Bem Józsefre emlékeztek

A dokumentumok tanúsága szerint egynapos otttartózkodásakor nevezte ki Teleki Sándor grófot a felkelõ magyar hadsereg fõintendánsává. A Darvay-kúriában öt évvel ezelõtt a tarnówi Bem-mauzóleum adományából emlékszobát rendeztek be a forradalom hõsének tiszteletére. Az idei hagyományos ünnepséget a Bem-mauzóleum igazgatója, Adam Bartosz, valamint igazgatóhelyettese, aki egyben a Lengyel–Magyar Baráti Társaság igazgatóhelyettese is, Andrzej Szpunar tisztelte meg jelenlétével. A vendégek emlékérmet ajándékoztak a szamoskrassóiaknak, amely az 1956-os forradalom, ugyanakkor az 1956-ban alakult baráti társaság ötvenedik évfordulójára készült. Az emlékérmet a koszorúzással egybekötött ünnepség keretében helyezték el a Bem-emlékszobában.

Az ünnepségsorozat elsõ napján, szombaton, a szatmárnémeti Szent István Kör szervezésében elõadásokat tartottak Bem Józsefrõl és a szabadságharc koráról. Adam Bartosz múzeumigazgató a legendás hadvezér életútjáról szólva elmondta, hogy Bem a 1830-ig a Lengyelországot megszállva tartó orosz cári hadsereg tisztje volt, majd a lengyel felkelés oldalára állt, és tüzéri tudását latba vetve hatalmas csapásokat mért az oroszokra. A felkelés leverésének azonban nem tudta elejét venni, ezért menekülni kényszerült, és a francia és a portugál felkelésekben való részvétele után felajánlotta szolgálatait a magyar szabadságharcnak. Kossuth Lajos az erdélyi csapatok vezérévé nevezte ki, Bem pedig hamarosan felszólítást intézett az itt élõ nemzetiségekhez, hogy kapcsolódjanak be a forradalomba. Az igazgató kifejtette, hogy a hadvezér a lengyel felszabadulást remélte elõsegíteni azzal, hogy több nemzet szabadságharcában részt vett. A forradalom vérbefojtása után, 1849-ben Törökországba menekült, ahol Murát pasa néven élt, majd Aleppóban halt meg. Sírját 1929-ben fedezték fel, innen lengyelországi szülõvárosába vitték hamvait, ahol mauzóleumot is létrehoztak a tiszteletére. Mivel azonban Bem törökországi tartózkodása alatt áttért a muzulmán hitre, a katolikus egyház nem engedte, hogy lengyel földbe temessék földi maradványait. Új nyughelyét ezért egy tó közepén, egy emelvényen hozták létre, a „lengyel föld és Isten között\". Adam Bartosz hangsúlyozta, hogy a lengyelek nagyra értékelték Bem erdélyi hadjáratait, amit az is tükröz, 1985-ben Tarnów-ban felállított szobrán magyar huszártiszti ruhában ábrázolták. Ezt a tényt hangsúlyozta a szamoskrassói ünnepség keretében Kónya László Szatmár megyei fõtanfelügyelõ-helyettes is, aki beszédében emlékeztetett arra, hogy 1899-ben a lengyelek egy 150 méter hosszú, a Feszty-körképhez hasonló festményt készítettek a magyar szabadságharc tiszteletére, melynek központi alakja Bem József és Petõfi Sándor volt. Az alkotást sajnos késõbb 24 darabba vágva eladták, és a mai napig mindössze 20 százaléka került elõ a festménynek. Mint kiderült, az alkotást a Lengyel–Magyar Baráti Társaság jövõre rekonstruálni akarja, majd kiállítanák Budapesten is.