Hirdetés

Bizonytalanság, ujjal mutogatás: nem tudni, mi lesz a magyar tagozatosok román nyelvből megírt érettségi dolgozatával

•  Fotó: Haáz Vince

Fotó: Haáz Vince

Épp csak elkezdődött az idei írásbeli érettségi, és máris botrány övezi a megmérettetést. Hétfőn román nyelv és irodalomból vizsgáztak a diákok, és már akkor bonyodalmak jelentkeztek a magyar tagozatos diákok dolgozatai körül, amikor a javítókulcs fel sem került a minisztérium honlapjára. Megtörténhet, hogy bizonyos megyékben – köztük Kolozsban – nem sikerül változtatni a kisebbségi diákok számára hátrányos javítási módszeren.

Tóth Gödri Iringó

2024. július 01., 19:062024. július 01., 19:06

2024. július 01., 19:532024. július 01., 19:53

A jelenlegi tervek szerint az idei az utolsó olyan érettségi Romániában, amikor a magyar tagozaton tanuló diákoknak ugyanazt a feladatsort kellett megoldaniuk a román nyelv és irodalom érettségin, mint román társaiknak. Ez a rendszer nem okozott különösebb problémát addig, amíg a dolgozatokat hagyományos módon javították olyan pedagógusok, akik tisztában voltak vele, hogy adott esetben azért megy nehezebben egy-egy esszének a megírása, mert a diák magyar anyanyelvű.

Ennek megfelelően ha az alapvető kritériumoknak megfelelt a szöveg, nem pontozták le a tanuló dolgozatát.

Hirdetés

Ám az idén minden országos vizsgán digitálisan javítják az írásbeli dolgozatokat: beszkennelik őket és véletlenszerűen elküldik egy javítótanárnak, aki oktathat az ország bármely pontján, bármely megyéjében. Nem véletlenül merült fel a kérdés, hogy mi történik akkor, ha egy galaci vagy szucsávai pedagógus a szegényesebb szókincsű magyar tanuló dolgozatát a körülmények ismerete híján lepontozza. Ha egy pedagógus soha nem tanított a nemzeti kisebbségekhez tartozó – például magyar – diákokat, és a dolgozaton nem jelölik meg, hogy a tulajdonosának nem román a nemzetisége, a javítótanár azokéval hasonlítja össze, akik anyanyelvi szinten beszélik a románt.

korábban írtuk

Lezajlott az első írásbeli érettségi vizsga, érdekes tételt kaptak románból a diákok
Lezajlott az első írásbeli érettségi vizsga, érdekes tételt kaptak románból a diákok

Hétfőn került sor a 2024-es érettségi első írásbeli vizsgájára román nyelv és irodalom tantárgyból. A vizsga reggel kilenc órakor kezdődött, és a diákoknak három óra állt rendelkezésükre, hogy megoldják a kapott feladatokat.

Pedagógusok már korábban, az idei próbaérettségi román vizsgáján született gyenge eredményei alapján arra figyelmeztettek, hogy mindez megismétlődhet az érettségin is, ha nem sikerül módosítani a kisebbségi diákok számára méltánytalan és hátrányos javítási módszeren. Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő korábban felhívta a figyelmet, hogy például a székelyföldi magyar diákoknak – bármennyire jó tanulók legyenek – nem anyanyelvük a román, sőt legtöbb esetben csak az iskolában találkoznak a román nyelvvel, így szegényesebb a szókincsük, felcserélik a szórendet, egyeztetési hibákat követnek el, ami a román diákok esetében nem fordul elő.

Idézet
Hiába ugyanaz a tananyag a román és magyar tagozaton, az idei tizenkettedikes kisebbségi diákok a digitális javítási rendszer miatt egyértelműen méltánytalan és hátrányos helyzetbe kerültek” – fejtette ki Kiss Imre.

Egyébként az érettségi szempontjából az idén végzetteké „áldozati generáció”, hiszen akik jövőre érettségiznek, már speciális tanterv szerint tanulják a románt, így az érettségin az ő dolgozataikat csak olyan javítótanároknak küldik majd el, akik a sajátos tanterv szerint tanítanak és a vizsgatételeik is sajátosak lesznek, tehát a javítótanár látja majd, hogy azt magyar diák írta.

Kallós Zoltán oktatási államtitkár nemrég úgy nyilatkozott, meg fogják tudni oldani, hogy a magyar tagozatos érettségizők román dolgozatait olyan tanárok javítsák, akik magyar tagozaton tanítanak.

Fejes Réka Maros megyei tanfelügyelő hétfőn a Maszol portálnak elmondta, a román nyelv és irodalom vizsgán megkülönböztető jellel látták el a magyar tagozaton tanuló diákok dolgozatait Maros megyében. A portál információi szerint Brassó megyében szintén megjelölték a magyar diákok dolgozatait. Kolozs megyében azonban nem így történt, ott az érettségiztető bizottságok tagjai nem így jártak el, egyetlen diáktól sem kérdezték meg, milyen tagozaton tanult. A magyar érettségizők hiába kérdeztek rá a megjelölés lehetőségére a dolgozatok leadásakor, azt a választ kapták, hogy az nem lehetséges.

Mindezt megerősítette a Krónikának egy kolozsvári magyar diák édesapja is, akitől megtudtuk, hogy a fia – és a többi érettségiző – dolgozatát nem jelölték meg, rá sem kérdeztek, milyen tagozaton tanult.

„A fiam azt mondja, nem volt túl nehéz a kapott tétel, bőven írt, és úgy érzi, jó jegyre számíthat. Ennek ellenére igazságtalannak tartanánk, ha olyan tanár javítaná a dolgozatát, aki nincs tisztában a nem román nemzetiségű diákok képességeivel. Arról nem beszélve, hogy arról volt szó: a magyar diákok román dolgozatát továbbra is olyan tanárok javítják, akik magyar tagozaton tanítanak” – állapította meg lapunknak a felháborodott szülő. Hozzátette: mivel a fiának van 3-4 román nevű osztálytársa is, felmerül a kérdés, hogy a javítótanár honnan fogja tudni, miszerint magyar tagozaton tanuló diákok dolgozatai kerültek hozzá. Az édesapa annak kapcsán is értetlenségét fejezte ki, hogy a fiát azelőtt kiküldték az osztályteremből, mielőtt beszkennelték volna a dolgozatát (mindössze megszámolták az oldalakat, és aláírattak vele egy papírt), holott az idei próbaérettségin a tanulók jelenlétében történt a szkennelés.

Kerekes Adelhaida, Kolozs megye helyettes főtanfelügyelője a Transtelex portálnak hétfőn megerősítette, hogy Kolozs megyében nem történt meg a dolgozatok megjelölése. Mint mondta, ő maga nem tagja a megyei érettségiztető bizottságnak, de amikor rákérdezett, hogy a testület miért nem engedélyezte a dolgozatok jelölését, azt a választ kapta: azért, mert nem kaptak hivatalos átiratot az oktatási minisztériumból, Kallós Zoltán, az oktatási minisztérium nemzeti kisebbségekért felelős államtitkára csak körüzenetben tájékoztatta őket. „Ez csak írva volt az államtitkár úr által a csoporton, ami egy hivatalos csoport máskülönben, de mivel nincs hivatalos átirat, nem csinálta Kolozs megye” – mondta a Transtelexnek Kerekes Adelhaida.

Jelenleg arról is ellentmondásos információk keringenek, hogy a megjelölés felsőbb utasításra történt-e vagy nem:

egyes információk szerint Kallós Zoltán oktatási államtitkár körüzenetben értesítette a vizsgáztató bizottságok tagjait, hogy tegyenek így, mások szerint nem volt hivatalos értesítés az ügyben.

Bár lapunk megkereste hétfőn Kallós Zoltán államtitkárt az ügyben, a bukaresti tárca RMDSZ által delegált illetékese későbbre ígért tájékoztatást az ügyben. Egyébként a dolgozatok megjelölésének lehetőségét a többség alapvető elvárásként kezeli, ugyanis ez fennállt a nyolcadikosok vizsgája esetén is, nekik megadatott a lehetőség, hogy román dolgozatukat magyar anyanyelvű pedagógusok javítsák.

Mint arról beszámoltunk, az érettségi első írásbeli vizsgáját egyéb botrány is megrázta, erről alábbi írásunkban cikkeztünk.

korábban írtuk

Büntetőeljárás indult az írásbeli vizsga közben kiszivárgott román érettségi tételek ügyében
Büntetőeljárás indult az írásbeli vizsga közben kiszivárgott román érettségi tételek ügyében

Szolgálati titok megsértésének gyanújával büntetőeljárást indítottak hétfőn a hatóságok a közösségi oldalakra kiszivárgott román érettségi tételek ügyében.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. július 19., vasárnap

„Csőbe húzták” az EU új határvédelmi rendszerét Kolozsváron az egypetéjű ikrek

Amellett, hogy gyakran hosszú sorok kígyóznak az Európai Unió idén tavasszal bevezetett, új határellenőrzési rendszere (EES) miatt, egy másik fontos problémára is ráirányította a figyelmet a sajtó. A filmekbe illő jelenet a kolozsvári reptéren történt.

„Csőbe húzták” az EU új határvédelmi rendszerét Kolozsváron az egypetéjű ikrek
Hirdetés
2026. július 19., vasárnap

Vita robbant ki az egyik bánsági városban a játéktermek elköltöztetése miatt

Nem fogadja egyöntetű lelkesedés Temesváron az önkormányzat döntését, hogy egy jelenleg beépítetlen város széli telekre költöztetnék a településen működő játéktermeket.

Vita robbant ki az egyik bánsági városban a játéktermek elköltöztetése miatt
2026. július 19., vasárnap

Széllökésekkel, villámlással érkeznek a zivatarok Erdély számos vidékére

Zivatarokra figyelmeztető narancssárga és sárga riasztásokat adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). A meteorológusok ugyanakkor elsőfokú hőségriasztásokat is kiadtak az ország több megyéjére és a fővárosra.

Széllökésekkel, villámlással érkeznek a zivatarok Erdély számos vidékére
2026. július 19., vasárnap

A nagyváradi Pride-felvonulás engedélyezését kérik az európai Zöldek

Az Európai Zöldek Pártja (EGP) és a SENS felszólította a román kormányt, a nagyváradi városvezetést és az illetékes hatóságokat, hogy gondoskodjanak arról, hogy a Nagyvárad Pride-ot biztonságos körülmények között lehessen megrendezni.

A nagyváradi Pride-felvonulás engedélyezését kérik az európai Zöldek
Hirdetés
2026. július 19., vasárnap

„A hit nem marketingkérdés” – Tönkő-Lukács Levente lelkész a fogyasztói és gyülekezeti mentalitás összefüggéseiről (2.)

„Mindannyiunknak újra fel kell tennünk ugyanazt a kérdést: miért megyek vasárnap a templomba?” – fogalmazta meg többek közt Tönkő-Lukács Levente, a Hargita megyei Nagysolymoson szolgáló református lelkész.

„A hit nem marketingkérdés” – Tönkő-Lukács Levente lelkész a fogyasztói és gyülekezeti mentalitás összefüggéseiről (2.)
2026. július 18., szombat

„Krisztust nem kell »eladhatóbbá« tennünk” – Tönkő-Lukács Levente református lelkész a fogyasztói mentalitás hatásáról (1.)

„Istenből élmény lett. Az istentiszteletből program. A gyülekezetből szolgáltató. Mi pedig fogyasztók lettünk” – fogalmazta meg többek közt Tönkő-Lukács Levente, a Hargita megyei Nagysolymoson szolgáló református lelkész.

„Krisztust nem kell »eladhatóbbá« tennünk” – Tönkő-Lukács Levente református lelkész a fogyasztói mentalitás hatásáról (1.)
2026. július 17., péntek

Novemberben nem indulnak járatok a temesvári repülőtérről

Három hétre teljesen leáll a forgalom a temesvári nemzetközi repülőtéren: 2026. november 2. és 22. között egyetlen repülőgép sem szállhat fel és nem landolhat, mivel a repülőtér fel- és leszállópályáját felújítják.

Novemberben nem indulnak járatok a temesvári repülőtérről
Hirdetés
2026. július 17., péntek

Új fejezet kezdődik a gernyeszegi Teleki-kastély történetében. Gróf Teleki Kálmán felújításról, nemesi örökségről a Krónikának

Megnyitotta kapuit a gernyeszegi Teleki-kastély, Erdély egyik legjelentősebb barokk műemléke. A felújításról, a kastély múltjáról és jövőjéről, valamint a Teleki család örökségéről gróf Teleki Kálmánnal beszélgettünk.

Új fejezet kezdődik a gernyeszegi Teleki-kastély történetében. Gróf Teleki Kálmán felújításról, nemesi örökségről a Krónikának
2026. július 17., péntek

Nem csak medvék, rókák is sűrűn bukkannak fel az egyik erdélyi városban, megkezdték elszállításukat

Nem csak a medvék, de rókák is egyre sűrűbben bukkannak fel Brassóban, ahonnan a hatóságok elkezdték elszállítani a rókákat. Az állatok hozzászoktak a város zajához, és már sem a forgalom, sem a dudálás nem riasztotta el őket.

Nem csak medvék, rókák is sűrűn bukkannak fel az egyik erdélyi városban, megkezdték elszállításukat
2026. július 17., péntek

Elhunyt Ráduly János néprajzkutató, mesegyűjtő, költő

Életének 89. évében csütörtökön elhunyt Ráduly János székelyföldi néprajzkutató, mesegyűjtő, költő – közölte a Facebookon a Kriza János Néprajzi Társaság, melynek tagja és életműdíjasa volt.

Elhunyt Ráduly János néprajzkutató, mesegyűjtő, költő
Hirdetés
Hirdetés