Fotó: Boda Gergely
2012. november 16., 07:462012. november 16., 07:46
A rendezvényre meghívták Borbély László RMDSZ-alelnököt, Frunda György szenátort, valamint az önkormányzat RMDSZ-frakciójának képviselőit. A beszélgetés célja az eddigi történések áttekintése, valamint a névváltoztatáshoz szükséges, jövőbeni teendők felvázolása volt. A szülők, illetve az ügyüket támogató Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) nevű szervezet ugyanakkor arra a kérdésre is választ keresett, hogy meddig tart a civilek szerepe, és hol kezdődik a politikusok feladata a Bernády-ügyben.
Szigeti Enikő, a CEMO vezetője rámutatott, noha az üggyel kapcsolatban a helyi tanács határozatot hozott, ez azonban nem a névadásról, hanem a névadási folyamat elindításáról szól, ráadásul ezt is megtámadta egy emberjogi szervezet. Hozzátette, a hatályos jogszabályok értelmében a névadás teljes mértékben az iskola vezetőtanácsától függ. A szülők kifejtették, a tanintézményben 57-tel több magyar gyerek tanul, mint román, ennek ellenére tízzel több román tanár van, mint magyar. Az iskola vezetőtanácsában mégis sikerült kivívni a többséget: a kilenctagú bizottság öt magyar és négy román ajkú tagból áll.
Az érintettek szerint az elsődleges probléma, hogy a bizottság összehívására jogosult román nemzetiségű igazgató folyamatosan elnapolja a döntést. Szigeti Enikő ezzel szemben úgy vélekedett, a törvények létezése önmagában nem jelent garanciát az alkalmazásukra.
Borbély László képviselő azt tanácsolta a kezdeményezőknek, hogy a vezetőtanács magyar tagjai levélben kérjék az igazgatót és a főtanfelügyelőséget a testület összehívására. Amennyiben ez nem valósul meg, bíróságon kell kivizsgálást indítani, a hivatal ugyanis a tanfelügyelőségen keresztül kötelezheti az igazgatót a tanács összehívására. Frunda György kifejtette, a megyei és helyi koalíció nem függ a december 9-én esedékes parlamenti választások eredményétől, a névadás alkalmazásában így mindenképpen támogatást nyújt a helyi politikai szféra. Kijelentette: ingyen vállalja az ügy képviseletét.
Kerekes Károly parlamenti képviselő szerint ugyanakkor a tanügyben dolgozó magyarok is felelősek a törvény alkalmazásáért. Példaként Nyárádszeredát említette, ahol az egyik magyar iskola magyar igazgatójára a politikusoknak kellett „rászólniuk”, hogy tegyen ki kétnyelvű táblákat.
Hajnal Csilla
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Holtan találtak csütörtökön este a Beszterce-Naszód megyei Ilvamagura közelében egy bölényt, amely az elmúlt hetekben jelent meg a környéken.
Megkezdődött a feketetói őszi vásár: október 8. és 11. között ismét emberek tízezrei lepik el a Sebes-Körös partját, hogy Erdély egyik legrégebbi és legnagyobb régiségvásárán keressenek kincset a kacatok között.
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Látogatottsági adatok