Hirdetés

A világ élvonalában keresik helyüket az erdélyi alkotók a Székelyföldi Grafikai Biennálén

Székelyföldi Grafikai Biennálé

Ferencz S. Apor képzőművész, a Székelyföldi Grafikai Biennálé kurátora

Fotó: Borbély Fanni

Hetvenegy ország több mint ezer művésze jelentkezett az idei Székelyföldi Grafikai Biennáléra, amelynek kiállításain az erdélyi alkotók munkái ugyanazon szakmai mérce alapján kerülnek a közönség elé, mint a világ távolabbi részeiről érkező grafikák. A kilencedik kiadás központi témája a torzulás, a művek azonban éppúgy szólnak a közös világunkat alakító változásokról, mint az alkotók személyes tapasztalatairól. Ferencz S. Apor képzőművésszel, a biennálé kurátorával a rendezvény nemzetközi tekintélyéről, az erdélyi grafika változó arculatáról és arról beszélgettünk, hogyan találhat közelebb a közönség ehhez a műfajhoz.

Tóth Gödri Iringó

2026. október 07., 14:132026. október 07., 14:13

2026. október 07., 14:142026. október 07., 14:14

Mennyire ismerhető fel egy grafikán, hogy alkotója Erdélyben tanult, és mit jelent egy itteni művész számára, ha munkája több ezer pályamű közül kerül be egy nemzetközi kiállításra? A Székelyföldi Grafikai Biennálé az ilyen kérdésekhez is viszonyítási pontot kínál: a helyi művészek alkotásait olyan mezőnyben mutatja meg, amelyben különböző országok, művészeti iskolák és nemzedékek képviselői vannak jelen.

Az idei, G9 jelzésű rendezvényre a nyolchetes pályázati időszak alatt 71 ország 1034 alkotója összesen 2195 munkát küldött be, amivel újabb nevezési rekord született.

Hirdetés

A megnyitókat és kísérőrendezvényeket szeptember 24. és október 2. között szervezték meg Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön: a Csíki Székely Múzeumban szeptember 30-án nyílt meg a biennálé tárlata, a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban pedig október 2-ára hirdették meg a kiállításmegnyitót és a díjátadót.

  • Csíkszeredában 28 ország 126 alkotójának munkáiból állt össze a válogatás,
  • Sepsiszentgyörgyön 24 ország 129 művészének 142 alkotása szerepel a kiállítási anyagban.

A biennáléra való bekerülésnek is rangja van

Ferencz S. Apor szerint a biennálé mai szakmai súlya hosszú, összetett folyamat eredménye, amelynek a kezdeti nehézségek ugyanúgy részei voltak, mint a fokozatos építkezés. A rendezvény más, hasonló kezdeményezésekhez hasonlóan átesett a maga „gyerekbetegségein”, idővel azonban megszilárdult az az értékrend, amely azóta is meghatározza a működését. Ennek köszönhetően a szakma egyre komolyabban vette a biennálét, az alkotók körében pedig nőtt az ismertsége és az elismertsége, míg eljutott odáig, hogy a világ hetvenegy országából neveznek rá művészek, akiknek már a végső válogatásba való bekerülés is presztízst jelent.

Ez az erdélyi grafikusok számára azért is fontos, mert munkáik ugyanazon elbírálás alá esnek, mint a külföldről érkező pályaművek, így a biennálé lehetőséget ad arra, hogy az itthoni szakmai közegen túl is felmérjék, hol tartanak.

A kurátor elmondása szerint a héttagú nemzetközi zsűri két szakaszban dolgozik: először az online beküldött teljes anyagból készít előválogatást, amelyből kialakul a kiállítás anyaga, majd az eredetiben beérkezett művek alapján, közös szakmai megbeszélésen választják ki a díjazottakat.

„Minden pályamű egyforma elbírálásban részesül, beleértve a hazai és a külföldi alkotókat egyaránt” – hangsúlyozta Ferencz S. Apor, hozzátéve, hogy itt elsősorban arra a viszonylag szűk hazai alkotói körre gondol, amely a képgrafika valamely sokszorosító eljárásával foglalkozik, és amelynek különösen sokat jelenthet egy ilyen nemzetközi megmérettetés.

Székelyföldi Grafikai Biennálé Galéria

Hetvenegy ország több mint ezer művésze jelentkezett az idei Székelyföldi Grafikai Biennáléra

Fotó: Borbély Fanni

Mint rámutatott, több hazai grafikus ismertségéhez és elismertségéhez is hozzájárultak azok a biennálék és triennálék, amelyek közé a székelyföldi rendezvény is tartozik: ezek révén az alkotók egy tágabb szakmai közegben helyezhetik el saját munkásságukat, és az itthoni kiállítások mellett külföldi szakemberek figyelmére is számíthatnak.

Ugyanaz a világ, különböző tapasztalatok

A nemzetközi mezőnyben ugyanakkor a művek mögötti tapasztalatok különbségei is láthatóvá válnak, még akkor is, ha az alkotókat sokszor hasonló kérdések foglalkoztatják. Arra a felvetésünkre, hogy az erdélyi művészek milyen sajátos témákat hoznak magukkal, a kurátor elmondta:

a hazai alkotók éppúgy reagálnak a nagyvilág történéseire és a globális problémákra, mint a közvetlen környezetükben zajló eseményekre.

Hogy ezekből milyen művek születnek, azt a helyi körülmények, a tapasztalatok értelmezése és a sajátos nemzeti gondolkodásmód is befolyásolhatja, így a különböző kontinensekről érkező művészek ugyanahhoz a kérdéshez eltérő szemlélettel közelíthetnek.

Az idei biennálé hívószava, a torzulás eleve sokféle megközelítésnek adott lehetőséget, a szervezők ugyanis nem akarták előre kijelölni, hogy az alkotók milyen képi megoldásokkal vagy milyen konkrét témákon keresztül foglalkozzanak vele.

„A felhívás nem egyetlen meghatározott vizuális megoldást vagy tematikus irányt jelölt ki. Éppen ellenkezőleg: olyan nyitott gondolati teret kívánt létrehozni, amelyben a művészek saját tapasztalataikon és saját vizuális nyelvükön keresztül vizsgálhatják a torzulás különböző formáit” – magyarázta Ferencz S. Apor, hozzátéve, hogy az erdélyi alkotók válaszait ugyanúgy alakítja a közvetlenül megélt valóság, mint mindaz, ami a tágabb világban történik.

A torzulás fogalmával a szervezők aktív kérdésfeltevésre szerették volna ösztönözni a művészeket, arra, hogy a kortárs vizuális nyelv eszközeivel foglalkozzanak a társadalmi és politikai nyomásokkal, a történelmi elbeszélések változékonyságával vagy az igazság bizonytalanságával.

„A torzítás eszköze a művész kezében kommunikációs stratégia: a valóság szándékos elhajlításán keresztül új perspektívákat nyit, kérdésfelvetésre készteti a nézőt, és provokálja a megszokott értelmezési keretek átgondolását” – fogalmazott a kurátor.

A bemutatott munkák ennek megfelelően az emberi észlelés törékenységétől a személyes és kollektív emlékezeten át az identitásig számos kérdést érintenek, miközben a test és a természet átalakulása, valamint a társadalmi és történelmi tapasztalatok lenyomatai is megjelennek bennük.

A biennálé közönségének is segítség kell a megértéshez

A szakmai elismertség mellett az is lényeges kérdés, hogy kik lépnek be ezekre a kiállításokra, és a grafika mennyire tudja megszólítani azokat, akik nem alkotóként vagy művészettörténészként találkoznak vele. Ferencz S. Apor tapasztalata szerint a biennálé népszerűsége a szakmai körökön túl is növekszik, közönsége pedig elsősorban azokból a kultúra iránt érdeklődő látogatókból kerül ki, akik nyitottan viszonyulnak a kortárs vizuális művészetekhez.

A kurátor ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a befogadást segíteni kell, és ebben a szervezőknek is feladatuk van:

„A mai művészet, így a kortárs grafika megértését, befogadását is kell segíteni!”

Székelyföldi Grafikai Biennálé Galéria

A Székelyföldi Grafikai Biennálé mára rangos rendezvénnyé vált a szakma számára

Fotó: Borbély Fanni

Ennek egyik fontos terepe a művészeti oktatással fenntartott kapcsolat, hiszen Székelyföldön és a környező megyékben is több közép- és felsőfokú művészeti tanintézet működik, amelyek diákjai rendszeresen, akár szervezett formában, tárlatvezetések kíséretében látogatják a kiállításokat. Az egyetemi hallgatók ráadásul már alkotóként is bekapcsolódhatnak a biennáléba, a verseny bemutatkozási lehetőséget kínál számukra, és közülük többen díjazásban is részesülnek. Ferencz S. Apor elmondta, számos művészeti egyetemmel ápolnak szoros szakmai kapcsolatot, és több intézmény saját díjat is alapított, ezzel is kifejezve a rendezvény és a grafikai szakma iránti elkötelezettségét.

Felismerhető-e még az erdélyi grafika?

A nemzetközi válogatás mellett az idei kísérőprogram arra is alkalmat teremtett, hogy a közönség az erdélyi grafika több nemzedékének munkáival találkozzon. A kolozsvári művészeti egyetem grafika tanszékének Egy és sokszoros című kiállítása szeptember 30-án nyílt meg a Csíki Székely Múzeumban, egykori és jelenlegi tanárok, hallgatók, valamint Kolozsváron képzett művészek alkotásaival. Az egyetem centenáriumi évéhez kapcsolódó tárlat a grafikaoktatás hagyományaira és a műfaj változásaira egyaránt ráirányította a figyelmet, a rézkarctól és a litográfiától a fametszeten át a szita- és linónyomatokig többféle eljárást bemutatva.

Idézet
Azt gondolom, hogy valamikor az erdélyi grafika jellegzetes ismertetőjegyei határozottabban felismerhetőek voltak, mint napjainkban

– magyarázta Ferencz S. Apor, aki szerint a kolozsvári felsőfokú grafikaoktatásnak valóban létezett egy karakteres iránya, és ennek nyomai talán ma is felfedezhetők. Ezek a jellegzetességek a kilencvenes évekig még számos frissen végzett grafikus munkáiban megjelentek, az azóta végbement változások azonban alapvetően átalakították azt a közeget, amelyben a fiatal művészek tájékozódnak és dolgoznak.

Székelyföldi Grafikai Biennálé Galéria

síkszeredában 28 ország 126 alkotójának munkáiból állt össze a válogatás, Sepsiszentgyörgyön 24 ország 129 művészének 142 alkotása szerepel a kiállítási anyagban.

Fotó: Borbély Fanni

A határok megnyitásával, a szabadabb utazás lehetőségével, majd az internet elterjedésével olyan művészeti szemléletek és törekvések váltak hozzáférhetővé, amelyekhez a korábbi nemzedékek jóval nehezebben kerülhettek közel.

A fiatal alkotók igyekeztek valamelyest igazodni a nyugati kortárs művészet irányaihoz, miközben lehetőségük nyílt arra is, hogy személyesen bekapcsolódjanak a külföldi művészeti életbe.

Ferencz S. Apor ezt a változást maga is átélte, és úgy látja, az erdélyi grafika arculatának átalakulásában a tudatos választásoknak és a fokozatosan, természetes módon végbemenő folyamatoknak egyaránt szerepük volt:

„Mivel magam is ennek a korszaknak voltam a megtapasztalója, azt gondolom, hogy ez részben tudatos döntés alapú és részben organikusan alakuló folyamatok eredménye volt” – vallotta.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. november 22., vasárnap

Erdélyi próbatermesztés: egyre több egzotikus haszonnövény teremhet meg a régióban

A klímaváltozás nemcsak aszályt hoz, hanem új lehetőségeket is. A kolozsvári agrártudományi egyetem kutatói 2025 eleje óta vizsgálják, megterem-e Romániában – hét erdélyi megyében is – a batáta, a földimogyoró és az afrikai eredetű tehénborsó.

Erdélyi próbatermesztés: egyre több egzotikus haszonnövény teremhet meg a régióban
Hirdetés
2026. november 22., vasárnap

Tragédia a határ mentén: illegálisan érkezett ukrán férfi halt meg a hegyekben

Tragédiával végződött három ukrán állampolgár útja, akik illegálisan lépték át a határt Ukrajnából Romániába, és eltévedtek a Máramarosi-havasokban.

Tragédia a határ mentén: illegálisan érkezett ukrán férfi halt meg a hegyekben
2026. november 22., vasárnap

Jogosítvány nélkül vezetett, fának csapódott: két halott és egy sérült az Arad megyei tragédiában

Két férfi életét vesztette, egy nő pedig megsérült egy súlyos közlekedési balesetben az Arad megyei Tőzmiske településen. A személygépkocsi egy fának csapódott, a sofőrről pedig kiderült, hogy nem rendelkezett vezetői engedéllyel.

Jogosítvány nélkül vezetett, fának csapódott: két halott és egy sérült az Arad megyei tragédiában
2026. november 22., vasárnap

Elsőként Kolozsváron csökkent 9 lej alá a benzin ára, egy hét alatt 45 banival olcsult az üzemanyag

Vasárnap Kolozsvár több benzinkútján is 8,99 lejért lehetett vásárolni egy liter benzint. A vizsgált nagyvárosok közül a kincses városban csökkent először 9 lej alá a benzin ára.

Elsőként Kolozsváron csökkent 9 lej alá a benzin ára, egy hét alatt 45 banival olcsult az üzemanyag
Hirdetés
2026. november 22., vasárnap

Bezárják Máramaros legszebb vasútvonalát: a Monarchia idején megépítették, a mai Románia fenntartani sem tudja

Súlyos veszélybe került a történelmi Máramarost Erdély többi részével összekötő, festői tájakon áthaladó vasútvonal jövője. A 118 kilométer hosszú, több mint tíz viadukton átvezető vasúti szakasz forgalmát a hidak állapota miatt függesztik fel.

Bezárják Máramaros legszebb vasútvonalát: a Monarchia idején megépítették, a mai Románia fenntartani sem tudja
2026. november 22., vasárnap

Egész életükben húzták, most nekik segíthetünk: jótékonysági koncert az idős népzenészekért

Idős adatközlők, népzenészek megsegítésére szervez jótékonysági eseményt Kolozsváron az Erdélyi Hagyományok Háza, a Kolozsvári Népzene- és Néptánctalálkozó és az Ördögtérgye Néptáncegyüttes.

Egész életükben húzták, most nekik segíthetünk: jótékonysági koncert az idős népzenészekért
2026. november 22., vasárnap

Bűnbakot keresnek a hatóságok a Lápos szennyezése miatt, a koltói polgármestert akarták megbírságolni

Hatalmas mennyiségű háztartási hulladékot sodort a megáradt Lápos folyó a Máramaros megyei Katalin felújított hídjához, ahol a felgyülemlett szemét egy ideiglenes tartószerkezetet és egy szennyvízvezetéket is megrongált.

Bűnbakot keresnek a hatóságok a Lápos szennyezése miatt, a koltói polgármestert akarták megbírságolni
Hirdetés
2026. november 21., szombat

Mentőfolyosó önkéntes kialakításával dudáltak rá a politikusokra az erdélyi sofőrök

Miközben a romániai törvényhozók politikai alapon pepecselnek, az erdélyi sofőrök önként alkalmazták a Kolozsvár melletti gyorsforgalmi úton történt balesetkor a Nyugaton és Magyarországon is jó ideje érvényben lévő előírást mentőfolyosó kialakításáról.

Mentőfolyosó önkéntes kialakításával dudáltak rá a politikusokra az erdélyi sofőrök
2026. november 21., szombat

Medvebocs ment első „óvodásként” a háromszéki, épülő tanintézetbe (VIDEÓ)

Medvebocs ment első „óvodásként” a háromszéki, épülő tanintézetbe, a Sepsiszentgyörgy melletti Szépmezőn épülő óvodába.

Medvebocs ment első „óvodásként” a háromszéki, épülő tanintézetbe (VIDEÓ)
2026. november 21., szombat

Egyetlen kattintással lenullázhatják a bankszámlát: a rendőrség megmutatja, hogyan védekezhetünk

Hamis bírságokkal fenyegető üzenetek, mesés nyereséget ígérő befektetések, bankkártyaadatokat megszerző internetes csalók – egyre kifinomultabb módszerekkel próbálják megkárosítani áldozataikat a bűnözők. A rendőrség tájékoztató képzést tart.

Egyetlen kattintással lenullázhatják a bankszámlát: a rendőrség megmutatja, hogyan védekezhetünk
Hirdetés
Hirdetés