Előfordul az is, hogy a bántalmazó a gazdasági függőséggel zsarolja vagy akár életveszélyesen megfenyegeti áldozatát
Fotó: Veres Nándor
A büntető törvénykönyv módosítását célzó tervezet szerint a családon belüli erőszak azon bűncselekmények kategóriájába kerül, amikor a nyomozó hatóságok abban az esetben is folytatják az eljárást, ha a felek kibékülnek. A lapunknak nyilatkozó szakemberek szerint ez azért fontos, mert az áldozat sokszor kényszerből vonja vissza a feljelentést.
2020. augusztus 20., 14:152020. augusztus 20., 14:15
Nem mentesít a büntetőjogi felelősség alól a családon belüli erőszak utáni kibékülés, ugyanakkor az erőszakot elkövető ellen hivatalból is eljárást lehet indítani – fogalmaz a büntető törvénykönyv (Btk.) módosítását célzó tervezet, amelyet szerdán tűztek a döntéshozó kamaraként eljáró képviselőház napirendjére, ám még aznap este visszautalták a szakbizottságnak. A szenátus korábban már szavazott a módosításról. Ennek értelmében a Btk. 193-as cikkelyénél, ami ütlegelésre és más testi erőszakra vonatkozik, valamint az egy családtag ellen gondatlanságból elkövetett testi sértésre vonatkozó 196-os cikkely esetében
Ambrus Izabella, a képviselőház jogi bizottságának RMDSZ-es tagja lapunknak elmondta, ez azt jelenti, hogy a családon belüli erőszak azon bűncselekmények kategóriájába kerül, amikor a nyomozó hatóságok azután is folytatják az eljárást, ha a felek kibékülnek. Számtalan olyan eset van, amikor az áldozat kihívja a rendőrséget, majd másnap visszavonja a feljelentést, ám ha a módosítás életbe lép, az ügyet tovább tárgyalják.
Ezt erősítette meg Csép Andrea szociális ügyekkel foglalkozó parlamenti képviselő is, aki az áldozatokkal való beszélgetésekből leszűrt tapasztalatait foglalta össze. Kifejtette,
ennek több oka is lehet. Az áldozat kétszeresen sebezhető, sok esetben anyagilag függ a bántalmazótól, nincs ahová mennie, szégyelli, ami történt, nem akarja a közösség előtt felvállalni. Előfordul az is, hogy a bántalmazó kényszeríti a feljelentés visszavonására, akár a gazdasági függőséggel zsarolja, megfenyegeti, hogy kiutasítja a lakásból, elveszi a gyerekeket, vagy akár életveszélyesen megfenyegeti áldozatát.
„Olyan eset is előfordul, hogy az áldozat mentséget talál a bántalmazónak, hogy mindketten feldúltak voltak, amikor megtörtént az erőszak, és abban reménykednek, hogy ez többet nem fog előfordulni. Mindez az esetek többségében nem bizonyítható, mert az áldozat nem mondja el, hogy valójában kényszerítették arra, hogy visszavonja a feljelentést” – részletezte Csép Andrea. Annak a veszélyére is felhívta a figyelmet, hogy ha az áldozat kihívta a rendőrséget, majd visszavonta a feljelentést, majd ezt újra meg újra megteszi, a nyomozó hatóságok már nem veszik komolyan a segélykérését. Bármikor megtörténhet a tragédia, ezért minden bejelentést a lehető legkomolyabban kell kivizsgálni – szögezte le a politikus. Hangsúlyozta, természetesen mindenkinek joga van arra, hogy meggondolja magát, visszavonjon egy feljelentést, hiszen minden eset sajátos, ám minden körülmények között az áldozat biztonsága a legfontosabb.
A módosítással tulajdonképpen szigorítják a Btk. családon belüli erőszakra vonatkozó paragrafusait – mondta megkeresésünkre Szabó Bojta Bendegúz ügyvéd. Rámutatott,
Általában a könnyebb testi sértést, például ha elcsattan egy pofon, csak előzetes feljelentés alapján vizsgálják, viszont ha az áldozatnak eltört a lába, már hivatalból indítanak eljárást.
A családon belüli erőszak esetében a rendőr eddig is indíthatott előzetes feljelentés nélkül eljárást, viszont az megszűnt, ha a felek kibékültek, ez esetben az ügyet lezárták. Ha a módosítás életbe lép, a felek, vagyis a családtagok kibékülhetnek, élhetnek együtt, mintha mi sem történt volna, ennek ellenére a vizsgálat folytatódik, és a bántalmazót felelősségre vonják a tetteiért, szögezte le az ügyvéd.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Zsolnay kerámiával burkolják be a vajdahunyadi vár restaurálás alatt álló Lovagtermének padlózatát, csakúgy, mint bő 130 évvel ezelőtt.
Több mint háromezer erdélyi fiatalnak mutat irányt a cserkészet a képernyők uralta világban. Az időtálló értékekre épülő mozgalomról, a Romániai Magyar Cserkészszövetség 35 évéről, kihívásairól és terveiről beszélgettünk Bálint Lajos Lóránt elnökkel.
Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.
Etikai vétséget követett el és valótlanságot állított Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szerint azáltal, hogy egy munkahelyi konfliktust „metoo” bántalmazásként terjesztett a közösségi médiában.
Hargita megye síterületeinek többsége ezen a hétvégén is nyitva marad, ám az idő felmelegedése miatt jövő héttől várhatóan csökkenhet a működő sípályák száma.
Érkeznek a gólyák a Székelyföldre is: Csíkszentsimon polgármestere a közösségi oldalon jelentette be, hogy megérkezett a településre a tavasz hírnökeként az első vándormadár.
A kolozsvári polgármesteri hivatal az illetékes intézményekkel együttműködve elemezni fogja, milyen megelőző intézkedések szükségesek ahhoz, hogy elejét lehessen venni a magyarellenes incidensek megismétlődésének a városban – írta Emil Boc.
A városvezetés visszásnak nevezi azokat a törvényeket és azokat a civil szervezeteket, amelyek és ahogy a madarakat védik a szárnyasok életmódját elszenvedő lakosokkal szemben.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!