
Fotó: Archív
2013. január 25., 07:522013. január 25., 07:52
A tavaly decemberi választásokon a szociáldemokrata párt listáján, viszont a romániai Zöld Párt színeiben mandátumot szerzett Remus Cernea és Ovidiu Iane javaslata szerint a jogszabály kihirdetését követő hat hónapon belül megszűnne Románia területén a cianidos alapú bányászati tevékenység. Az érintett ipari társaságok számára kétéves határidőt szab meg a tervezet arra, hogy új, környezetkímélő technológiával folytassák a kitermelést.
A zöld aktivistaként tevékenykedő Cernea – aki tavaly fél évig Victor Ponta kormányfő környezetvédelmi ügyekben illetékes tanácsadója volt – elmondta, kezdeményezésük az Európai Parlamentben 2010 májusában elfogadott, a ciántechnológia alkalmazásának teljes körű európai beszüntetését szorgalmazó ajánlását vette alapul.
„A brüsszeli törvényhozás határozata is azt bizonyítja, hogy a kontinens országaiban markáns politikai akarat nyilvánul meg a környezetet és a lakosságot potenciális veszéllyel fenyegető ciántechnológiával szemben. Nem szabad elfelednünk a 2000-ben bekövetkezett tiszai ciánszennyezés máig ható következményeit, többek között azt, hogy az akkori baleset miatt nem a szennyező nagybányai társaság, hanem a romániai adófizetők kénytelenek százmillió dolláros kártérítést fizetni Magyarországnak” – nyilatkozta a honatya, aki szerint a színesfémek kinyerésére léteznek környezetkímélő technológiák.
Cernea még akkor is derűlátó kezdeményezése sikerét illetően, ha egy hasonló, többek között Eckstein-Kovács Péter egykori RMDSZ-es szenátor által kidolgozott törvénytervezet évekkel ezelőtt elvérzett a parlamentben. A szociáldemokrata képviselő meggyőződését fejezte ki, hogy a törvényhozásban kétharmados többséggel rendelkező Ponta-kormány nem fogja engedélyezni a kanadai–román Roşia Montană Gold Corporation Verespatakra tervezett bányaberuházását.
A kormányfő tavaly leszögezte, a projektnek három feltételnek kell eleget tennie az engedélyezéshez: nyújtson garanciát a környezet védelmére, lehessen újratárgyalni a szerződést, továbbá mindenféle lobbitól és politikai befolyástól mentesen történjen a beruházás. Miközben a bukaresti környezetvédelmi minisztérium, illetve a tárcaközi szakértői bizottság még nem alakította ki álláspontját a verespataki ciántechnológiás bányaterv ügyében – ezzel egy időben viszont a Déva közeli Felsőcsertésre tervezett cianidos bányaprojekt már zöld jelzést kapott –, a balliberális hatalom kormányprogramjába emelte a hazai palagáz-kitermelés beindítását.
Holott egy évvel ezelőtt – ellenzékből – Pontáék még határozottan ellenezték ennek az energiaforrásnak a kiaknázását. Mint ismeretes, a decemberi parlamenti választásokkal egy időben Verespatakon a bányaberuházásról, három fekete-tenger-parti településen pedig a palagáz-kitermelésről rendeztek népszavazást, ám egyik referendumon sem teljesült az érvényességhez szükséges ötvenszázalékos részvétel.
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.