Szóba állnak velük. Az RMDSZ törvénytervezete szerint anyanyelvükön is kommunikálhatnak a hivatalokkal a magyar ügyfelek
Fotó: Boda L. Gergely
Az eddigi problémákból, konkrét esetekből kiindulva kerestek reális megoldásokat a kisebbségi anyanyelvhasználatra – nyilatkozták a Krónikának a közigazgatási törvényhez megfogalmazott módosítási javaslatokat kidolgozó munkacsoport tagjai.
2017. június 10., 11:272017. június 10., 11:27
Szankciókat és ellenőrzési mechanizmusokat is tartalmaz az RMDSZ-nek az anyanyelvhasználat kiterjesztését célzó, a 215-ös helyi közigazgatási törvényt módosítani hivatott tervezete.
– példálózott Laczikó Enikő a Krónika ama felvetésére, hogy bár a jogszabály eddig is számos településen előírta a kisebbségi nyelvhasználatot, a legtöbb helyen ez mégsem érvényesült.
Az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának nemrég újra kinevezett vezetője – aki tagja a módosítási javaslatokat kidolgozó munkacsoportnak – kifejtette: pontosan az ilyen helyzetekből indultak ki, és nagy figyelmet szenteltek a gyakorlatban felmerülő problémáknak. „Reális megoldásokat keresünk a problémákra, hiszen a jelenleg érvényben levő jogszabályi környezet egyik hátránya az, hogy a szankciók hiányában sokan fakultatívnak tekintik a kisebbségek jogait szabályzó előírásokat” – ismerte el az illetékes.
Laczikó Enikő rámutatott, Romániának sajnos csupán fakultatív jellegű előírásai vannak a kisebbségi nyelvhasználatra, hiszen nincs felelősségre vonás. „A gyakorlat azt mutatja, hogy sok esetben a helyi politikai akarattól függ a nyelvi jogok érvényesítése” – mondta az államtitkár, aki szerint a tervezet épp
„Mindamellett, hogy szankciókat vezetne be annak érdekében, hogy kizárja a helyi politikai önkényt, és ezáltal is ösztönözze a nyelvi jogok betartását, éves jelentéstételre kötelezné az intézményeket és a kormányt” – tette hozzá Laczikó.
A törvények alkalmazását nyomon kell követni, szükség van egy átlátható és hatékony ellenőrzési mechanizmusra, szankciók bevezetésére, hangsúlyozta a Krónikának Ambrus Izabella Brassó megyei képviselő is. „Jelentős pénzbírság kirovásával és más hasonló intézkedések révén ösztönözni lehet a nyelvi jogok betartását” – fogalmazott az RMDSZ-es honatya, aki szintén tagja volt a munkacsoportnak.
A RMDSZ kedden benyújtotta a bukaresti parlamentben a közigazgatási törvényt módosító javaslatát, mellyel az anyanyelvhasználati jogokat kívánja bővíteni.
Kifejtette, a tervezet értelmében az előírt jogok gyakorlásának, biztosításának akadályozása és megtagadása, a kötelezettségek elmulasztása kihágásnak minősülne, és pénzbírsággal sújtanák. A bírság mértéke annak függvényében változna, hogy magánszemélyt, több személyt vagy közösséget érint.
részletezte. Az ellenőrzési mechanizmus része, hogy az érintett intézményeknek és a kormánynak éves jelentést kell majd készíteniük a törvény alkalmazásáról az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala által készített kérdőívek alapján, amelyeket a prefektusi hivatal és a központi hatóság gyűjt majd be.
Laczikó Enikő
Kérdésünkre, nem okoz-e problémát, hogy a kormánynak alárendelt megyei intézményeket is a helyi közigazgatási törvénnyel próbálják „megregulázni”, Laczikó Enikő kifejtette, már indulásból két javaslat létezett: a kisebbségi nyelvhasználatot szabályozó önálló törvénytervezet és a 215-ös módosítása és kiegészítése, a nyelvhasználatról szóló fejezettel.
„Bennünk is felmerült egyébként ugyanez a kérdés, végül az a döntés született, hogy a dekoncentrált intézményekre, prefektúrákra, közszolgáltatásokat nyújtó különböző intézményekre való utalás kihagyhatatlan, nemcsak a fontosságuk miatt, hanem azért is, mert olyan eset is előfordult, hogy éppen az ilyen intézmények bújtak ki a törvény alól” – magyarázta.
Ambrus Izabella szerint az RMDSZ tervezetének egyik fő hozadéka, hogy
„Azokban a közigazgatási egységekben, ahol a kisebbségek számaránya eléri a 10 százalékot, vagy jelentős számban élnek tagjai, kérjük az anyanyelvhasználat biztosítását minden közigazgatási intézményben, közérdekű szolgáltatásokat nyújtó helyi és megyei intézményben, prefektusi hivatalban” – mondta a Krónikának a képviselő.
Hangsúlyozta, a prefektúrák is név szerint szerepelnek a tervezetben, épp amiatt, mivel korábban arra hivatkozva, hogy a belügyminisztériumnak alárendelt intézményként nem vonatkozik rájuk a helyi közigazgatási törvény, megtagadták az anyanyelvhasználat biztosítását, sőt más hivatalok esetében is kifogásolták, akadályozták azt.
A földhivatal, a pénzügy, a munkaügyi felügyelőség, a tanfelügyelőség, az egészségügyi, illetve kulturális igazgatóság, a mezőgazdasági intervenciós és kifizetési ügynökség stb. egyaránt köteles lehetőséget biztosítani a kisebbségek tagjainak, hogy hivatalos ügyben használják anyanyelvüket, sorolta a teljesség igénye nélkül az intézményeket a Brassó megyei képviselő. Hozzátette, azzal, hogy ezek név szerint említik meg őket, már „nem bújhatnak ki” a törvény hatálya alól.
Amellett, hogy az RMDSZ javaslatában az eddigi 20 százalékról 10-re csökkentené a küszöböt, kedvezményes küszöböt is belefoglalt, igény esetén
hívta fel a figyelmet Ambrus Izabella.
Elmondta, 10 ezer lakos alatti településen a minimális létszám 300, 10–25 ezer között 500, 25–50 ezer között 1000, 50-100 ezer között 2000, 100 ezer lakos felett pedig 10 ezer kell hogy legyen a kisebbségi közösséghez tartózók száma. Sőt a tervezet azon helységekben is megadja ezt a lehetőséget, ahol ugyan nem teljesül a küszöb, de az intézmény vezetősége az anyanyelvhasználat alkalmazása mellett dönt, tette hozzá. A többnyelvű helységnévtáblák kihelyezése például már több, a küszöböt nem teljesítő erdélyi városban is megvalósult.
Ambrus Izabella
A tervezet másik újdonsága, hogy eszerint
Ez a javaslat annak a konkrét esetnek a nyomán született, hogy a Kovászna megyei prefektúra korábban kifogásolta a kétnyelvű pályázati űrlapokat.
A tervezet előírja, hogy kormányhatározatban kell azoknak a formanyomtatványoknak a jegyzékét elfogadni, amelyeket az érintett intézményeknek az állampolgárok rendelkezésére kell bocsátaniuk.
„Az egységes formanyomtatványok elfogadásáról az illetékes intézményeknek kell dönteniük, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala a Kisebbségkutató Intézettel közösen majd kormányhatározatban megteremti ennek feltételeit és kereteit” –mondta Laczikó Enikő. Ambrus Izabella szerint
A szankciók előírása a tervezet egyik legfontosabb pontja, de a többletköltségekre is előírtak egy finanszírozási lehetőséget, jelentette ki Laczikó Enikő a civil jogvédők jelzéseire utalva, miszerint a szankciókra és a többletköltségekre vonatkozó előírásokat hiányolták a tervezetből.
A Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo), az Identitás Szabadságáért Jogvédő Csoport (AGFI), és a Politeia egyesület közös közleményben üdvözölte a tervezetet, ugyanakkor annak gyengéire is felhívta a figyelmet. Kifogásolta többek között, hogy leszűkíti a nyelvhasználati jogok alanyainak a körét a kisebbségi román állampolgárokra és az általuk létrehozott, a kisebbségek érdekeit védő szervezetekre, így a cégek és nem román állampolgárok nem esnek a hatálya alá.
Ahogy említettem, a tervezet több szakértő munkáját tükrözi – beleértve számos RMDSZ-berkeken kívül tevékenykedőt is, aki különböző szempontokat, problémákat és javaslatokat képviselt” – hangsúlyozta Laczikó Enikő, aki szerint így volt lehetőség egy átfogóbb, alkalmazhatóbb tervezetet kidolgozni.
Erdélyi civil jogvédő szervezetek közös közleményben üdvözölték kedden az RMDSZ nyelvi jogokat bővítő törvénymódosító javaslatát, de a tervezet gyengéire is figyelmeztettek.
„Az utóbbi évek kellemetlen tapasztalata arra késztetett, hogy a szimbólumhasználatot is szabályozzuk a 215-ös törvényben. A módosítás szerint Románia és a területi egység szimbólumai mellett etnikai, történelmi, kulturális és gazdasági identitást kifejező szimbólumok használata is lehetséges” – hívta fel a figyelmet a módosítás újabb elemére Ambrus Izabella.
Elmondta, a törvény szabályozza a hatósági épületek megnevezését is, pontosan azért, hogy a jövőben elkerüljék a város- és községháza felirattal kapcsolatos pereket.
Fotó: Barabás Ákos
„Amennyiben a törvénymódosítást a benyújtott formában fogadják el, számos kellemetlen és valójában fölösleges pert tudnánk elkerülni” – vélte.
Bár a múlt évi kampányban
Hozzátette ugyanakkor: amennyiben sikerül átvinni és gyakorlatba ültetni a módosításokat, a magyar számos településen lehet „majdnem második hivatalos nyelv” a közigazgatásban, hiszen például az anyakönyveket magyarul is kellene vezetni.
„Alkotmánymódosításra van szükség, hogy a magyar nyelv vagy bármilyen romániai kisebbségi nyelv hivatalos státust kapjon. Egyelőre tehát arra kell helyezni a hangsúlyt, hogy a gyakorlatban működjön a nyelvhasználat” – osztotta álláspontját Laczikó Enikő is.
Az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője elmondta: az RMDSZ frakciói sürgősségi eljárással kérték a tervezet tárgyalását, így
„A kormánypártok hozzáállásáról nem tudok nyilatkozni, ez majd a szakbizottsági munkálatok alatt kiderül. Itt viszont az a fontos, hogy mindenki megértse: ez a törvénytervezet semmit sem vesz el a többség jogaiból, mi több, hozzátesz, sőt, ha igazán értékeli és tiszteli az ország a sokszínűséget, akkor megtesz mindent annak érdekében, hogy ezt támogassa” – jelentette ki Laczikó Enikő kérdésünkre, hogy tudomása szerint a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD), illetve a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) – amelyekkel az RMDSZ parlamenti együttműködési megállapodást kötött – mennyire támogatja jelenlegi formájában a szövetség tervezetét.
Egyébként az RMDSZ már egy hónappal ezelőtt átnyújtotta a kormányzó Szociáldemokrata Pártnak (PSD) a nyelvi jogok bővítését célzó módosító csomagját, ám egyelőre nem ismert, miként viszonyul a hatalmon lévő alakulat a törvénytervezethez.
mivel eddig az egységes bérezési törvény vitáját és elfogadtatását tekintették prioritásnak. Dobre szerint a javaslatról a következő időszakban mondanak véleményt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kórházba került egy 13 éves Kolozs megyei diák, miután egy osztálytársa késsel támadt rá. Az áldozat eleinte nem is akarta elmondani a tanároknak, hogy késelés történt, azt állította, hogy egy törött üveg vágta meg.
A romániai kisebbségvédelmi törvényalkotás és a meglévő jogszabályok alkalmazása terén tapasztalt hiányosságokra hívta fel az Európa Tanács Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája szakértői testületének figyelmét az RMDSZ.
Hét építőipari cégen keresztül kerülhette meg az adófizetést egy 45 éves Bihar megyei férfi, aki a gyanú szerint éveken át fiktív beszerzésekkel és vállalkozások szándékos fizetésképtelenné tételével trükközött.
„Kövessétek a magyar diákok példáját!” – ezt írta röplapjára 1956 novemberében a tizennyolc éves bukaresti joghallgató, Eugenia Florescu, aki a magyar forradalommal szolidáris diáktüntetést próbált szervezni. A Securitate még aznap éjjel letartóztatta.
Az RMDSZ jövőjéről, a politikai szervezet megújulásának szükségességéről és az erdélyi magyar parlamenti képviselet veszélyeztetettségéről indított vitát Facebook-oldalán Csoma Botond, az RMDSZ parlamenti képviselője és szóvivője.
A képviselőház elutasította a Románok Egyesüléséért Szövetségnek (AUR) a székelyföldi Bálványosfürdő nevének elrománosítására tett kísérletét. Így – egyelőre – biztos nem lesz Bálványosból Bălvăniș, még a román nyelvű hivatalos iratokban sem.
Egyre több ukrán állampolgár próbál Románián keresztül Nyugat-Európába jutni, miközben az embercsempészek is üzleti lehetőséget látnak a háború elől menekülők továbbszállításában. Máramaros megyében a napokban egy moldovai férfit fogtak el.
Egy új medence még nem éleszt újjá egy fürdővárost. Szabó Tekla művészettörténésszel a Monarchia korabeli székelyföldi fürdőhelyek megújulásának akadályairól, az örökségvédelem és a mai vendégigények összehangolásáról beszélgettünk.
Tizennégy házkutatást tartottak három megyében kedd reggel egy nagyszabású, illegális faanyagszállítással kapcsolatos büntetőügyben. A Maros megyei rendőrök által irányított akció során tíz szállítójárművet és kétezer köbméter faanyagot helyeztek zár alá.
Három hétre bezárt hétfőn a temesvári repülőtér a kifutópályánál zajló felújítási munkálatok idejére. A temesvári járatokat november 22-ig az aradi repülőtér szolgálja ki.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!