be, a védelem minden bizonyítási kérelmét elutasították, majd a jogi besorolást is megváltoztatták, ellehetetlenítve ezzel a védekezés lehetőségét.
– írja Beke Csilla. Azt is részletezi, hogy a védelem több kérését elutasították, például a hanganyag kriminalisztikai elemzését; nem kapták meg az eredeti felvevőeszközt, a hanganyagot, azt nem bocsátották újra közmeghallgatásra, a pirotechnikai és informatikai vizsgálat eredményét nem hozták a vádlottak tudomására.
Beke Csilla szerint az indoklásban azt is taglalják, hogy a „vádlottak nem fellebbezték meg a hanganyag tartalmát”, hogy „a vádlottak sem első, sem pedig másodfokon nem nevezték meg a gyanús elemeket a hangfelvételben”, hogy „a hanganyag kriminalisztikai elemzése nem volt szükségszerű és indokolt, ugyanis a beszélgető felek nem fellebbezték meg a kijelentések tartalmát”, ami nem helytálló. Erre alapozva az indoklásban leírják, „a bizonyítási eszközökből nem tudták megállapítani, hogy Beke István milyen összetevőket használt volna fel, de ez nem releváns”, ugyanis a pirotechnikai vizsgálatban kilenc változatot teszteltek, 6 óra alatt, így az átlagos elkészítési idő eszközönként 40 perc.
Az indoklásban a „mérsékelt veszélyesség” besorolás szerepel – Beke Csilla szerint egy valódi terrorista ügy esetében közveszélyt kellett volna feltüntetni. Végül felteszi a kérdést, hogy „ilyen feltételekkel, ebben a jogállamban milyen esélyük lehet bármilyen jogorvoslatra?”

Lomnici Zoltán volt legfelsőbb bírósági elnök és Bajkai István fideszes országgyűlési képviselő pénteken a csíkszeredai börtönben meglátogatta a terrorizmus vádjával elítélt Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt.
Mint ismeretes, Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) kézdivásárhelyi aktivistáit júliusban öt-öt éves börtönbüntetésre ítélte terrorizmusért a legfelsőbb bíróság. Azért állították őket bíróság elé, mert lehallgatott beszélgetéseikből és az előbbi lakásán talált petárdákból a román hatóságok arra következtettek, hogy házi készítésű bombát akartak robbantani Kézdivásárhely főterén 2015-ben, a december elsejei román nemzeti ünnepre szervezett katonai parádén.
A tiltakozók elsősorban azt emelték ki, hogy a legfelsőbb bíróságon zajló perben az utolsó pillanatban súlyosbítottak az ügy bűnvádi besorolásán, így az új körülmények között a vádlottaknak esélyük sem volt a védekezésre, illetve azt is felháborítónak tartották, hogy a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék nem volt hajlandó közzétenni az ítélet indoklását, annak hiányában pedig a védelem nem tudott további jogi lépéseket eszközölni.

Magyarország kolozsvári főkonzulátusán tartott sajtótájékoztatón jelentette be Lomnici Zoltán korábbi legfelsőbb bírósági elnök és Bajkai István fideszes országgyűlési képviselő, hogy a jog és a nyilvánosság eszközeivel próbálnak tenni Beke István és Szőcs Zoltán szabadon bocsátásáért.<
A Beke és Szőcs ártatlansága mellett kiállók korábban „háromfrontos ellentámadást” helyeztek kilátásba: a politika, a civil szféra, és a jog eszközeivel kívántak, kívánnak fellépni. Jogi úton egyrészt a romániai igazságszolgáltatás keretében szándékoznak törvényességi óvást emelni (amely az indoklás kiközlésével immár megvalósítható), ugyanakkor a védelem a tervek szerint a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán is eljárást kezdeményez.

Meglátogatta a csíkszeredai börtönben a terrorizmus vádjával elítélt Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt Tőkés László és Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke és ügyvezető elnöke szerdán.
Nemet mondott a bányászati tevékenységre a Szeben megyei Resinár község lakossága: a vasárnap megrendezett népszavazáson urnákhoz járulók 98,43 százalékos arányban utasították el a bányanyitást.
Perrel fenyegetőzik Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere, miután olyan információk láttak napvilágot, hogy jogosulatlanul vett igénybe rendőri kíséretet.
„Ha elcsúszunk öt percet, az egész napunk rossz” – mondja Kovács Katalin, miközben a konyhán aznap 3600 gombóc készül.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
szóljon hozzá!