2009. szeptember 03., 09:052009. szeptember 03., 09:05
A jelek szerint az sincs kizárva, hogy az intézmény székházát is elveszik, a 63 fős személyzet sorsa pedig bizonytalanná válik. A több országos sajtóorgánumban terjesztett rémhír ellenére a fürdőtelep kezelőbázisai akadálytalanul működnek.
Mint arról beszámoltunk, az egészségügyi intézménynek helyet adó 15-ös számú villát a Fürdővállalat Rt. végleges és megfellebbezhetetlen bírósági ítélet nyomán kénytelen volt átadni a Szűz Mária görög katolikus apácarendnek. A volt tulajdonos még augusztus első felében jelezte a szolgáltatóknak, hogy a továbbiakban nem hajlandó fizetni a víz-, gáz- és villanyszámlákat. Az apácák viszont egyelőre nem kötöttek szerződést sem a szolgáltatókkal, sem az ingatlanban székelő járóbeteg-rendelővel.
Az intézmény vezetője, Bartha András főorvos a Krónikának elmondta, hogy hetek óta próbálja elérni a Kolozsváron élő Benedikta főnővért vagy a rend jogi képviselőjét, ám egyikük sem válaszol telefonhívására. „Egyelőre csak meleg vizünk nincs, a gáz hiánya még nem jelent gondot, mert még nem hűlt le az idő, és az áramot sem vágták még le. De már tíz éve ilyen stresszes körülmények között dolgozunk, hisz hol székhelyet kellett cserélnünk, hol annak a tulajdonosa változott. Sőt intézményünk is egyszer ide, máskor oda tartozott” – sorolta a gondokat Bartha.
A szovátai fürdőgyógyászati járóbeteg-rendelő jelenleg az Országos Rehabilitációs és Balnefizifizikoterápiás Intézethez (INRMF) tartozik. A központi intézmény nem rendelkezik azzal az összeggel, amelyből egy esetleges új székházat poliklinikává lehetne alakítani. Ugyanakkor Bartha tudomása szerint a fürdőtelepen nincs egyetlen olyan épület sem, amely alkalmas lenne a járóbeteg-rendelő befogadására. Szerinte amennyiben az apácák nem tanúsítanak megértést irántuk, a szovátai egészségügyi intézmény könnyen az ország más településein működött hasonló egységek sorsára juthat. Az egykori 29 fürdőgyógyászati poliklinika közül jelenleg már csak hat működik, ebből viszont a Maros megyei a legnagyobb.
Sem az eddigi épülettulajdonos Fürdővállalat Rt., sem a helyi önkormányzat nem tudja orvosolni a járóbeteg-rendelő helyzetét. Egyikük sem szeretné, ha az intézmény megszűnne, azonban nem rendelkeznek más helyiséggel. „Amikor peres úton elveszítettük a Sturza-villát, a gyógyászatot a 15-ös villába költöztettük. Most azt is elvették tőlünk, akárcsak a többi visszaigényelt épületet. Nem az a gond, hogy az INRMF nem fizetett lakbért, hanem az, hogy egyszerűen nincs hova költöztetnünk a poliklinikát” – sajnálkozott Fülöp Nagy János, a Fürdővállalat Rt. vezetője.
Kényszermegoldásként Péter Ferenc polgármester korábban a fürdőteleptől két kilométerre, a városban működő poliklinikát ajánlotta a rászorulóknak. Bartha azonban nevetségesnek tartja az elöljáró tanácsát. „Sajnos egyesek nem értik meg, hogy a fürdőgyógyászati járóbeteg-rendelő nem egyszerű poliklinika, amit a státusa is igazol. Mi nem a megyéhez, hanem Bukaresthez tartozunk, onnan kapjuk a fizetésünket. A mi egységünk átmenetet képez a poliklinika és a szanatórium között” – magyarázta a főorvos. Bartha doktor hozzátette, hogy évekig, amíg a városban nem létezett sürgősségi szolgálat, ha gond volt, ők látták el a település lakóit. „Nem lehet a fürdőgyógyászathoz forduló betegeket a városba irányítani. Egyrészt, mert ott csak papíron létezik sürgősségi szolgálat, a valóságban nincs. Másrészt ott háziorvosok rendelnek, szakorvos nincs. Ezért is hívják egészségügyi központnak, és nem kórháznak” – fejtette ki Bartha.
Az általa mondottakat a járóbeteg-rendelő személyzete is megerősítette, mely szerint sürgősségi esetben felelőtlenség lenne a fürdőtelepről a városba irányítani a kezelésre vagy pihenésre érkező személyeket. „Most is egyik vendég a másikat követi, hol vérnyomást kell mérnünk, hol darázscsípés ellen kell injekcióznunk” – avatott be munkájába Fülöp Teréz főnővér. Kérdésünkre, hogy miként sikerül meleg víz nélkül boldogulniuk, elmondta, hogy aránylag nehezen, az igazi gondot viszont a villanyáram-szolgáltatás felfüggesztése jelentené, ami bármikor megtörténhet.
A bizonytalanságot tovább fokozza az a tény, hogy a görög katolikus nővérek egyelőre nem nyilatkoztak szándékaikról. Fülöp Nagy János, a fürdővállalat vezérigazgatója úgy tudja, az apácák hajlandóak lennének három évre bérbe adni a járóbeteg-rendelőnek az épületet. Ezt az időszakot azonban nem a villa július utolsó napján történt átvevésétől, hanem 2008 novemberétől, a végleges törvényszéki ítélet megszületésétől számítanák.
Szovátán viszont sokan azt rebesgetik, hogy a 15-ös villa egy második Cserehát lesz, ahová a rend kizárólag román nemzetiségű árva gyerekeket telepítene. Bartha elpanaszolta, hiába próbálja telefonon elérni az apácarend főnökét vagy annak jogi képviselőjét, egyikük sem válaszol. A Krónikának első próbálkozásra sikerült elérnie Răzvan Bălosu kolozsvári ügyvédet, aki előbb a felhatalmazás hiányára hivatkozva elhárította a válaszadást, majd írásban kérte a kérdéseket. A jogi képviselő azonban ezekre nem küldött választ.
Tizenegy hét nyári szünidő Romániában, tíz Magyarországon, hat Dániában és tizennégy Olaszországban: jelentős eltérések tapasztalhatók az európai államok legfőbb közoktatási vakációját tekintve.
Erdély vízkészletei évek óta apadnak, a nyári zivatarok pedig önmagukban nem képesek pótolni a hiányt. Czellecz Boglárka hidrológus elmagyarázza, miért apadnak Erdély vízkészletei, és mit tehetünk a csapadék helyben tartásáért.
Nicușor Dan államfő visszaküldte pénteken felülvizsgálatra a parlamentnek a medveállomány ritkítására vonatkozó törvényt – közölte a román elnöki hivatal. A jogszabály alapján 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövésére nyílna lehetőség.
Az Arad Megyei Környezetőrség szerint 15 ezer lejre bírságoltak meg vízügyi korlátozások és a vízfelhasználási szabályok megsértése miatt egy halastavat üzemeltető céget, amely hivatalosan a tőzmiskei RMDSZ-es polgármester érdekeltségi körébe tartozik.
Hétfőn kezdi meg a munkáját az észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu között, Szilágy megyei szakaszának – ami az első szakasz lesz, amelyet idén átadnak.
Napok óta tart a hőhullám, a hőmérő higanyszála az ország több részében is nap mint nap 40 Celsius-fok közelébe emelkedik, miközben építkezéseken, mezőgazdaságban, raktárakban és gyárakban emberek tízezrei dolgoznak.
A hőség és a folyók kritikusan alacsony vízszintje miatt újabb erdélyi megyékben vezettek be forgalom- és vízkorlátozást csütörtökön. A korábbi négyről hétre nőtt a harmadfokú hőségriasztás alatt lévő romániai megyék száma.
Büntetőfeljelentést tett csütörtökön Majka romániai jogi képviselője a sepsiszentgyörgyi Sic Feszt fesztiválra tervezett koncert lemondását kiváltó fenyegetés ügyében.
A túlszaporodott medveállomány miatt azonnali és konkrét intézkedésekre van szükség az emberi életek és a javak védelméhez.
Miközben a jelenlegi szárazság miatt is azt láthatjuk, hogy a Duna vízhozama elérte a történelmi mélypontot, és a romániai folyók többségének hozama várhatóan csökkenni fog az elkövetkező évtizedekben, egy folyó kivételt jelent: a Szamos.