Betiltanák a ciánt Romániában

A tavaly decemberi választásokon a szociáldemokrata párt listáján, viszont a romániai Zöld Párt színeiben mandátumot szerzett Remus Cernea és Ovidiu Iane javaslata szerint a jogszabály kihirdetését követő hat hónapon belül megszűnne Románia területén a cianidos alapú bányászati tevékenység. Az érintett ipari társaságok számára kétéves határidőt szab meg a tervezet arra, hogy új, környezetkímélő technológiával folytassák a kitermelést.

A zöld aktivistaként tevékenykedő Cernea – aki tavaly fél évig Victor Ponta kormányfő környezetvédelmi ügyekben illetékes tanácsadója volt – elmondta, kezdeményezésük az Európai Parlamentben 2010 májusában elfogadott, a ciántechnológia alkalmazásának teljes körű európai beszüntetését szorgalmazó ajánlását vette alapul.

„A brüsszeli törvényhozás határozata is azt bizonyítja, hogy a kontinens országaiban markáns politikai akarat nyilvánul meg a környezetet és a lakosságot potenciális veszéllyel fenyegető ciántechnológiával szemben. Nem szabad elfelednünk a 2000-ben bekövetkezett tiszai ciánszennyezés máig ható következményeit, többek között azt, hogy az akkori baleset miatt nem a szennyező nagybányai társaság, hanem a romániai adófizetők kénytelenek százmillió dolláros kártérítést fizetni Magyarországnak” – nyilatkozta a honatya, aki szerint a színesfémek kinyerésére léteznek környezetkímélő technológiák.

Cernea még akkor is derűlátó kezdeményezése sikerét illetően, ha egy hasonló, többek között Eckstein-Kovács Péter egykori RMDSZ-es szenátor által kidolgozott törvénytervezet évekkel ezelőtt elvérzett a parlamentben. A szociáldemokrata képviselő meggyőződését fejezte ki, hogy a törvényhozásban kétharmados többséggel rendelkező Ponta-kormány nem fogja engedélyezni a kanadai–román Roşia Montană Gold Corporation Verespatakra tervezett bányaberuházását.

A kormányfő tavaly leszögezte, a projektnek három feltételnek kell eleget tennie az engedélyezéshez: nyújtson garanciát a környezet védelmére, lehessen újratárgyalni a szerződést, továbbá mindenféle lobbitól és politikai befolyástól mentesen történjen a beruházás. Miközben a bukaresti környezetvédelmi minisztérium, illetve a tárcaközi szakértői bizottság még nem alakította ki álláspontját a verespataki ciántechnológiás bányaterv ügyében – ezzel egy időben viszont a Déva közeli Felsőcsertésre tervezett cianidos bányaprojekt már zöld jelzést kapott –, a balliberális hatalom kormányprogramjába emelte a hazai palagáz-kitermelés beindítását.

Holott egy évvel ezelőtt – ellenzékből – Pontáék még határozottan ellenezték ennek az energiaforrásnak a kiaknázását. Mint ismeretes, a decemberi parlamenti választásokkal egy időben Verespatakon a bányaberuházásról, három fekete-tenger-parti településen pedig a palagáz-kitermelésről rendeztek népszavazást, ám egyik referendumon sem teljesült az érvényességhez szükséges ötvenszázalékos részvétel.