Lomnici Zoltán és Bajkai István a főtéri eseményen
Fotó: Oláh Eszter
Dr. Bajkai István budapesti országgyűlési képviselő és id. Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke szombaton délben Kolozsvár Főterén foglalt állást az erdélyi magyarság jogvédelme és a székely politikai foglyok ügyében. A kolozsvári „kitérővel” megtoldott erdélyi látogatás célja a régió szabadságáért küzdő, politikai bűnösként is számon tartott 1848-as forradalmárra, Vasvári Pálra való megemlékezés.
2021. július 03., 15:322021. július 03., 15:32
2021. július 03., 15:572021. július 03., 15:57
Az erdélyi magyarság jog- és érdekvédelméért megtett, immár több mint fél évtizedes múlttal rendelkező út célpontja a Bélesi-tó, ahol az Erdély szabadságáért küzdő 1848-49-es forradalmárra, a közelben elesett és eltemetett Vasvári Pálra emlékeznek. Bajkai István képviselőt a határon túli magyarokért kifejtett tevékenységeiéért idén Vasvári Pál-díjban részesítette a forradalmár nevét viselő polgári egyesület, akárcsak korábban id. Lomnici Zoltánt.
„Nagyon fontosnak tartjuk, hogy az itt élő magyarok érezzék, védik a jogaikat. Sajnos az Európai Unió és az Európa Tanács intézményrendszere nem alkalmas arra, hogy az őshonos kisebbségek jogait védjék, ezért nagyon fontos, hogy a magyar állam mellett önkéntes jogvédők is felléphessenek, hiszen láthatjuk a székely zászló ügyét, a nyelvhasználati jogokat, az egyházi tulajdonnal kapcsolatos vitákat. Azt mondhatjuk, hogy a módszerek változtak, de Trianon óta a magyarok elnyomása folytatódik Romániában, és ez ellen nekünk határozottan fel kell lépnünk” – nyilatkozta id. Lomnici Zoltán jogász, aki 2002. és 2009. között betöltötte a budapesti Legfelsőbb Bíróság elnöki tisztségét.
Bajkai István országgyűlési képviselő azért is tartotta fontosnak a Kolozsváron tett látogatást, hogy hangot adjon az erdélyi magyar közösséget érintő jogfosztottságnak, illetve annak a méltatlan helyzetnek, amelyben a román állam nem tekinti a magyarságot államalkotó tényezőnek.
Véleménye szerint az Európa Tanács egyes intézményei nem állnak ki kellőképpen a magyarságért, és nem érzékelik, hogy a külhonban élő, erdélyi vagy akár kárpátaljai magyarság a legjobban és legszigorúbban üldözött kisebbség egész Európában. Hozzátette,
Megengedhetetlennek nevezte ugyanakkor, hogy a magyarság kultúráját megpróbálják elferdíteni, történelmét pedig meghamisítani – egyúttal elfogadhatatlannak találta az Európai Unió részéről tanúsított érzéketlenséget.
Beke István és Szőcs Zoltán ügye kapcsán elmondta, hogy a román államhatalom változatlanul ellenségként tekint azokra, akik kiállnak a magyarság jogaiért, és a Beke–Szőcs-ügyön keresztül nem tettek mást, mint hogy megfélemlítették az erdélyi magyarságot. A magyarok tehát jogosan érzik azt, hogy a román állam ahelyett, hogy kiállna értük, inkább regresszív intézkedéseket alkalmaz velük szemben immár több mint száz éve.
A külhonban élő magyarságnak mindvégig éreznie kell, hogy Magyarországon – és bárhol, ahol magyarok élnek – mindig ki fognak állni a jogaikért, mindent meg fognak tenni azért, hogy szülőföldjükön boldoguljanak, és ott bármiféle korlátozás nélkül ápolhassák kultúrájukat. Azt üzenjük az erdélyi magyaroknak – és mindenkinek a világon –, hogy ránk számíthatnak, és nem engedjük meg, hogy magyar és magyar közé az álságos politikai indulatok és célzatok megosztó karókat helyezzenek. Mi, magyarok egy nemzet vagyunk, együvé tartozunk” – zárta beszédét Bajkai István országgyűlési képviselő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közel 130 olyan magyar emlékjelet kutatott fel a Bánságban Bodó Barna temesvári politológus, amelyek az első világháború utáni román közigazgatás beavatkozása nyomán eltűntek vagy „átalakultak”.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken figyelmeztette a Kolozsvár–Nagyvárad-vasútvonal villamosításán és korszerűsítésén dolgozó kivitelezőket, hogy négy hónap áll rendelkezésükre a munkálatok felgyorsítására a kritikus szakaszokon.
Hatalmas munkát végzett a magyar kormány a Királyhágómelléki Református Egyházkerülettel és a helyi magyar közösségekkel közösen azáltal, hogy teljesen természetes módon kapcsolódott a helyi törekvésekhez Soltész Miklós szerint.
Illegális fegyverek, lőszerek és pirotechnikai eszközök után kutattak a rendőrök három Brassó megyei ingatlanban. A házkutatások során több fegyvert, lőszert és egy körözött revolvert is találtak, egy 18 éves fiatalt pedig őrizetbe vettek.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján Erdély, a Partium és a Bánság számos településén ünnepi rendezvényekkel tisztelegnek a hősök emléke előtt. Március 15-én és az azt megelőző napokban gazdag programkínálattal várják az érdeklődőket.
Arad egyik új kertvárosi részében egyre nagyobb a feszültség: az ott lakók szerint annyira elszaporodtak az aranysakálok, hogy már félnek kiengedni gyerekeiket az utcára, éjszakánként pedig „kísérteties hangok” tartják rettegésben őket.
Kolozsváron építhetik meg az első, közpénzből létrehozott, a szenvedélybetegségek kezelését szolgáló addiktológiai központot. A polgármesteri hivatal 35 millió euróból valósítaná meg az egészségügyi beruházást.
Két személy, köztük egy hároméves kisgyermek életét vesztette egy csütörtök esti balesetben a Kolozs megyei Körösfeketetón, ahol egy teherjármű és két személyautó ütközött össze.
Ma már 29 közepes és nagytermelő dolgozik azon, hogy a ménes–magyarádi borvidék több évszázados borkultúrája ne csak fennmaradjon, hanem új lendületet kapjon – összegezte a megyei tanács az Arad-Hegyalján folyó szőlőtermesztés és bortermelés helyzetét.
Többnapos programsorozattal készülnek március 15. megünneplésére Székelyföld-szerte. Koszorúzásokkal, kulturális és közösségi programokkal idézik fel az 1848–49-es forradalom és szabadságharc márciusi hőseinek emlékét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!