Bethlen Gábor „elkésett” a saját évfordulójáról a bürokratikus akadályok miatt

hiszen novemberben született és hunyt el a fejedelem.

A kitűzött dátumot megelőző napokban a főtéren elsétáló marosvásárhelyi magyarok közül sokan szomorodtak el, hogy egyetlen elmozdított követ sem láttak, és a helyszínen nem találkoztak egyetlen munkással sem a Rózsák terének alsó felében. A legtöbben arra gyanakodtak, hogy az RMDSZ-szel néhány hónapja háborúban álló polgármester bosszúból nem hajlandó kibocsátani az építkezési engedélyt. Akadt olyan is, aki nem hagyhatta ki az epés megjegyzést, és a Facebookon azt kérdezte: hány órakor lesz a szoboravatás?

korábban írtuk

Bethlen Gábor „közelebb került” Vásárhelyhez: jóváhagyta a minisztérium az erdélyi fejedelem szobrának felállítását

Az RMDSZ felfüggesztett marosvásárhelyi vezetői Bethlen Gábor születésének és egyben halálának évfordulóján, november 15-én szeretnék felavatni a fejedelem főtérre tervezett, egész alakos szobrát.

Nagyszebeni „kitérő”

Kérdésünkre, hogy mikorra készülhet el a fejedelem szobrának talapzata, mikor rendezik el a teret, illetve mikorra tervezik Harmath István műalkotásának leleplezését, senki nem tudott pontos választ adni. Kovács Levente, az RMDSZ Maros megyei ügyvezető elnöke a korábbi városi vezetőkhöz, Vass Leventéhez és Kali Istvánhoz irányított. Mint mondta, ő is csak annyit tud, amennyit az exelnök és a felfüggesztett ügyvezető a hétvégén a közösségi oldalán írt.

Megkeresésünkre Vass elmagyarázta, hogy miután a második nekifutásra szeptember végén sikerült megszerezniük a kultuszminisztérium jóváhagyását, váratlan akadályba ütköztek.

Szándékos akadályoztatás?

A dokumentáció összeállításával és a helyszín átalakítási terveinek elkészítésével megbízott Keresztes Géza igencsak furcsállotta, miért kellett beiktatni a nagyszebeni „kitérőt”. A marosvásárhelyi műépítész lapunknak elmondta, az eddigi gyakorlat szerint a minisztériumi jóváhagyást soha nem kellett Szebenben fölülbírálni. „Örülünk, hogy a bizottság egyetlen ellenszavazattal elfogadta a tervünket, és a gyűlést követő napon ki is bocsátotta az engedélyt. Ennek dacára kíváncsi volnék, más szobrok esetében is szükségeltetik-e ez a nagyszebeni jóváhagyás” – fejtette ki lapunknak Keresztes Géza.

Kali István elmondta, minden rossz­ban van valami jó, a huzavona miatt elveszített napokat arra használták, hogy tervezzék meg a műalkotás megvilágítását, és azt a talapzat tervével egyszerre engedélyeztessék. „Marosvásárhelyen nehéz megvalósítani bizonyos dolgokat, de amint a fejedelem is mondta, nem mindig lehet megtenni azt, amit kell, de mindig meg kell tenni azt, amit lehet” – mondta Kali. Pártbeli kollégáihoz hasonlóan Soós Zoltán múzeumigazgató, a szoborállítás egyik kezdeményezője is abbeli reményének adott hangot, hogy az alkotás hamarosan a főtér alsó felét fogja ékesíteni.