Bekebelezhető kisvárosok?

Egyre több brassói vásárol vagy épít Sepsiszentgyörgyön és környékén ingatlant, vonzza õket, hogy alacsonyabbak az árak, kisvárosi a csend és a nyugalom, jó a közbiztonság. A brassóiak Sepsiszentgyörgyre költöznek, ahol a Cenk alatti városban eladott lakásuk értékének feléért vehetnek nagyobb, jobb állapotban levõ ingatlant. Kelemen Tibor kifejtette, a jelenséget nem lehet pontos adatokkal alátámasztani.

Brassóiak vásárolják meg a szentgyörgyi ingatlanokat

Brassóból többnyire román lakosok költöznek át Szentgyörgyre, ez felboríthatja a régió etnikai összetételét. Ugyanakkor sok sepsiszentgyörgyi szakember Brassóban talált magának munkahelyet, növelve az ingázók táborát. Kelemen szerint így Kovászna megyében krónikus hiány alakulhat ki a szakképzett munkavállalók terén, viszont ez azt eredményezheti, hogy Háromszéken is kénytelenek lesznek megnövelni a béreket.

A megyei munkaerõ ügynökség vezetõje megbeszélést kezdeményezett szakszervezetek és vállalkozók képviselõivel, hogy megvitassák Brassó közelségének elõnyeit és hátrányait. A találkozón megfogalmazódott következtetések szerint Kovászna megyének az ipari fejlesztés helyett a környezetbarát ágazatokat kellene elõnyben részesítenie. Informatikai, tanácsadói, tervezõcégeket kell a régióba telepíteni, fejleszteni a turizmust, kihasználni a természeti adottságokat és gyógyfürdõket kialakítani. Hasonló megoldási lehetõséget vázolt Demeter János is. A Kovászna Megyei Tanács elnöke már évekkel ezelõtt figyelmeztetett az alvóváros kialakulásának lehetõségére, akkor arra hívta fel a sepsiszentgyörgyiek figyelmét, hogy ha nem fejlõdik a gazdaság, csak aludni járnak majd Sepsiszentgyörgyre a közeli nagyvárosokban dolgozók. Egyébként Demeter szerint a jelenség túldimenzionált, kevesebb a betelepedõ brassói, mint ahogy az elhíresült a városban. Becslése szerint a sepsiszentgyörgyi ingatlanok mintegy 3 százalékát vásárolták fel a szomszédos megyébõl beköltözõk. A jelenség viszont a lakóparkok építésével felerõsödhet. Valós veszély a telekspekuláció, amit az önkormányzatok akadályozhatnak meg, ha felvásárolják az eladó területeket. A megyei tanács elnöke szerint az utóbbi években pozitív változások történtek, hiszen csak idén több mint száz, külföldi tõkével mûködõ céget jegyeztek be. Ezek nem több ezer munkást foglalkoztató nagyvállalatok, hanem kis- és középvállalkozások, ahol húszan-harmincan dolgoznak. „Sok szempontból ez egészségesebb is, hiszen például, ha a lohn-rendszerben mûködõ tucatnyi nadrággyár valamelyike elviszi a telephelyét, egyszerre kétezer ember marad munkahely nélkül. Nem érdekünk, hogy kevés nagyvállalat legyen a térségben, de nem bánjuk, ha több kisebb és jól menõ egység alakul, ahol az emberek megtalálják a helyüket\" – összegezte Demeter János. Hozzátette, intenzív érdeklõdés alakult ki Háromszék iránt.

Vajda Lajos: Sepsiszentgyörgyöt kell fejleszteni

Vajda Lajos, a megyei tanács alelnöke szerint ahhoz, hogy Sepsiszentgyörgy ne legyen Brassó külvárosa, olyan tervet kell kidolgozni, amely a várost és annak 12 kilométeres körzetét fejlesztené. A nagyszabású tervet német és osztrák tanácsadó cégek segítségével készítik el, a szükséges pénzt uniós forrásokból szerzik meg. A készülõ fejlesztési terv lényege, hogy ne kaotikusan alakuljon a városkép, mint több hazai nagyváros esetében. Ennek érdekében kijelölik az ipartelepek, a villanegyedek és a bevásárlóközpontok jövendõbeli helyét. A 80 ezer lakosú, 12 kilométeres körzet fejlesztése érdekében a Kovászna Megyei Tanács egy közhasznú társaságba tömörítené Sepsiszentgyörgyöt, Árkost, Kõröspatakot, Gidófalvát, Rétyet, Uzont, Kököst, Illyefalvát és Elõpatakot. Vajda elmondta, hogy ez az egyesület feltérképezi a zöldmezõs beruházásokra, építkezésre alkalmas területeket és megvásárolja azokat. Leszögezte: úgy akarják kidolgozni a Sepsiszentgyörgy és 12 kilométeres körzetének fejlesztési tervét, hogy majd annak megvalósítása ne duzzassza a meglévõ lakosság számát. „Azt szeretnénk, ha helybéliekre alapozva fejleszthetnénk a térséget, de emellett számítunk az egyetemisták és a külföldön dolgozó szakemberek hazatérésére\" – mondta Vajda Lajos. Herman Rosner, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke korábban a sajtónak úgy nyilatkozott, hogy nyilvánvaló elõnyökkel jár, ha Sepsiszentgyörgy alvóváros marad. Ipar hiányában ugyanis nem lesz szennyezés, növekszik a helyi költségvetés a befizetett terület- és házadókból, és az itt eltöltött szabadidõs tevékenységekre megnövekszik az igény, így fejlõdik a kultúra, sport és a szociális élet. Rosner tegnap a Krónika kérdésére csak annyit mondott, hogy õ nem politikus, hanem gazdasági szakember, ezért késõbb válaszol, de akkor véleményét pontos adatokkal támasztja majd alá.

György Ervin prefektus abban reménykedik, hogy mikor a befektetõk már nem találnak területet a nagyvárosokban, eljön a kis- és közepes városok ideje is. A Külföldi Befektetésekkel Foglalkozó Országos Ügynökség adatai szerint Kovászna és Hargita megyéket elkerülik a külföldi befektetõk, mert nincs megfelelõen kialakított infrastruktúra, és nehezen megoldható a termékek szállítása. Sorin Vasilescu, az ügynökség igazgatója korábban kifejtette: Kovászna és Hargita megyék számára a megoldást az infrastruktúra kiépítése, és a befektetõk által nagyon keresett ipari parkok létrehozása jelentené.