
Fotó: Haáz Vince
Épp csak elkezdődött az idei írásbeli érettségi, és máris botrány övezi a megmérettetést. Hétfőn román nyelv és irodalomból vizsgáztak a diákok, és már akkor bonyodalmak jelentkeztek a magyar tagozatos diákok dolgozatai körül, amikor a javítókulcs fel sem került a minisztérium honlapjára. Megtörténhet, hogy bizonyos megyékben – köztük Kolozsban – nem sikerül változtatni a kisebbségi diákok számára hátrányos javítási módszeren.
2024. július 01., 19:062024. július 01., 19:06
2024. július 01., 19:532024. július 01., 19:53
A jelenlegi tervek szerint az idei az utolsó olyan érettségi Romániában, amikor a magyar tagozaton tanuló diákoknak ugyanazt a feladatsort kellett megoldaniuk a román nyelv és irodalom érettségin, mint román társaiknak. Ez a rendszer nem okozott különösebb problémát addig, amíg a dolgozatokat hagyományos módon javították olyan pedagógusok, akik tisztában voltak vele, hogy adott esetben azért megy nehezebben egy-egy esszének a megírása, mert a diák magyar anyanyelvű.
Ám az idén minden országos vizsgán digitálisan javítják az írásbeli dolgozatokat: beszkennelik őket és véletlenszerűen elküldik egy javítótanárnak, aki oktathat az ország bármely pontján, bármely megyéjében. Nem véletlenül merült fel a kérdés, hogy mi történik akkor, ha egy galaci vagy szucsávai pedagógus a szegényesebb szókincsű magyar tanuló dolgozatát a körülmények ismerete híján lepontozza. Ha egy pedagógus soha nem tanított a nemzeti kisebbségekhez tartozó – például magyar – diákokat, és a dolgozaton nem jelölik meg, hogy a tulajdonosának nem román a nemzetisége, a javítótanár azokéval hasonlítja össze, akik anyanyelvi szinten beszélik a románt.

Hétfőn került sor a 2024-es érettségi első írásbeli vizsgájára román nyelv és irodalom tantárgyból. A vizsga reggel kilenc órakor kezdődött, és a diákoknak három óra állt rendelkezésükre, hogy megoldják a kapott feladatokat.
Pedagógusok már korábban, az idei próbaérettségi román vizsgáján született gyenge eredményei alapján arra figyelmeztettek, hogy mindez megismétlődhet az érettségin is, ha nem sikerül módosítani a kisebbségi diákok számára méltánytalan és hátrányos javítási módszeren. Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő korábban felhívta a figyelmet, hogy például a székelyföldi magyar diákoknak – bármennyire jó tanulók legyenek – nem anyanyelvük a román, sőt legtöbb esetben csak az iskolában találkoznak a román nyelvvel, így szegényesebb a szókincsük, felcserélik a szórendet, egyeztetési hibákat követnek el, ami a román diákok esetében nem fordul elő.
Egyébként az érettségi szempontjából az idén végzetteké „áldozati generáció”, hiszen akik jövőre érettségiznek, már speciális tanterv szerint tanulják a románt, így az érettségin az ő dolgozataikat csak olyan javítótanároknak küldik majd el, akik a sajátos tanterv szerint tanítanak és a vizsgatételeik is sajátosak lesznek, tehát a javítótanár látja majd, hogy azt magyar diák írta.
Fejes Réka Maros megyei tanfelügyelő hétfőn a Maszol portálnak elmondta, a román nyelv és irodalom vizsgán megkülönböztető jellel látták el a magyar tagozaton tanuló diákok dolgozatait Maros megyében. A portál információi szerint Brassó megyében szintén megjelölték a magyar diákok dolgozatait. Kolozs megyében azonban nem így történt, ott az érettségiztető bizottságok tagjai nem így jártak el, egyetlen diáktól sem kérdezték meg, milyen tagozaton tanult. A magyar érettségizők hiába kérdeztek rá a megjelölés lehetőségére a dolgozatok leadásakor, azt a választ kapták, hogy az nem lehetséges.
„A fiam azt mondja, nem volt túl nehéz a kapott tétel, bőven írt, és úgy érzi, jó jegyre számíthat. Ennek ellenére igazságtalannak tartanánk, ha olyan tanár javítaná a dolgozatát, aki nincs tisztában a nem román nemzetiségű diákok képességeivel. Arról nem beszélve, hogy arról volt szó: a magyar diákok román dolgozatát továbbra is olyan tanárok javítják, akik magyar tagozaton tanítanak” – állapította meg lapunknak a felháborodott szülő. Hozzátette: mivel a fiának van 3-4 román nevű osztálytársa is, felmerül a kérdés, hogy a javítótanár honnan fogja tudni, miszerint magyar tagozaton tanuló diákok dolgozatai kerültek hozzá. Az édesapa annak kapcsán is értetlenségét fejezte ki, hogy a fiát azelőtt kiküldték az osztályteremből, mielőtt beszkennelték volna a dolgozatát (mindössze megszámolták az oldalakat, és aláírattak vele egy papírt), holott az idei próbaérettségin a tanulók jelenlétében történt a szkennelés.
Kerekes Adelhaida, Kolozs megye helyettes főtanfelügyelője a Transtelex portálnak hétfőn megerősítette, hogy Kolozs megyében nem történt meg a dolgozatok megjelölése. Mint mondta, ő maga nem tagja a megyei érettségiztető bizottságnak, de amikor rákérdezett, hogy a testület miért nem engedélyezte a dolgozatok jelölését, azt a választ kapta: azért, mert nem kaptak hivatalos átiratot az oktatási minisztériumból, Kallós Zoltán, az oktatási minisztérium nemzeti kisebbségekért felelős államtitkára csak körüzenetben tájékoztatta őket. „Ez csak írva volt az államtitkár úr által a csoporton, ami egy hivatalos csoport máskülönben, de mivel nincs hivatalos átirat, nem csinálta Kolozs megye” – mondta a Transtelexnek Kerekes Adelhaida.
Jelenleg arról is ellentmondásos információk keringenek, hogy a megjelölés felsőbb utasításra történt-e vagy nem:
Bár lapunk megkereste hétfőn Kallós Zoltán államtitkárt az ügyben, a bukaresti tárca RMDSZ által delegált illetékese későbbre ígért tájékoztatást az ügyben. Egyébként a dolgozatok megjelölésének lehetőségét a többség alapvető elvárásként kezeli, ugyanis ez fennállt a nyolcadikosok vizsgája esetén is, nekik megadatott a lehetőség, hogy román dolgozatukat magyar anyanyelvű pedagógusok javítsák.
Mint arról beszámoltunk, az érettségi első írásbeli vizsgáját egyéb botrány is megrázta, erről alábbi írásunkban cikkeztünk.

Szolgálati titok megsértésének gyanújával büntetőeljárást indítottak hétfőn a hatóságok a közösségi oldalakra kiszivárgott román érettségi tételek ügyében.
Dróttal összekötözött zsákba tett, majd egy hídról a folyóba dobott egy mindössze három-négy hónapos kutyakölyköt egy férfi a Szeben megyei Cód (Sadu) településen. Az állatot szerencsére időben megtalálták és megmentették.
A havazás, a viharos szél és a jelentősen romló látási viszonyok miatt fokozott óvatosságra intik a hegyekbe induló turistákat a hegyimentők, az ajánlások az ország valamennyi magashegységében érvényesek.
Újabb halasztás történt a györgyfalvi álépítészként ismertté vált Szeredai Lóránt büntetőügyében. A bíróság idén márciusban három év és öt hónap letöltendő szabadságvesztésre ítélte a férfit, aki éveken keresztül szakmai jogosultság nélkül tervezett.
Heves vitát váltott ki Tarr Zoltán bejelentése, miszerint a magyar kormány 110 millió forinttal támogatja a szilágycsehi református templom leomlott tornyának újjáépítését.
A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) írott sajtó nívódíjában részesült a Krónika munkatársa, Kiss Judit. A szakmai szervezet Csíksomlyón zajló tisztújításán Kacsó Sándort választották a MÚRE új elnökévé.
Köbméterenként átlagosan 280 lejért értékesített tűzifát a lakosságnak a Romsilva 2026 első kilenc hónapjában, ám a tényleges árak fafajtánként és térségenként jelentősen eltérnek.
Két új, különböző nehézségű hegyi túraútvonalat avatnak fel október végén Jósikafalva (Beliș) térségében. A 21, illetve 7–8 kilométeres körtúrák a környék legszebb kilátópontjait és a víztározó partvidékét érintik.
A Tisza-kormány támogatja a külhoni magyarokat, hogy szülőföldjükön boldoguljanak, de felelősen kívánja elkölteni az adófizetők pénzét – jelentette ki kolozsvári közönségtalálkozóján Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter.
Három cégcsoport pályázik Erdély látványossága, a fogarasi vár újabb felújítási munkálatainak elvégzésére.
A bukaresti kormány pénteki határozatával felmentette tisztségéből Buzás-Fekete Mária Kolozs megyei alprefektust – közölte a kabinet.
szóljon hozzá!