Beszélgetés Antal Árpád szentgyörgyi polgármesterrel

– Mit jelentett Önnek a Sólyom László magyar államfőnél tett látogatás?
– Megtiszteltetés volt számomra, hogy elmehettem a Sándor-palotába és folytathattuk a magyar államfővel a tavaly októberben, Csíkszeredában elkezdett együttgondolkodást. A budapesti találkozás még egyszer megerősítette bennem azt a hitet, hogy Sólyom Lászlót őszintén, minden politikai, választási érdektől mentesen érdekli a székelyföldi, illetve az erdélyi magyarok jövője. Ez rendkívül jó érzés, hiszen nagyon sok magyarországi politikus aszerint viszonyul az erdélyi kérdésekhez, hogy az mit eredményezhet számára a magyar belpolitikában. Sólyom László konkrétumokra kérdezett rá, kézzelfogható dolgok érdekelték, és ez is azt bizonyítja, szeretne segíteni a székelyföldi folyamatokban. Összességében jó hangulatú, őszinte beszélgetés volt. 

–Ez a találkozás azt is jelentheti, hogy Magyarország nyitni kíván a határon túli magyarok fele?
– Én várom a kormányváltást Magyarországon. Várom, hogy az anyaországnak legyen egy erős és nagy parlamenti támogatottsággal rendelkező kormánya, amely felvállalja a határon túli ügyeket is. Mi a magyar külpolitikának partnerei vagyunk, az eddigiektől eltérően nemcsak kérünk, hanem nyújtani is tudunk. Nem azért mentünk a Sándor-palotába, hogy pénzt vagy anyagi támogatást kérjünk. Úgy érzem, nekünk most több van, mint Magyarországnak: több európai uniós pályázati lehetőségünk van, makrogazdasági szempontból is jobban állunk. Viszont kulturális és külpolitikai szempontból nyilván nagyon fontos, hogy Magyarország hogyan viszonyul a székelyföldi ügyekhez.

Már többször is hangsúlyoztam, az hogy Sólyom László és Traian Băsescu ellátogatott ebbe a térségbe, hogy a magyar államfő vendégül látta a székely önkormányzati vezetőket, a Székelyföld másságát emeli ki a többi romániai régióhoz viszonyítva. Konkrét hozadéka nincs ezeknek a találkozóknak, de hosszú távon fontos, hogy még egyszer megmutattuk: a Traian Băsescu által használt Sepsiszentgyörgy–Caracal-összehasonlítás azért sem helytálló, mert Caracalra nem jár a magyar és a román államfő. Sepsiszentgyörgyre másként figyelnek a magyarok és a románok, és bízom benne, hogy ez előbbre viszi a törekvéseinket.

– Tud-e segíteni Magyarország a Székelyföldi Szeretetszolgálat működtetésében, a Székelyföld Monográfia elkészítésében?
– A Székelyföldi Szeretetszolgálat tervezett beindításáról csak tájékoztattuk a magyar államfőt. Annak működését segítség nélkül, önállóan is meg tudjuk oldani. Fontosnak tartom a szemléletváltást, hogy nem kell pénzért menni Budapestre, hiszen az önkormányzatoknak is van pénzük, pályázni is lehet. Mi tudást kértünk. A Székelyföld-monográfia megírásában kértünk segítséget, hiszen szükségünk van arra a szaktudásra, amivel a magyar akadémikusok rendelkeznek. Ezért szeretnénk, ha megalakulna a Magyar Tudományos Akadémia székelyföldi fiókja.

– A magyar és a román államfővel is találkozott, ennek tükrében hogyan látja a két ország viszonyát?
– Óriási diplomáciai bakit követett el a román állam a magyar köztársasági elnök március 15-i látogatása alkalmával. Ez egyfajta bizalmi válságot okozott a két ország között, amit nehezen, hosszú idő alatt hever ki a két diplomácia. Összességében rendben vannak a kapcsolatok, és nekünk, székelyeknek jót tett Sólyom László látogatása. A Magyar Köztársaság elnöke külön megkért, hogy tolmácsoljuk a köszönetét, amiért a székelység méltó módon fogadta. Az együttgondolkodás, együttcselekvés jó úton halad. Megerősíti bennem, hogy jól döntöttünk, amikor székely önkormányzati vezetőkként összefogtunk, létrehoztuk a székely megyék és városok szövetségét. Egyértelmű, hogy a Székelyföld ügyét sokkal gyorsabban visszük előre, mint elődeink.

– Hogy alakultak a testvérvárosi kapcsolatok, amióta Sepsiszentgyörgy élén áll?
– Nem tartozik a prioritásaim közé a testvérvárosi kapcsolatok mozgatása. A megyei elnököknek ez sokkal fontosabb, több idejük is van rá. Ezek a kapcsolatok élnek, esetleg bővítjük is őket, de a prioritási listámon az első tíz helyen a közszolgáltatások minőségének javítása szerepel.