„Mi is adhatunk sakkot” – Antal Árpád szerint kockázatos lehet, hogy Magyarország átvállalta a román állam feladatait

– fogalmazott Antal. Leszögezte: az erdélyi magyarok román állampolgárok is, ebben az országban fizetik az adót, tehát a román államnak kellene megoldania minden fontos problémájukat. „Mi először és sokadszor is Bukarestbe megyünk a gondjainkkal. Ott kértük a Bolyai-egyetemet és az autonómiát. De ha ott mindig szembecsapják velünk az ajtót, nem várhatják el, hogy ezzel le is mondunk a céljainkról. Kénytelenek vagyunk máshova fordulni, és az első, ahova mehetünk, Budapest” – részletezte az elöljáró.

Antal elmondta: mindez azért is kockázatos, mert ha Gyurcsány Ferenc vagy „Gyurcsány-szerű” politikus lesz Magyarország miniszterelnöke, „sportot űzhet abból, hogy megvonja a határon túli magyaroktól a finanszírozást”. A városvezető úgy véli:

„Nem szabad elkényelmesednünk, itt adózunk, nem szűnhetnek meg az elvárásaink, hogy intézményeinket a román állam finanszírozza” – hangsúlyozta.

A sepsiszentgyörgyi politikus arra is kitért: a román állam mindig le van maradva egy körrel, nincsenek stratégiái, hogy a kialakult helyzetet lereagálja. „Ez olyan, mint a sakkban. Amikor meghozol egy döntést, számolnod kell azzal, hogy arra a másik is lépni fog. A geopolitikában nincs utolsó lépés,

Van egy stratégia arra, hogy meg kell gyengíteni a magyar közösség erejét, de ennek a játéknak még demográfiailag sincs vége, hiszen az elmúlt tíz évben Székelyföldön sikerült megőrizni a pozíciónkat. Ha ők sakkot adnak, mi is adhatunk” – fogalmazott a polgármester.

Szerinte az ideális változat az lenne, hogy nyerni tudjunk abból, hogy magyarok vagyunk Romániában.

Így lehet elérni, hogy az oktatási rendszerünk legyen jobb, mint a romániai, a száz legjobb romániai középiskola között legyen tíz magyar. Sajnos most nem így van, a százból csak egy magyar” – részletezte Antal Árpád. Különben úgy véli, az erdélyi magyarok sokkal többel hozzájárulnak Magyarország gazdaságához, mint amit a magyar kormány Erdélybe visszafordít, hiszen sokan a román állam pénzén tanultak szakmát, majd kivándoroltak, és Magyarországon kezdtek termelni.