
Csomortányi István sajnálatának adott hangot, hogy az RMDSZ nem kívánt tárgyalásba bocsátkozni velük
Fotó: Rostás Szabolcs
Bizakodva vág neki a helyhatósági választásoknak az Erdélyi Magyar Szövetség, amely 2200 jelöltet indít a szeptemberi megmérettetésen, Csomortányi István társelnök szerint köztük korábbi RMDSZ-es politikusokat. Az RMDSZ-szel egyébként egyetlen helyszínen sem történtek előzetes tárgyalások.
2020. augusztus 31., 15:352020. augusztus 31., 15:35
2020. augusztus 31., 17:022020. augusztus 31., 17:02
Sajnálatának adott hangot Csomortányi István hétfői kolozsvári sajtótájékoztatóján, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) együttműködésén túlmenően nem sikerült szélesebb összefogást teremteni az erdélyi magyar politikai porondon a szeptemberi önkormányzati választásokat megelőzően. Az EMNP elnöke közölte, semmiféle tárgyalásra nem volt alkalom az – általa egyébként legtöbbször „harmadik magyar szervezetnek” nevezett – RMDSZ-szel, amely elzárkózott az együttműködéstől, emiatt Erdélyben egyetlen olyan helyszín sincs, ahol a három magyar politikai alakulat koalícióban indulna.
A politikus elmondta, a januárban az EMNP és az MPP politikai szövetségeként bejegyzett EMSZ színeiben 160 választási helyszínen 2200 jelölt (közülük 94 polgármesterjelölt) indul a helyhatósági megmérettetésen belső koalíció formájában. Arra a kérdésre, hogy ebből mennyi a néppárti, illetve a polgári párti jelölt, az EMSZ társelnöke úgy válaszolt: ilyen statisztikát nem végeztek, ez nem belső versengés, hanem a belső együttműködés eredménye a két párt között. „Örültünk, hogy a puzzle elemeihez hasonlóan illeszkedtek egymáshoz a belső struktúrák. A választások után tervezett pártfúzió után nem lesz jelentősége annak, hogy ki milyen színekben szerez mandátumot” – szögezte le Csomortányi, hozzátéve, Szatmár megyében az MPP, Biharban az EMNP adja az indulás keretét.
A politikus elmondta, az EMSZ több helyen nem indított jelöltet, vagy visszaléptette azt, hogy ne sérüljön a magyar érdek. Ennek megfelelően például Marosvásárhelyen beálltak Soós Zoltán független polgármesterjelölt mögé, Maros megyében nem indítottak tanácselnök-jelöltet, Szatmárban visszahívták az RMDSZ-es Pataki Csaba újrázása érdekében, Kolozsváron nem állítottak városi tanácsosi listát, Brassóban visszaléptették a tanácsosjelölteket. „Ez is azt igazolja, hogy nekünk nem a szervezeti politikai érdekek, hanem a közösség érdeke számít. Célunk az, hogy több magyar jelölt szerezzen mandátumot, több település kerüljön magyar tisztségviselő irányítása alá” – jelentette ki az EMSZ társelnöke.
Fotó: Rostás Szabolcs
Csomortányi István a megcélzott mandátumszámokra vonatkozó kérdést azzal hárítottal el, hogy „kockázatos számokkal dobálózni”, céljuk az, hogy javuljon az EMNP és az MPP együttes teljesítménye. Jelenleg egyébként a két pártnak 450 önkormányzati képviselője, független partnereikkel közösen 17 polgármestere van összesen. A politikus bizakodó a választás kimenetele tekintetében, mivel a jelöltállítási folyamat alatt sok új szereplő csatlakozott hozzájuk, így korábbi RMDSZ-es politikusok is indulnak az EMSZ színeiben, akik Csomortányi szerint román pártlistán méretkeznének meg, ha nem létezne az EMSZ. „Ott tartunk, hogy a kis hal eszi a nagyot” – illusztrálta a helyzetet a váradi politikus.
Lapunk megkérdezte az EMSZ társelnökét, lehetségesnek tartja-e az együttműködést a három magyar politikai alakulat között a decemberben esedékes parlamenti választásokon, ha a helyhatósági megmérettetés előtt még csak nem is tárgyaltak egymással. Csomortányi elmondta, az EMSZ legfontosabb mozgástere az önkormányzatokban van, szervezeteik saját bázistelepüléseiken eredményesek, a bukaresti politizálással pedig szerinte az a baj, hogy nem a román fővárost sikerült „erdélyiesíteni”, hanem Erdélyt változtatták bukaresti stílusúvá. „Életbe vágó, hogy legyen képviselete Bukarestben az erdélyi magyarságnak, ezért létfontosságú lenne, hogy megállapodás szülessen ennek érdekében. Számunkra nem arról szól a vita, hogy hány parlamenti mandátumot szeretnénk magunknak, vagy hogy mandátumokat vegyünk el az RMDSZ-től, hanem hogy valóban erős és hatékony legyen a magyar közösség képviselete Bukarestben” – jelentette ki az EMSZ társelnöke.
Hozzátette, károsnak tartja, hogy az RMDSZ mereven elzárkózik minden tárgyalás elől, egyúttal felhívta a figyelmet: ha a bukaresti törvényhozás megszavazná a Népi Mozgalom Pártjának (PMP) az alternatív választási küszöb eltörléséről szóló kezdeményezését, akkor fennáll a veszélye, hogy 2024-ben kihull a parlamentből az RMDSZ.
Nemhogy a luxustermékekhez, de még a legalapvetőbb élelmiszerekhez sem nagyon lehetett hozzájutni Romániában 1989 előtt – derül ki a kommunista titkosrendőrség, a Securitate frissen nyilvánosságra került feljegyzéséből.
Az aradi önkormányzat kedden – a prefektus felhívására reagálva – úgy döntött, hogy 50 százalékkal csökkenti a közvilágítás fényerejét azokon az utcákon, ahol ezt a műszaki infrastruktúra lehetővé teszi.
Fokozott ellenőrzéseket tartanak a hatóságok az erdei gyümölcsök és gombák gyűjtésének időszakában. Fehér és Kolozs megye határvidékén a napokban 48 szabálysértést tártak fel, több mint 61 ezer lej bírságot szabtak ki.
Több tucat teherautó-sofőrt bírságolt meg az Arad megyei rendőrség, mert nem tartották be a rendkívüli hőség miatt a fő- és megyei utakon bevezetett forgalmi korlátozásokat.
Fél évig tíz százalékos illetménylevonással büntette Paul Finta, Temes megye prefektusa, Paul Finta Diminic Frtzet, Temesvár polgármesterét, miután az illetékes bíróság jogerősen összeférhetetlenséget állapított meg az esetében.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kedden újabb vörös hőségriasztásokat adott ki hét megyére a rendkívüli hőség miatt. A meteorológusok szerint a hőhullám fokozódik Máramarosban, a Bánságban és a Partiumban.
Kiáll a korrupcióval vádolt Ráduly István Kovászna megyei prefektus mellett az RMDSZ Háromszék területi szervezete – közölte kedden közleményben a székelyföldi szervezet állandó tanácsa.
Az utolsó szakaszba léptek vajdahunyadi kastély teljes körű helyreállítási munkálatai – jelentette be a város önkormányzata.
Gy. Szabó Béla fametszőművész öröksége nem csupán múzeumokban vagy albumok lapjain él tovább. Ferenczy Miklós református lelkipásztor számára ez személyes küldetéssé vált.
Csütörtök-péntekig tovább melegszik az idő Románia legtöbb régiójában, ahol kánikulára és fokozott hőterhelésre kell számítani, utána azonban fokozatos lehűlés kezdődik, és nő a záporok, zivatarok valószínűsége.
szóljon hozzá!