
A bukaresti táblabíróság elé került csütörtökön a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnökének a miniszterelnök és az államfő ellen emelt diszkriminációs panasza: Izsák Balázs azt sérelmezte, hogy Victor Ponta és Traian Băsescu kizártnak nevezték egy magyar többségű régió létrehozását Romániában.
2014. április 24., 17:032014. április 24., 17:03
A panaszt októberben az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) megalapozatlannak minősítette, ez ellen fellebbezett a táblabíróságnál az SZNT elnöke. Az első tárgyalást csütörtökön elhalasztották, mivel a feleket nem sikerült szabályosan beidézni.
„Az elgondolás, hogy csak azért nem lehet egy önálló régió Székelyföld, mert ott a magyarok többséget alkotnak, súlyosan diszkriminatív. Nem vagyunk alsóbbrendűbbek román honfitársainknál. Teljes jogú polgárai vagyunk Romániának, jogunk van ott, ahol mi élünk, a magunk ügyeit intézni\" – mondta az MTI-nek Izsák Balázs.
A CNCD szerint a vezetőknek egy magyar többségű régiót kizáró kijelentései nem lépték túl a szabad véleménynyilvánítás határait és nem minősíthetők a magyar nemzetiségű személyek elleni izgatásként.
Az SZNT elnöke a tanács határozatát felületesnek minősítette, és úgy vélekedett: nem lehet a szólásszabadságra hivatkozva elfogadni diszkriminatív intézkedések előrevetítését. Szerinte az olyan jogok, mint a szólásszabadság, az állampolgárokat illetik meg, nem az államhatalom intézményeit.
„Nem lehet azt mondani, kizárt, hogy magyar többségű régió jöjjön létre, mert ilyen régió létezik. Székelyföld a maga 13 ezer négyzetkilométerével, 800 ezer lakosával, 75 százalékban magyar többségű. Nem kell kitalálni, nem kell létrehozni, mindössze elismerni kell, és hagyni, hogy az ott élő emberek szabadon szervezzék meg a maguk életét\" – magyarázta Izsák Balázs.
Mint ismeretes, a kormány egyelőre felfüggesztette az ország közigazgatási átszervezéséről szóló vitát, mivel a régiókat megalakításának előfeltétele az alkotmánymódosítás, amire a mostani tervek szerint leghamarabb 2015-ben kerülhet sor.
Áldozataikat gyakorlatilag rabszolgasorban tartó személyekre csaptak le a hatóságok Kovászna megyében.
Háromnapos eseménysorozattal ünnepli Nagyvárad az államalapítás és az új kenyér ünnepét: augusztus 20–22. között Magyar Kulturális Napok várják a közönséget a város több helyszínén. Idén a korábbi években megszokottnál is gazdagabb a programkínálat.
Kétnapos ünnepséggel emlékeznek Márton Áron egykori erdélyi római katolikus püspök születésének 130. évfordulóján, augusztus 28–29-én szülőfalujában, Csíkszentdomokoson – tájékoztatta az MTI-t kedden a helyi Márton Áron Múzeum.
A Kolozs Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház lombikbébi központját 810 700 lejes beruházásból korszerűsítették, a fejlesztést a Kolozs Megyei Tanács finanszírozta.
A magyar kormány a helyi magyar közösségekkel partnerségben szeretné finomítani, részleteiben kidolgozni a magyarságpolitikáját, a partnerség és a párbeszéd pedig kulcsfogalom ezen a területen – hangsúlyozta Kollai István Kolozsváron.
Nem mondhatni, hogy kiemelt érdeklődés övezte a kolozsvári helyiérdekű vasút (HÉV) szerelvényeire kiírt közbeszerzési eljárást.
Mintegy 1500 régi képeslap idézi meg, miként vált Kolozsvár kisvárosból modern nagyvárossá, és milyen arcát tartották a korabeliek megörökítésre és továbbküldésre érdemesnek.
Szokatlan és rendkívül veszélyes jelenség okoz komoly fejtörést a hatóságoknak a Maros-ártér Természetvédelmi Park Arad és Pécska között erdőiben: tavaly október óta föld alatti tűz emészti fel a fákat és az aljnövényzetet, júliusban 30 hektár lett oda.
Már el is kezdték a munkálatokat a Marosvásárhelyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Hargita megyei szakaszán, Gyergyóalfalu és Gyergyóditró között.
Premier számba menő beruházás is zajlik az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Bihar és Bisztraterebes közötti szakaszán: az egyik szakasz kifutópályaként is használható lesz katonai gépek számára.
szóljon hozzá!