
Fotó: Ciucur Losonczi Antonius
PÁSZTORLEVELEK – Karácsony azonban meghívás a kilépésre. Meghívás arra, hogy a szemlélődő távolságból közelebb lépjünk, és az ünnep csendjében felismerjük: Isten ma is találkozni akar velünk – fogalmaz Böcskei László nagyváradi római katolikus megyés püspök karácsonyi pásztorlevelében, amelyet alább közlünk.
2025. december 27., 09:502025. december 27., 09:50
2025. december 27., 09:512025. december 27., 09:51
„Sok ízben és sokféle módon szólt egykor Isten az atyákhoz a próféták szavával. Most, a végső napokban Fia által szólt hozzánk.” (Zsid 1, 1)
Kedves ünneplő testvérek!
A Zsidókhoz írt levél első mondata karácsony ünnepének csendes fényébe vezet el bennünket. A szentíró e szavakat azokhoz a zsidókeresztény testvérekhez intézte, akik még keresték az utat a tanúságtevő élet felé, és nehezen tudták összeegyeztetni a krisztusi küldetés radikalitását mindazzal, amit addig hitt és vallott a választott nép. A levél azonban figyelmüket az evangélium lényegére irányítja: Krisztus követésében az élő és igaz Istennel való személyes találkozás történik, amely egyszerre hív befogadásra és feltétlen önátadásra.
Ez a mondat ma is fel akar emelni bennünket a megszokottság síkjáról. Nem egyszer előfordul, hogy a hit dolgait kívülről szemléljük – jelen vagyunk, mégis távol, mint akik csak figyelik az eseményeket anélkül, hogy engednék, hogy megérintse őket a változás. Karácsony könnyen maradhat puszta látvány és hangulat, ha a betlehemi barlang egyszerűségét nem merjük belehelyezni életünk konkrét valóságába.
A pásztorok éjszakai virrasztásának csendjét hirtelen angyali szózat töri meg, és a fény forrása, akire rátalálnak, hódolatra szólítja őket. Karácsony Titka ma is ugyanígy ragyog: csendben születik, mégis mozgásba hozza az egész világot.
Böcskei László nagyváradi római katolikus megyés püspök
Fotó: Ciucur Losonczi Antonius
Kedves Testvérek!
Induljunk, hogy találkozzunk az Istennel! Olyan meghívás ez, amely új reményt képes hozni életünkbe. Engedjük, hogy a Gyermekből sugárzó fény elérjen bennünket. Szorítsunk egy kis helyet lelkünkben, családunkban, közösségeinkben, ahol ez a fény szállásra találhat és átjárhatja egész lényünket.
Isten is ezt az utat választotta, amikor eljött közénk: nem a zajos utcákon, hanem egy szerény istállóban, az éjszaka csendjének ölelésében, ahol mindenki befogadást nyer. Ennyire egyszerű ez a szívbe markoló történet: „így álljunk meg a jászol előtt és nézzünk rá, amint semmit sem szól vagy tesz, hanem egyszerűen jelen van. Ez a hallgatás pedig beszéd, mely hozzánk szól. Igen. Egyszerűen jelen van. De azzal, hogy ott van, tehetetlenül és sugárzóan, Isten maga van ott, Isten értünk van ott.”¹ Ennek a találkozásnak a csendje ragyogja be otthonainkat, ez serkentsen minket és a világot a kiengesztelődés, a megbocsátás és megbékélés útján.
a legtisztább és legszemélyesebb kapcsolatot keresi, amelyből új remény és új öröm fakad számunkra. „Isten karácsonyi eljövetele nem volt hatékony. Jézus életének időbeosztása nem volt ésszerű. Jelenléte haszon és kihatás nélküli. Ám mégis ez maga a kinyilatkoztatás: Isten egyszerűen ott van, ahol mi vagyunk, ahogy mi vagyunk.” Áldott lesz ez a karácsony, ha meg tudunk erősödni Isten jelenlétének eme valóságában.
„Most, a végső napokban Fia által szólt hozzánk. Benne ragyog az istenség, ő az Atya képmása és ő tartja fenn a mindenséget” (Zsid 1, 1)
Kedves Ünneplő Testvérek!
A zsidókhoz írt levél folytatódik, és nem csak a múltra emlékeztet, nem csak útmutató akar lenni számunkra a jelenben, hanem feltárja előttünk azt a jövőt, amiért minden lett, amiért minden őáltala lett. Úgy érzem, szükségünk van erre a reményre, erre a biztatásra. Szükségünk van arra, hogy ne törődjünk bele elesettségeinkbe. Szükségünk van arra, hogy felfedezzük a Gyermekben az újrakezdés lehetőségét. Amit sokan eredménytelenül és rossz helyen keresnek, az Betlehemben nyilvánult meg csendesen és békességben. Mert értünk érkezett. Értünk lett kicsinnyé. Értünk testesült meg a Szó Isten szabadító tervében. Ezért „karácsony a mindig új gyermekké válás a Gyermekkel, hogy benne Isten teremtő erejéből újrakezdhessük.” Legyen hát áldott ünnepi elcsendesedésünk, legyen áldott mindennapi jelenlétünk, hogy Betlehemmé váljon egész életünk.
Életének 89. évében szerdán Kolozsváron elhunyt Murádin Jenő művészettörténész, művészeti író, szerkesztő, egyetemi docens, az erdélyi művészet legavatottabb ismerője.
A Kolozs Megyei Tanács nem kíván döntést hozni, miután egy egyesület hivatalosan kérte az Octavian Goga Megyei Könyvtár átnevezését azzal az indokkal, hogy a volt politikus és költő antiszemita volt.
Aláírták Nagybánya új fürdőközpontjának kivitelezési szerződését, így megkezdődhet a régóta tervezett beruházás megvalósítása.
Nem használható a kályha a Kolozs megyei Kiskalota rendőrőrsének egyik helyiségében, mivel a hozzá tartozó kémény tetejére gólyák raktak fészket.
A piski csata évfordulója alkalmából a Hunyad megyei Ópiskin megemlékeztek a 177 évvel ezelőtti ütközet áldozatairól, és megkoszorúzták a több mint száz éve lebontott, de Böjte Csaba ferences szerzetes kezdeményezésére tavaly újraállított kőobeliszket.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
A román szenátus szerdán megszavazta az RMDSZ által kidolgozott törvénytervezetet, amely 2026-ot Márton Áron-emlékévvé nyilvánítja, és egyben megemlékezik a püspök születésének 130. évfordulójáról is – tájékoztatott a szövetség sajtóirodája.
Hiába írták alá tavaly év végén a kivitelezési szerződést, várhatóan csak jövőre kezdődhet el a Szatmárnémetit Óvárival összekötő, a magyar határig tartó gyorsforgalmi út építése.
Két személy megsérült kedden este egy sepsiszentgyörgyi lakástűzben – közölte a Kovászna megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
A legnagyobb csángóföldi hagyományőrző eseményre készül a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (McsMSz), amely Bákóban tartja a farsangzáró, azaz húshagyó bált február 14-én.
szóljon hozzá!