2013. február 07., 08:302013. február 07., 08:30
A nagykárolyi önkormányzat egy éve nyert közel 116 ezer eurónyi támogatást az Európai Unió magyar–román határon átívelő együttműködést serkentő programjából magyarországi partnerével, a Csenger Többcélú Kistérségi Társulással közösen, melyből a rendvédelmi szervek eszköztárát bővítették.
Magyarországi oldalon 11 kisebb településen alakítottak ki egy wireless-alapú, 23 kamerából álló térfigyelő rendszert, 50 egyenruhát vásároltak a rendőröknek, illetve a tűzoltóknak, valamint beszereztek 10 darab éjjellátó távcsövet. Romániai oldalon a nagykárolyi helyi rendőrség számára vásároltak szintén 50 egyenruhát, az éjjellátó távcsövek helyett viszont – mivel a román törvények szerint ezek használatára az önkormányzathoz tartozó helyi rendőrség munkatársai nem jogosultak – mobil adó-vevő készülékeket, gépjárműbe szerelhető video- és hangadatot rögzítő műszereket, továbbá szünetmentes tápegységgel ellátott, nagy teljesítményű szervert vettek.
Beszereztek és felszereltek továbbá 23 térfigyelő kamerát, ezeket azonban – Várna Levente projektfelelős szerint – egyelőre nem tudták üzembe helyezni, ugyanis az áramszolgáltatóval még nem sikerült megállapodniuk az oszlopok bérleti díjáról. „Kereskedelmi áron akarják bérbe adni az oszlopokat az önkormányzatnak, lényegében annyit kérnek tőlünk a kamerákért, mint a Coca-Colától a reklámokért – magyarázta Várna Levente. – Van olyan központi fekvésű oszlop, melyért 500 lejt kérnek, ezt viszont elfogadhatatlannak tartjuk, hisz egy közérdekű tervről van szó.”
Hozzátette: Kovács Jenő polgármester a napokban az Electrica kolozsvári központjának vezetőivel tárgyal majd annak érdekében, hogy kompromisszumos megoldást találjanak. Mint megtudtuk, a szóban forgó 23 kamera mellett korábban további 10, a gépjárműforgalom figyelemmel kísérésére szolgáló készüléket is felszerelt az önkormányzat, azonban – az előbb említett okok miatt – ezeket sem használják egyelőre. Várna Leventétől megtudtuk, nagy reményeket fűznek a kamerákhoz, a magyarországi partnerek ugyanis arról számoltak be, hogy pár nap alatt két bűncselekményt is sikerült megelőzniük a műszerek segítségével – a felvételek alapján ugyanis még időben lefülelték a falusi porták környékén ólálkodó betörőket.
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.