Az MPP kilenc megyei szervezetének elnöke december 2-i keltezéssel nyílt levelet intézett a polgári párt elnökségéhez, amelyben február 28-ára kérik a szervezet Országos Tanácsának összehívását. Az aláírók úgy vélik: ez kulcsfontosságú a párt további fejlődése szempontjából.
„Az Országos Tanács alapszabályzatban rögzített feladatköreinek ellátása több vitatott döntést vagy helyzetet is tisztázna. Ezek közé tartoznak: a párt országos elnökségének megválasztása, a párttagsággal járó befizetések összegének és az Országos Elnökség pénzügyi beszámolójának elfogadása, valamint más, a párt alapszabályzatában meghatározott teendők elvégzése” – olvasható a dokumentumban. A megyei vezetők szerint ezen ügyek rendezése halaszthatatlan a februári ülésen.
A vasárnapi választások eredményeinek ismertetését követően Gazda Zoltán háromszéki alelnök úgy vélekedett: ha az alakulat pártként vett volna részt a választásokon, több szavazatot szerzett volna. Gazda szerint valakinek vállalnia kell a felelősséget az MPP vezetése által elkövetett hibák miatt.
Csinta Samu, az MPP Kovászna megyei szervezetének ügyvezető elnöke is úgy látja: a választókat mozgósította volna, ha pártként vesznek részt a választásokon. Csinta szerint ugyanakkor a kongresszus mielőbbi összehívása az egyetlen megoldás a személyi kérdések, a nézetkülönbségek rendezésére az MPP-ben. „A háromszéki szervezet következetesen kiállt amellett, hogy pártként kellett volna megméretkezni a választásokon, pártfegyelemmel elfogadták az országos elnökség döntését, de nem érthetnek egyet azzal, hogy az országos elnökség a saját vállát veregeti, amiért függetleneket támogatott – fogalmazott a Krónika megkeresésére Csinta Samu. – Az Országos Tanács által legitimált döntéseket kell végrehajtani a következő időszakban, addig a jelenlegi, egyáltalán nem dicsőséges állapotot konzerváljuk – ezért indokolt a kongresszus összehívásának sürgetése.” A párt statútuma szerint a szervezet bejegyzése utáni két évben össze kell hívni a tisztségekről döntő kongreszszust. Ez megerősítheti a jelenlegi pártvezetőket a tisztségükben, de nem zárja ki a tisztújítás kiírását – mondta Csinta Samu.
A Krónika ama értesülésére, miszerint ő lesz Szász Jenő kihívója, Csinta Samu úgy fogalmazott: „Aki politikai szerepvállalásra adja a fejét, természetesen a továbblépés lehetőségét is fontolgathatja. Az MPP háromszéki ügyvezető elnökének a következő lépés a pártelnökség lehetne, de ennek a lehetőségén csak akkor fogok elgondolkodni, amikor egyértelmű lesz, hogy egy ilyen döntésnek milyen támogatottsága van a megyei szervezetek körében”. Arra, hogy Szász Jenő „kezdő politikusnak” nevezte a Transindex portálnak adott nyilatkozatában, Csinta így reagált: tény, hogy később lépett be a politikába, mint Szász Jenő, de a zöldfülűsége, amire a pártelnök célzott, előny is lehet, mert hisz abban, hogy tisztességesen, vállalhatatlan kompromisszumok nélkül lehet politizálni.
Szász Jenő MPP-elnök a Krónikának nyilatkozva értetlenségének adott hangot amiatt, hogy a nyílt levél szerzői miért ragaszkodnak a februári időponthoz, amikor korábban már két másik lehetséges időpontban – március vagy április – állapodtak meg. „Az Országos Tanácsot az elnökség hívja össze. Punktum!” – szögezte le a pártelnök. Véleménye szerint kell annyi időt hagyni a megyei szervezeteknek, hogy mindegyik megszervezhesse a küldöttgyűlést. „Nem is az időpont a fontos ez ügyben, hanem az, hogy milyen stratégiát alkalmazunk a továbbiakban, és merre tart majd a Magyar Polgári Párt” – fejtegette Szász. Azon felvetésünkre, hogy egyes megyei szervezetek már az ellenjelöltje személyét is kiválasztották, a pártelnök úgy válaszolt: „Az ellenjelölt ténye másodlagos kérdés, itt irányvonalakról van szó. Arról, hogy az MPP-nek meg kell őriznie mai szellemiségét.”
Az aradi Szabadság-szobor egyik alakjának kezéből hiányzik a tőr pengéje. Megpróbáljuk beazonosítani a vandalizmus időpontját, választ keresünk arra, hogy mikor állítják helyre az alkotást, és számba vesszük, hány ízben volt támadás célpontja a szobor.
Restaurálták, felavatják a marosvásárhelyi Teleki Téka Freskós termét, amelynek lenyűgöző, pasztell színvilágú falfestményeit egy szebeni mester készítette Teleki Sámuel megrendelésére a 19. század elején.
Rostás Szabolcs, a Krónika főszerkesztője vehette át az idén harmadszor odaítélt Kosztolányi-díjat a IV. Kárpát-medencei Magyar Médiatalálkozón Balatonalmádiban.
Romániában csak egy hivatalos himnusz van – mondta szombaton Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke annak kapcsán, hogy pénteken kiment az RMDSZ kongresszusának otthont adó teremből, amikor felcsendült a székely himnusz.
Felerősödő szélre figyelmeztető sárga, vagyis elsőfokú riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szombaton az ország 22 megyéjére.
Orbán Viktor miniszterelnök, aki pénteken részt vett az RMDSZ 17. kongresszusán a Kolozs megyei Zsukiménesen, útban hazafelé még megállt ebédelni. És ha már itt járt, egy Romániában hagyományos ételt választott, a miccset.
A pénteki RMDSZ-kongresszus nem csupán Orbán Viktor magyar és Ilie Bolojan román miniszterelnök jelenléte miatt keltette fel a román sajtó és politikum érdeklődését, hanem azért is, mert annak kezdetén a magyar és a román himnusz után a székely himnuszt is lejátszották.
Átfogó képet rajzol a romániai magyar oktatás helyzetéről az a friss kutatás, amelyet Kolozsváron mutattak be. A szociológusok által végzett országos vizsgálat feltárta az erdélyi magyar iskolák infrastruktúrájának, nyelvhasználatának főbb tendenciáit.
Kelemen Hunor szövetségi elnök az RMDSZ 17. kongresszusán elmondott politikai beszédében az elmúlt 35 évet „a közösségi reziliencia történetének” nevezte, és azt hangoztatta: az erdélyi magyarság nem csupán túlélő, hanem újjáépítő közösség.
„Az erdélyi magyarság az élő bizonyíték, hogy egy közösség addig él, amíg vannak, akik hisznek benne. És ha hiszünk benne, a győzelem sem marad el” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az RMDSZ kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.