Fotó: Pixabay.com
Az erdélyi magyar 11. és 12. osztályosok csaknem fele negatív töltetű szóval asszociálja a politikát, ugyanakkor 61 százalékuk részt venne a választások legalább egy formáján. Románia jelenlegi helyzetét értékelve csaknem kétharmaduk nem ad „átmenő jegyet” az országnak, miközben a fiatalok háromnegyede úgy véli, a kisebbségek túl kevés joggal rendelkeznek – derül ki a Bálványos Intézet által ismertetett, Civil és politikai szocializáció erdélyi magyar középiskolások körében című reprezentatív kutatásból.
2020. szeptember 04., 11:352020. szeptember 04., 11:35
2020. szeptember 04., 12:142020. szeptember 04., 12:14
A 2018–2019-es, illetve a 2019–2020-as tanévben a Bálványos Intézet, együttműködve a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemmel,
Ennek érdekében Erdély nyolc városában (Csíkszereda, Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagyvárad, Sepsiszentgyörgy, Szatmárnémeti, Székelyudvarhely és Temesvár) végeztek reprezentatív kérdőíves kutatást a 11. és 12. osztályosok körében. „Azért is tartottuk fontosnak ezt a csoportot megcélozni, mert
az elkövetkező időszakban pedig nagykorúként lehetőségük lesz egyre több tevékenységbe bekapcsolódni” – olvasható a Bálványos Intézet pénteki közleményében.
A felmérést kérdőíves kutatással végezték, és reprezentatív az említett nyolc város 11. és 12. osztályos magyar diákságára. 121 osztályt „kérdeztek le”, köztük 48 elméleti, 25 vokacionális, 30 technikumi és 18 szakiskolai osztályt. Összesen 2521 diák töltötte ki a kérdőívet. A kérdőív a következő kérdésköröket tartalmazta: politikáról alkotott kép, informálódás, a demokráciáról alkotott kép, Románia aktuális helyzetének értékelése, állampolgár-ideál, aktív részvétel, választói hajlandóság, interetnikus viszonyok.
Az eredmények összegzéséből kiderül, a diákok 44 százaléka negatív töltetű szóval asszociálja a politikát. Ezen belül a korrupció szerepel legtöbbször (13 százalék), emellett gyakori a hazugság, hazudozás (6 százalék), pénzmosás, pénzcsalás, lopás, tolvajlás (5 százalék), csalás (4 százalék), pénz (3 százalék) és igazságtalanság (2 százalék) is.
A politikával és közélettel kapcsolatos kérdésekben a tévé és a híradó az erdélyi magyar 17-18 évesek fő információforrása. A politika sem a családban, sem a baráti körben nem tartozik a leggyakoribb témák közé. A megkérdezettek 37 százaléka egyetlen, politikával kapcsolatos eseményt sem követett az utóbbi időben. Leginkább a belföldi hírek keltették fel az érdeklődésüket.
A Bálványos Intézet tájékoztatása szerint a demokráciát leginkább politikai szempontokkal azonosítják a diákok: 85 százalék a politikai szabadságjogokat, 79 százalék az állampolgári részvételi jogot és 78 százalék a törvény előtti egyenlőséget a demokrácia fontos jellemzőjének tartja, érdekesség azonban, hogy a többpártrendszert csak 64 százalék sorolja ide. A gazdasági szempontok csak a lista második felében kapnak helyet, ennek vélhetően egyik oka az, hogy sokan Kína fejlettségét példaértékűnek vélik.
szerintük csak a Moldvai Köztársaság és Etiópia fejletlenebb, illetve India és Etiópia kevésbé demokratikus Romániánál. Leginkább az Amerikai Egyesült Államokra néznek fel, és úgy gondolják, ez a legfejlettebb és egyben legdemokratikusabb állam. A demokráciát nem teszik egyenlővé a fejlettséggel, Kínát és Oroszországot is jelentősen fejlettebbnek vélik, mint demokratikusnak. Fejlettség szempontjából Kínát és Németországot is a második helyre sorolják, azonos „minősítéssel”.
Fotó: Veres Nándor
Románia helyzetét a megkérdezettek több mint 60 százaléka 5-ös alattira értékeli egy 1-től 10-ig terjedő skálán, ahol az 1-es a teljes mértékű elégedetlenséget, a 10-es pedig az abszolút elégedettséget jelenti.
Ennél a kérdésnél megfogalmazódik a rend igénye, a jelenlegi intézmények és az embertársak iránti bizalmatlanság, és szintén megjelenik Kína mint követendő példa. A kutatók kiemelik, hogy a diákok a romániai demokráciáról többször is feltételes módban beszélnek, tehát egyesek úgy vélik, jelenleg az országban nem egy demokratikus rendszer működik. Ellentmondások is előfordulnak: a diktatórikus rendszert választók közel fele gondolja úgy, hogy az országban a helyzet összességében javult az 1989 előtti időszakhoz képest. Valószínűsíthető, hogy ezek a fiatalok egy másféle diktatúrát képzelnek el, amelynek fő célja megteremteni a „rendet” a társadalomban.
hiszen ebben az esetben a törvények betartását a diákok 94 százaléka tartja fontosnak. Ez jelentősen kiemelkedik a listán felsorolt többi tulajdonság közül. Az aktív politizálás utolsó helyre sorolásából is érezhető (22 százalék tartja fontosnak), hogy összességében a politikát és politizálást mint olyat elutasítják.
A kutatás összegzése szerint a diákok 61 százaléka venne részt a választások legalább egy formáján (államelnöki, parlamenti, helyhatósági vagy EP-választásokon).
Legtöbben az államelnök-választáson (50 százalék) vennének részt. A választói hajlandóságot befolyásolja, hogy környezetükben milyen mintákkal találkoznak. A diákok 36 százaléka tagja valamilyen szervezetnek; 10 százalék vett már részt élete során tüntetéseken; 43 százalék segítene aláírást gyűjteni (legalább) egy petíció esetében.
A fiatalok többsége úgy véli, a kisebbségek túl kevés joggal rendelkeznek (75 százalék). A román–magyar viszonyt nagyobb arányban ítélik konfliktusosnak, mint a roma–magyar viszonyt (67 százalék, illetve 53 százalék). Az utóbbi viszonyt harmaduk kölcsönös érdektelenséggel jellemzi, tehát egyik esetben sem számítanak együttműködésre a diákok.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Körülbelül négyezren vettek részt vasárnap Nagyváradon az Ilie Bolojan miniszterelnök támogatására szervezett tüntetésen.
Miután nagy mértékben megcsappant Parajd és a térség idegenforgalma a tavaly májusi bányakatasztrófa után, sok kérdés merül fel a térség turizmusának tovább éltetésével kapcsolatban.
A román szélsőségesek által használt panelek használatát veti Novák Károly Eduárd egykori sportminiszter szemére Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője.
Folytatódott vasárnap a vegetációtűz oltása a Krassó-Szörény megyei Temesszlatina községhez tartozó Illópatak (Ilova) térségében.
Nemzetközi hadgyakorlatot rendeznek a Brassó megyei Nagysinken május 7–23. között, amelyre vasárnaptól kezdődően több szövetséges országból érkezik haditechnika – közölte a román védelmi minisztérium (MAPN).
A jövő héten a hőmérséklet megközelíti majd a 27 Celsius-fokos maximumot, ami meghaladja az ilyenkor szokásos átlagot – közölte Meda Andrei, az Országos Meteorológiai Szolgálat meteorológusa az Antena 3 televízióban.
A Kolozs megyei egészségbiztosítási pénztár a Krónika kérdéseire válaszolva közölte: tudnak az európai egészségbiztosítási kártya kézbesítési késedelmeiről, melyek nem abból adódnak, hogy intézményi szinten késve dolgoznák fel a kérelmeket.
A korábbi RMDSZ‑vezető a fűnyíró kését próbálta megélezni, amikor a gép rázuhant.
Széll Lőrinc eddigi alprefektus személyében magyar prefektust neveztek ki Hunyad megyében.
Tragikus hirtelenséggel meghalt Takács Csaba, az RMDSZ egykori ügyvezető elnöke. A gyászhírt Kelemen Hunor szövetségi elnök tette közzé közösségi oldalán.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás