Fotó: Biró István
Zöld utat adott a képviselőház munkaügyi bizottsága a helyi közigazgatási törvény RMDSZ által kezdeményezett módosításának, miszerint húszról tíz százalékra csökkentenék az anyanyelvhasználati küszöböt a kisebbségek által is lakott településeken.
2017. szeptember 15., 12:442017. szeptember 15., 12:44
2017. szeptember 19., 11:282017. szeptember 19., 11:28
Jóváhagyta az alsóház munkaügyi bizottsága a helyi közigazgatási törvény módosítására benyújtott RMDSZ-es javaslatokat, miszerint húszról tíz százalékra csökkentik az anyanyelvhasználati küszöböt a kisebbségek által is lakott településeken.
A Digi24.ro beszámolója szerint a zömében a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselőiből álló testület sürgősségi eljárással tárgyalta a jogszabálymódosítást, melynek elfogadásáról korábban hallani sem akart. A hírportál azt írja, hogy
míg négy képviselő tartózkodott. A 21 tagú testületben a PSD-nek 13 képviselője van.
A RMDSZ kedden benyújtotta a bukaresti parlamentben a közigazgatási törvényt módosító javaslatát, mellyel az anyanyelvhasználati jogokat kívánja bővíteni.
A Digi24 úgy véli, a jogszabály-módosítás elfogadása egy előzetes PSD-RMDSZ-alku része, ugyanis, mint emlékeztetnek, a szövetség még júniusban, a Grindeanu-kabinet bukásakor is ettől tette függővé a további támogatást. Ennek ellenére a hírportál szerint
Újságírói kérdésre, hogy szerinte mi lenne az elfogadható küszöbérték, a PSD-elnök kitérő választ adott, azt ígérve, hogy erről „intézményes keretek között” ismerteti majd véleményét.
A RMDSZ májusban nyújtotta be a bukaresti parlamentben a közigazgatási törvényt módosító javaslatát, mellyel az anyanyelvhasználati jogokat kívánja bővíteni. A javasolt törvénymódosítás a jelenlegi húsz százalékról tíz százalékra csökkentené azt a küszöbértéket, amely fölött egy kisebbség tagjait anyanyelvhasználati jog illeti meg a helyi közigazgatásban.
A szövetség javaslata az, hogy a 10 ezer lakos alatti településeken a kedvezményes küszöb 300 legyen, a 10−25 ezer közötti lakosú településeken 500, a 25−50 ezer közötti lakosú településeken 1000, az 50−100 ezer közötti lakosú településeken 2000, és a 100 ezer lakos feletti települések esetében pedig 10 ezer legyen a kedvezményes küszöb, amely felett kötelezővé válna az anyanyelv-használat biztosítása.
Az RMDSZ ugyanakkor szankciók törvénybe iktatását is javasolja, melyekkel azokat az önkormányzatokat lehetne sújtani, amelyek nem tartják tiszteletben a nyelvhasználati jogokat.
A nyelvhasználati küszöb csökkentése az egyik fő célja a most kezdődött parlamenti ülésszakban az RMDSZ-nek – mondta a Krónikának Korodi Attila. A szövetség pozitívnak értékeli, ezért folytatni kívánja az együttműködést a Szociáldemokrata Párttal (PSD).
Arról is beszámolt, hogy a szövetség pozitívnak értékeli, ezért folytatni kívánja az együttműködést a Szociáldemokrata Párttal. Az együttműködés folytatását Liviu Dragnea, a kormány fő erejét adó PSD elnöke jelentette be múlt csütörtökön.
Fotó: A zilahi RMDSZ Facebook-oldala
A kormánypártokkal folytatandó parlamenti együttműködés kapcsán Korodi elismerte: erről politikai vita zajlott a frakcióülésen, mivel „voltak nehéz helyzetek” az elmúlt időszakban. A politikus arra a júniusi botrányra utalt, amikor a PSD tárgyalásokat kezdett az RMDSZ-szel a Sorin Grindeanu miniszterelnök vezette kormány elleni bizalmatlansági indítvány támogatásáról, és fölmerült, hogy a támogatásért cserében a magyar jogkövetelések teljesítéséhez hozzájáruló törvényeket tűzzenek napirendre.
Az eddigi problémákból, konkrét esetekből kiindulva kerestek reális megoldásokat a kisebbségi anyanyelvhasználatra – nyilatkozták a Krónikának a közigazgatási törvényhez megfogalmazott módosítási javaslatokat kidolgozó munkacsoport tagjai.
A közigazgatási törvényhez megfogalmazott módosítási javaslatokat kidolgozó munkacsoport tagjai korábban a Krónikának úgy nyilatkoztak:
Úgy vélték, a 215-ös helyi közigazgatási törvényt módosítani hivatott tervezet fő hozadéka, hogy szankciókat és ellenőrzési mechanizmusokat is tartalmaz.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Radu Miruță ügyvivő közlekedési miniszter egyeztetésre hívta a lengyel PESA vasútijármű-gyártó vállalat képviselőit és hazai vasúti ágazat illetékeseit, miután kiderült, hogy 21 vadonatúj, korszerű vonatszerelvény vesztegel hónapok óta kihasználatlanul.
Diana Șoșoacă, a szélsőjobboldali SOS Románia elnöke csütörtök este az Otopeni repülőtéren, Brüsszelből való visszatérése után kijelentette, hogy nem fél a vizsgálattól, miután az Európai Parlament feloldotta mentelmi jogát.
Több mint 5 000 diplomáciai iratot hoz nyilvánosságra a külügyminisztérium az 1989 utáni átmenet első éveiből – jelentette be Oana Țoiu külügyminiszter.
A május elseje sokak számára jelenti az év első, piknikezéssel összekötött kirándulását, és sokan nem tudják elképzelni a hosszú hétvégét grillezés nélkül. Arra azonban, hogy hol és milyen körülmények között lehet sütögetni, igen szigorú szabályai vannak.
Az lenne a legjobb, ha a Bolojan-kormány leváltását és a Cotroceni-palotában folytatott konzultációkat követően az eddigi koalíciós felállása megmaradna, csak más miniszterelnökkel – jelentette ki Sorin Grindeanu.
Magyar nyelven szólította fel lemondásra Békési Csabát az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) éléről elődje, Cristian Popescu Piedone.
A legfelsőbb bíróság visszautalta a legfőbb ügyészséghez az 1990. júniusi bányászjárás ügyének vádiratát.
Elméletileg még van esély a koalíció fenntartására a bizalmatlansági indítványról szóló keddi szavazás után – jelentette ki Tánczos Barna RMDSZ-es miniszterelnök-helyettes.
Az egészségügyi minisztérium a 2025-ös kihasználtsági arányok alapján fogja eldönteni, mely kórházakban csökkentik az ágyak számát, miután a kormány jóváhagyta, hogy 2028-ig évi 4691 ágyat számolnak fel.
Máris ingadozni látszik a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítvány mögött felsorakozott parlamenti többség: a POT listáin parlamentbe jutott képviselők és szenátorok jelezték, hogy csak feltételekkel szavazzák mag az indítványt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!