Szabó D. Zoltán biológus, a madár- és természetvédelemmel foglalkozó Milvus Csoport munkatársa az első kisgólyát mutatja a gyerekeknek
Fotó: Gazda Árpád
Nagy szerencsében lehet része annak a két magyarfenesi kisfiúnak, akiket a péntek reggeli gólyagyűrűzéskor telibe talált a fészekből lehozott kisgólya sugárban kilőtt ürüléke. A gyerekek mintegy harminc társukkal együtt a magyarfenesi óvodából és iskolából érkeztek a helyszínre, hogy megsimogassák a fészekből lehozott kisgólyát, ismerkedjenek a gólyák életével, és megnézzék, hogyan folyik a gyűrűzés. Mindannyian jól szórakoztak a történteken.
2024. június 14., 20:442024. június 14., 20:44
Immár hagyománynak számít, hogy a magyarfenesi gólyagyűrzés közönség előtt zajlik, és a műveletet végző Dr. Szabó D. Zoltán biológus, a madár- és természetvédelemmel foglalkozó Milvus Csoport munkatársa az első kisgólyát lehozza a fészekből.
Az esemény azonban arra is alkalmat adott, hogy a gyerekek többet tudjanak meg a gólyák életéről, táplálkozásáról, ürítéséről.
A gólyák széklete folyékony halmazállapotú, és a madarak sugárban préselik ki magukból. A kicsik már egy hetes korukban megtanulják, hogy háttal a fészek pereme felé csússzanak, és onnan lövelljék ki a folyékony ürüléket, hogy a fészek belseje minél tisztább maradjon. Ez azt is jelenti, hogy a fészek alatt elhaladóknak a meglepetések elkerülése végett érdemes távolságot tartani.
A fészekből lehozott kisgólya a fehér színű E740-es gyűrűt kapta a jobb lábára. A gyűrű távolról is leolvasható távcsővel, vagy lefényképezhető, és ez által azonosítható a viselője. A madár bal bokájára egy kis méretű fémgyűrű is került egy másik számmal, az ország meghatározásával. Ennek a gyűrűnek akkor van jelentősége, ha elpusztul a madár.
Erősen esetleges azonban, hogy valaha valaki lefényképezi a meggyűrűzött madarakat, vagy ha igen, hírt is ad arról, hogy hol, mikor látta őket.
Fotó: Gazda Árpád
A magyarfenesi fészekben 2017 óta 28 kisgólyára került gyűrű. Közülük eddig kettőről érkezett hír. Egyiküket Beszterce és Maros megye határán, másikukat Bákó közelében fényképezték le. Jeladó felszerelésével lehetne sokkal több információt gyűjteni a madarakról, de a technológia egyelőre rendkívül költséges, és annak is meglehetősen magas a kockázata, hogy elpusztul a madár, amelyikre a jeladó került. Ez esetben valószínű, hogy úszott a befektetés.
Négy kisgólyára a fészekben került gyűrű. Ők az E741, E742, E743 és E744-es számokat kapták. A gyűrűzéskor a gyűrűk száma mellett a csőrük hosszát is megmérik és feljegyzik az ornitológusok. Ez a fejlettségükről árulkodik. A legnagyobb kisgólyának 110, a legkisebbnek pedig 89 milliméter hosszú volt a csőre. Ekkora korukban még a csőrük is, a lábuk is fekete, de a következő hetekben kivörösödik.
A legkisebb gólya öt nappal később jött a világra, mint a legnagyobb testvérei, de ez bizony tartós lemaradást jelent számára. A kisgólyák ugyanis szédületes ütemben nőnek, az első időszakban kétnaponta duplázzák meg a méretüket. A nagyobbak pedig jobb eséllyel szállnak harcba a fészekbe hozott falatokért. Ezt persze a szülők is látják, és igyekeznek úgy kiöklendezni a begyükből az ételt, hogy lehetőleg a kicsik legyenek a legelőnyösebb helyzetben a csipegetésnél. A gólyacsalád életét az Apáthy István Egyesület által működtetett Clujbird.ro oldalon lehet élőben követni az interneten. A következő nagy esemény a fészekben a kicsik szárnypróbálgatása, első kirepülése lesz. Ez – az eddigi tapasztalatok alapján – két hónappal a kikelés után, július 4. és 9. között várható.
Fotó: Gazda Árpád
Öt kisgólya felnevelésére kilenc éve nem volt példa a magyarfenesi fészekben. Az elmúlt 18 évben, amióta megfigyeljük a fészket, ez mindössze három esetben sikerült. A gólyapár általában öt tojást rakott le, de egy tojásból rendre nem kelt ki fióka, és a kikelt kisgólyák mindegyikét sem sikerült minden évben felnevelni. A szülők többször is kidobták egy-egy elpusztult fióka tetemét a fészekből.
Abban az évben ugyanis Leske, a tojó érkezett hamarabb vissza Afrikából, és miután napokig hiába várt Miskára egy egynapos kalandra vállalkozott. Egy átutazó gólya töltött 24 órát a fészekben, amelyikkel többször is párosodott. Ezt követően, de még az első tojások lerakása előtt érkezett haza Miska, a fészek ura. Minden bizonnyal abból fogott gyanút, hogy párosodásuk után túl korán érkezett az első két tojás, ezért ezeket kidobta a fészekből.
Az idei magyarfenesi gyűrűzést nagy aggodalommal figyelték a felnőtt gólyák a közeli háztetőkről. A gyűrűzők távozása után azonban azonnal visszatértek a fiókák mellé, és nagy kelepeléssel adták hírül, hogy ez az ő birodalmuk, és nem nézik jó szemmel az idegen betolakodókat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
A Maros megyei Ádámoson élő, 78. életévében járó Finta Katalin minden hónapban ugyanazt számolgatja: mire elég az 1281 lejes minimálnyugdíj. Kenyérre, olajra, gyógyszerre még futja, de a tél, a fűtés és az egyedüllét egyre nehezebbé teszi a mindennapokat.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
Hamarosan elkészül az észak-erdélyi autópálya egyik Szilágy megyei, Magyarzsombor és Vaskapu közötti szakasza.
Kilőttek egy medvét Brassó területén – közölte pénteken a város önkormányzata.
Balesetet szenvedett a hadsereg három Piranha 5 típusú páncélozott szállítójárműve csütörtök este.
Romániában a barnamedve-állomány kérdése az elmúlt évtizedben súlyos társadalmi és közbiztonsági konfliktussá vált. A növekvő számú medvetámadás, az emberi áldozatok, valamint a politikai és szakmai szereplők közötti vita élesé teszi a helyzetet.
Sokan örülnek, mások viszont nem lelkesednek azért, hogy Marosvásárhelyre látogat Krasznahorkai László Nobel-díjas író, aki az EMKE Maros megyei szervezete és a Látó folyóirat szerkesztősége meghívására tart író-olvasó találkozót.
Közel három év frontszolgálat után megszökött hazájából egy ukrán katona, aki csütörtökön kérte a román hegyimentők segítségét Máramaros megyében. A Salvamont illetékesei szerint a katona életét a harcedzettsége mentette meg.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!