2008. október 07., 00:002008. október 07., 00:00
Elvétve erre az írásmódra is találunk példát igényesebb munkákban. A legnagyobb gondot és nehézséget az egységesülésben helyesírási szabályzatunk tizenegyedik kiadása (A magyar helyesírás szabályai, Budapest, 1984) okozza, ugyanis míg rangos névtani szakmunkák, valamint a mérvadónak számító Nyelvművelő kézikönyv a Báthori írásmódot ajánlja, addig a helyesírási szabályzat szótári részében az y-os alakot találjuk: „Báthory István (erdélyi fejedelem és lengyel király)”. Sajnos a helyesírási szabályzat 1994-ben és 2000-ben kiadott, példaanyagában átdolgozott lenyomatának szótárában is változatlanul még mindig ez olvasható: „Báthory István erdélyi fejedelem…”. Itt jegyzem meg, hogy a bukaresti Kriterion Kiadónál 1978-ban megjelent, a Szabó T. Attila vezetésével szerkesztett Magyar helyesírási szótár a Báthori István formát használja. Így helyes!
A történelmi Báthori-család három Istvánja: az erdélyi vajda, a nádor, az erdélyi fejedelem és lengyel király, valamint Kristóf erdélyi vajda, Boldizsár államférfi és költő, Zsigmond erdélyi fejedelem, Gábor erdélyi fejedelem, Zsófia, II. Rákóczi György fejedelem felesége az erdélyi Báthori-családból származik. Elvetve azt a nyelvi tévhitet, mely szerint a nemesi származásúak nevük végén y-t használnak i helyett, és figyelembe véve bizonyos helyesírás-történeti kérdéseket, próbáljunk hozzájárulni az egységes írásmód kialakításához a Báthori forma használatával. Természetesen joggal várható a helyesírási szótárban a javítás Budapesten, hisz anélkül e figyelmeztetés nem sokat ér. Például Kolozsváron az iskola névtábláján jó volna ebben a formában látni: Báthori István Gimnázium. A fenti megjegyzések természetesen csak az említett történelmi nevekre vonatkoznak, családneveink között ma is létjogosultsága van a Báthory, Bátory, Bátori változatoknak is. Talán nem árt itt most azt is megjegyeznem, hogy családneveink kialakulásának idején nem volt még a mai értelemben vett helyesírási útmutató az ábécé betűinek rögzítésére. Régen például az y-t egyaránt használták i és j hang jelölésére is. Jó tudnunk, hogy a magyarban az i betű régebbi, mint az y. A másképp jelölés nem csak az i esetében fordult elő. Ilyen szempontból érdemes megfigyelni az itt következő, a 16. században összeírt neveket, amelyekben az y nem a név végén fordul elő, és j hangértéke is van: Byro (Bíró), Chyrke (Csirke), Feyer (Fejér), Wayda (Vajda), Wythez (Vitéz) stb. Erdélyben nem nagyon volt divat az y: Apafi, Béldi, Rákóczi, Teleki… és Báthori.
Komoróczy György
Felerősödő szélre figyelmeztető sárga, vagyis elsőfokú riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szombaton az ország 22 megyéjére.
Orbán Viktor miniszterelnök, aki pénteken részt vett az RMDSZ 17. kongresszusán a Kolozs megyei Zsukiménesen, útban hazafelé még megállt ebédelni. És ha már itt járt, egy Romániában hagyományos ételt választott, a miccset.
A pénteki RMDSZ-kongresszus nem csupán Orbán Viktor magyar és Ilie Bolojan román miniszterelnök jelenléte miatt keltette fel a román sajtó és politikum érdeklődését, hanem azért is, mert annak kezdetén a magyar és a román himnusz után a székely himnuszt is lejátszották.
Átfogó képet rajzol a romániai magyar oktatás helyzetéről az a friss kutatás, amelyet Kolozsváron mutattak be. A szociológusok által végzett országos vizsgálat feltárta az erdélyi magyar iskolák infrastruktúrájának, nyelvhasználatának főbb tendenciáit.
Kelemen Hunor szövetségi elnök az RMDSZ 17. kongresszusán elmondott politikai beszédében az elmúlt 35 évet „a közösségi reziliencia történetének” nevezte, és azt hangoztatta: az erdélyi magyarság nem csupán túlélő, hanem újjáépítő közösség.
„Az erdélyi magyarság az élő bizonyíték, hogy egy közösség addig él, amíg vannak, akik hisznek benne. És ha hiszünk benne, a győzelem sem marad el” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az RMDSZ kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.
A posztkommunista időszakban az RMDSZ folyamatosan jelen volt a román politikában, az átmenet időszakában, a válságos időszakokban vagy az újjáépítés idején a magyar szervezet fontos szerepet játszott a közéletben – jelentette ki Ilie Bolojan.
Újabb harminc nappal meghosszabbította a vészhelyzetet Parajdon a helyi vészhelyzeti bizottság – számolt be a Hargita megyei prefektúra.
Az RMDSZ 35 éven keresztül vállalta, és fontos feladatának tekinti most is, hogy Románia és Magyarország között összekötő kapocs, híd legyen – jelentette ki Kelemen Hunor az RMDSZ 17. kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.
A kisajátított ingatlanok tulajdonjogának ellenőrzésével megteszik az első lépést az Arad–Nagyvárad gyorsforgalmi út harmadik szakaszának kivitelezéséhez. Az Arad és Kisjenő közötti szakasz több mint 47 kilométer hosszú lesz.