
Antal Árpád szerint legalább azt kellene elérni, hogy krízishelyzetben a román állam, illetve az önkormányzatok átvállalhassák a magyar kormány által létrehozott intézmények finanszírozását
Fotó: Kocsis B. János
Nem a magyar kormánytól kellene elvárnia az erdélyi magyarságnak azt, amit nem kap meg a román államtól, hanem mind a két irányból forrásokat kellene igényelnie – véli Antal Árpád.
2018. április 26., 16:392018. április 26., 16:39
2018. április 26., 16:492018. április 26., 16:49
Veszélyes lehet hosszú távon, hogy a romániai magyarság intézményrendszere a magyar kormánytól függ – fogalmazott csütörtöki sajtótájékoztatóján a Krónika kérdésére Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy polgármestere lapunk felvetésére beszélt annak kockázatáról, hogy az erdélyi kisebbség a román társadalommal párhuzamos intézményrendszert épít ki Romániában, ami teljes mértékben a magyar kormánytól függ, hiszen az elöljáró szerint ez bármikor összeomolhat.
– fogalmazott Antal. Leszögezte: az erdélyi magyarok román állampolgárok is, ebben az országban fizetik az adót, tehát a román államnak kellene megoldania minden fontos problémájukat. „Mi először és sokadszor is Bukarestbe megyünk a gondjainkkal. Ott kértük a Bolyai-egyetemet és az autonómiát. De ha ott mindig szembecsapják velünk az ajtót, nem várhatják el, hogy ezzel le is mondunk a céljainkról. Kénytelenek vagyunk máshova fordulni, és az első, ahova mehetünk, Budapest” – részletezte az elöljáró.
Antal elmondta: mindez azért is kockázatos, mert ha Gyurcsány Ferenc vagy „Gyurcsány-szerű” politikus lesz Magyarország miniszterelnöke, „sportot űzhet abból, hogy megvonja a határon túli magyaroktól a finanszírozást”. A városvezető úgy véli:
„Nem szabad elkényelmesednünk, itt adózunk, nem szűnhetnek meg az elvárásaink, hogy intézményeinket a román állam finanszírozza” – hangsúlyozta.
A sepsiszentgyörgyi politikus arra is kitért: a román állam mindig le van maradva egy körrel, nincsenek stratégiái, hogy a kialakult helyzetet lereagálja. „Ez olyan, mint a sakkban. Amikor meghozol egy döntést, számolnod kell azzal, hogy arra a másik is lépni fog. A geopolitikában nincs utolsó lépés,
Van egy stratégia arra, hogy meg kell gyengíteni a magyar közösség erejét, de ennek a játéknak még demográfiailag sincs vége, hiszen az elmúlt tíz évben Székelyföldön sikerült megőrizni a pozíciónkat. Ha ők sakkot adnak, mi is adhatunk” – fogalmazott a polgármester.
Szerinte az ideális változat az lenne, hogy nyerni tudjunk abból, hogy magyarok vagyunk Romániában.
Így lehet elérni, hogy az oktatási rendszerünk legyen jobb, mint a romániai, a száz legjobb romániai középiskola között legyen tíz magyar. Sajnos most nem így van, a százból csak egy magyar” – részletezte Antal Árpád. Különben úgy véli, az erdélyi magyarok sokkal többel hozzájárulnak Magyarország gazdaságához, mint amit a magyar kormány Erdélybe visszafordít, hiszen sokan a román állam pénzén tanultak szakmát, majd kivándoroltak, és Magyarországon kezdtek termelni.
Új, multifunkcionális szabadidőközponttal gazdagodik Buziásfürdő gyógyüdülőhelye.
Brassó, a Barcaság és Kovászna megye is nyer az elővárosi vasúttal – hangsúlyozta csütörtökön Adrian Veştea, a Brassó Megyei Tanács elnöke.
Öt, 14 és 18 év közötti fiatal támadt rá egy külföldi állampolgárságú személyszállítóra Szeben megyében, miután a sofőr célba juttatta őket. A támadók megverték, megfenyegették, majd elvették az 5000 lejét.
Bő tíz éve életbe lépett a zárt nyilvános helyiségekben való dohányzást tiltó törvény Romániában. Az azóta eltelt évtized mérlege kettős: a füstnek való kitettség drámaian csökkent, az egészségügyi következmények viszont ma is ezrek életét követelik.
Mesterséges intelligencia kutatóintézet nyílt Kolozsváron, a műszaki egyetem (UTCN) égisze alatt.
A kolozsvári nagybani piac árusítóhelyeitől jutott el a nagyáruházláncokig Németi József aranyosszéki zöldségtermesztő, aki közel három évtizede foglalkozik gazdálkodással. Videós riportunkban a szövetkezeti értékesítés előnyeit mutatjuk be.
Már harmadik napja tiltakozik a temesvári Nikolaus Lenau Gimnázium több diákja. Arról az intézményről van szó, amelyben október végén egy diák késsel a kezében fotózkodott.
Továbbra is számíthatnak a magyar kormány támogatására a csángómagyar közösségek: a 37 helyszínen 2200 gyermeket elérő oktatási és hagyományőrző program jövőjéről kormányzati tisztségviselők egyeztettek a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének vezetőivel.
A székelyföldi kistelepülések jövőjét teszik bizonytalanná az egymásnak ellentmondó közigazgatási reformelképzelések. Koncz Hunor János, Székelykeresztúr polgármestere a Krónikának elmondta, napirendre kell tűzni a székelyföldi autonómiatörekvéseket.
Pénzügyi kedvezményekkel ösztönözné a román kormány a települések önkéntes összevonását, a következő parlamenti választások után azonban már kötelező átszervezés is következhet. Fülöp László Zsolt, Szováta RMDSZ-es polgármestere beszélt erről lapunknak.
szóljon hozzá!