„A zenére figyeljünk, ne a recsegésre!” – elkezdődtek a 12. Kolozsvári Magyar Napok

– mutatott rá Gergely Balázs, arra intve, védjük azon képességünket, hogy meglássuk a jót, „mi több, hogy elsősorban és mindenek felett a jót lássuk meg!”

Zene vagy sercegés?

Egy anekdotával példázta mondanivalóját, melyben a két lemezt hallgató barát közül az egyik a zenére, a másik a recsegésre figyel. „Döntsd el végre, hogy a recsegésre vagy a zenére figyelsz!” – mondja társának a vájtabb fülű. Gergely Balázs is arra intette a magyarnapozókat, hogy a pohár tele felét nézzék.

„Több helyszínen, lényegesen több programponttal jelentkezünk, vagyis a félig teli pohár újra a felé halad, hogy a csúcsidőkhöz hasonlóan, újra színültig teljen” – mondta, példakánt az idén a legnagyobb számban jelentkező fiatal önkénteseket hozva fel.

– mondta Gergely Balázs. Hozzátette, mindabból, ami a programfüzetben látható a „szív, ész és lélek hármassága köszön vissza”. A Kincses Kolozsvár Egyesület elnöke szerint a Kolozsvári Magyar Napokra közös és közösségi életünk tükreként kell tekinteni.

– összegzett.

A szabadság ünnepe

A szabadságra utalt köszöntőbeszédében Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára is, aki viccesen megjegyezte: őt a Sissire hívták, de úgy tűnik, A denevérre érkezett – a szónokok feje fölött ugyanis a terembe beszabadult denevér keringett. Emlékeztetett, hogy Petőfi is a szabadságra gondolt, amikor 1849-ben Kolozsváron volt. Az államtitkár úgy vélte, ahogy a költőt egykor, most az egész világot ledöntötte egy betegség, mely alatt át kellett gondolnunk a helyzetünket, számot kellett vetnünk értékrendünkkel. Ez idő alatt erőt tudtunk meríteni abból a kultúrából, amelyet az elkövetkezendő napokban ünnepelni fogunk, mondta a szónok.

– mutatott rá az államtitkár.

– üzente a kolozsváriaknak Potápi Árpád János.

Válság és ünnep

Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alapító ügyvezető elnöke beszédében

Majd közösségünk erejéről és állóképességéről szólt, arról, hogy egy közösség állapotáról „az élet két igazságpillanatában bizonyosodhatunk meg leginkább: a bajban és az ünnepek során”. Úgy vélte, hogy a mögöttünk álló közel másfél évet joggal nevezhetjük nehéz, embert és közösséget próbáló időszaknak, de még sincs okunk bánkódni, hiszen a Magyar Napok szervezői tavaly és idén is vállalták, hogy megszervezik a rendezvényt. „Mindez egyetlen dologról szól: közösségünk – szűkebb merítésben Kolozsvár, szélesebben Erdély és a Kárpát-medence közössége – életképes és élni akar” – hívta fel a figyelmet. Toró T. Tibor rámutatott:

Úgy vélte, a KMN-nek ünnepként sem kell szégyenkeznie, hiszen olyan helyzetben is fejlődni tud, amikor napról napra változnak a szabályok, amikor minden bizonytalan. „Nem kétséges, hogy a Kolozsvári Magyar Napok mára mindannyiunk ünnepévé vált” – jelentette ki.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt 12 év alatt nem csak a kolozsvári rendezvénysorozat nőtte ki magát és vált megkerülhetetlen kulturális seregszemlévé, hanem

Van még feladat 

Kelemen Hunor szövetségi elnök üzenetét – aki kormányzati elfoglaltságai miatt nem tudott jelen lenni a rendezvényen – Horváth Anna, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke olvasta el. Előtte szintén az önkéntesek példáján keresztül mutatott rá, hogy

Az RMDSZ elnöke üzenetében azt írta, hogy bár a nyitógálán nem vehet részt, a hét második felében ott lesz a Főtéren, a Farkas utcában, a borudvarban.

– fogalmazott Kelemen Hunor, hozzátéve, hogy embert próbáló időket élünk most, amelyben remélhetőleg a törődő ember fog nyerni. A miniszterelnök-helyettes emlékeztetett, hogy a járvány elleni harcban sokat számított a segítségnyújtás intézményi szinten és a hétköznapi ember szintjén.

– üzente a kolozsváriaknak Kelemen Hunor.