A Csíkszentsimonban levő Sándor Péter orgonaépítő mester műhelyében készült el a 25 regiszteres, két játszóasztalos mechanikus orgona
Fotó: Új Ezredév Református Központ Facebook-oldal
Makovecz Imre építészete kötelezett egy gyönyörű, grandiózus orgona megépítésére – idézte fel a Krónikának Gazda István lelkipásztor annak kapcsán, hogy elkészült a temesvári Új Ezredév Református Központ szűk másfél éve felavatott templomának csodálatos hangszere. A lelkész a még zajló munkálatok állásáról is beszámolt lapunknak.
2021. május 10., 14:082021. május 10., 14:08
2021. május 10., 15:582021. május 10., 15:58
Elkészült a temesvári Új Ezredév Református Központ orgonája. Gazda István lelkipásztorral a hangszerek királynőjéről, a további munkálatokról, a koronavírus miatti kihívásokról beszélgettünk, valamint az egyházi élet és művészet kapcsolatáról, amelyet szorosabbra kíván fűzni a kulturális központ égisze alatt.
Amint arról beszámoltunk, az 1989-es forradalom kirobbanása harmincadik évfordulóján, 2019. december 15-én avatták fel Temesváron a Makovecz Imre által tervezett Új Ezredév Református Központ templomépületét. A huszonegy éve elkezdett építkezés a magyar állam 2017-ben nyújtott támogatása révén kapott lendületet. A három kupolából, két toronyból és két épületszárnyból álló épületegyüttes felépítését az első Orbán-kormány 40 millió forinttal támogatta, 2017-ben pedig 1,4 milliárd forintos támogatást nyújtott az építkezés folytatásához, amelyet több nyertes európai uniós pályázat is segített. A munkálatok azóta is zajlanak a központban.
Temesváron az 1989-es forradalom kirobbanása harmincadik évfordulóján vasárnap este felavatták a Makovecz Imre által tervezett Új Ezredév Református Központ templomépületét.
Gazda István a Krónika kérdésére elmondta, hogy az orgonaépítés gondolata a templomépítéssel együtt született.
– emlékezett vissza a kezdetekre a lelkipásztor.
Gazda István: kezdetektől az a vágy vezérelt, hogy ha a templom egyszer elkészül, akkor egy orgona is legyen benne
Fotó: Új Ezredév Református Központ/Facebook
Azt is elmondta, hogy kezdetben három erdélyi mesterrel vették fel a kapcsolatot, és végül a Csíkszentsimonban levő Sándor Péter orgonaépítő mester műhelyében készült el a 25 regiszteres, két játszóasztalos mechanikus orgona. A mechanikus azt jelenti, hogy a régi barokk orgonák technikai követelményei szerint épült, azonban ábrázolását tekintve nem barokk, hanem pneumatikus, amely a 19. század elejétől majdnem teljesen felváltotta a barokk típusút.
„A mi orgonáink Erdélyben nagyrészt ez utóbbi módszer szerint készültek. Ez a mechanikus orgona azonban sokkal jobb, ugyanis a hangok direkt képződnek a billentyű lenyomását követően, rengeteg hosszú utat kikerülve, és azon nyomban megszólalnak. Ezen felül még a karbantartása is sokkal könnyebb, így sokkal időtállóbb az ilyen orgona” – magyarázta Gazda István.
Már 2017 végén megkötötték a szerződést a csíkszentsimoni műhellyel, és tavaly karácsonyra kellett volna elkészülnie az eredeti tervek szerint, azonban a járvány számos akadályt gördített a munkálatok útjába. Bezártak a különböző gyárak, az alkatrészek beszerzése nehezebbé vált. Éppen ezért
Bakos Mihály Károly, a csíkszeredai katolikus Makovecz-templom kántora végezte az orgona intonálását, behangolását, vasárnaponként pedig Ciurtin Viorel játszik a hangszeren.
A mechanikus orgonában a hangok direkt képződnek a billentyű lenyomását követően, rengeteg hosszú utat kikerülve, és azon nyomban megszólalnak
Fotó: Facebook/Új Ezredév Református Központ
„A kántorunk, Ciurtin Viorel, akinek az édesanyja magyar, nemcsak orgonán játszik, hanem magyarul is énekel, és ez egy csodálatos dolog. Ráadásul ő egy magán zeneiskolát is alapított, és elkezdte a zeneoktatást. Ebben a vírushelyzet megakadályozza jelenleg, de mihamarabb szeretné folytatni ezt a tevékenységet. Ezen kívül a gyülekezetben is végez zeneoktatást. A célja egy ifjúsági zenekar létrehozása, elhozza hozzánk időnként az iskolájának a diákjait is” – ismertette a lelkész.
A munkálatokat első sorban a Bethlen Gábor Alap támogatta, ezen kívül az Emberi Erőforrások Minisztériuma részéről is kaptak támogatást a templomépítésre, így többek között az orgona építésére is. A lelkipásztor azonban külön kiemelte híveiket, hiszen ők is nagyon szépen adakoznak, támogatják a munkálatokat, úgyhogy az ő hozzájárulásuk is jelentős.
A lelkipásztor úgy ítéli meg, hogy a munkálatok rendjén haladnak, hiszen ezzel az orgonával maga a templom épülete kívül-belül teljesen elkészült.
Fotó: Facebook/Új Ezredév Református Központ
A munkával megbízott statikus, Nagy-György Tamás, aki egyben a Temesvári Műszaki Egyetem statika tanszékének a professzora is, hatalmas kihívás előtt áll, hiszen egyetlen eddig épült Makovecz-templomon sincsenek akkora tornyok, mint a temesvárin. Ráadásul ez a templom a Béga folyó mellett épült, amely nagyon huzatos hely. A hatalmas, több tollból összeillesztett szárnyak közül a legmagasabb több mint 16 méter hosszú.
Azonban most már ebben a hónapban legalább az egyik toronyra felszerelik a szárnyelemeket, amely nagyon látványos munkálatnak ígérkezik” – részletezte a lelkipásztor.
Ezen kívül készül egy konferenciaépület is, amelyet jövő márciusáig kellene befejezniük. Jóval nagyobb, mint a már meglévő kamaraépület. Ennek az alagsorában egy magyar éttermet terveznek. A vendéglő fölött, a földszinten kap majd helyet egy nagy kupola, amely maga a konferenciaterem lesz. Ez mintegy 130–150 ember számára biztosítana helyet, amelyben minden technikai követelménynek megfelel, amely egy mai korhoz illő konferenciaterem felszereltsége igényel.
Fotó: Facebook/Új Ezredév Református Központ
A központ terveit Makovecz Imre készítette még a 90-es években. A funkcionalitás terén sajnos az elmúlt évtizedekben sokat romlott. Emiatt rengeteget próbálkoztak, fáradoztak, egy helyben topogtak.
A képzőművészetet, a zenét – külön kamarakoncert-termünk van zongorával felszerelve, ott van az orgona, szimfonikus zenekarnak is tudunk helyet adni – ezen kívül a gasztronómia is egy fontos alkotóelem, illetve a tudományos élet” – fejtette ki Gazda István. Szerinte valamikor a művészetek a hitélet szolgálói voltak, de különváltak az idők során, és habár nem biztos, hogy rossz, hogy ezek az ágak szétváltak, de mégsem kellene idegenek legyenek egymástól.
Gazda István kiemelte, hogy a járványhelyzetben minden vasárnap élőben közvetítik az istentiszteletet, illetve hogy ezekben az időkben rengeteg online felvétel is készült a központban. „A templomunk és a kamarakoncert-termünk egyaránt ragyogó akusztikával rendelkezik. Éppen ezért
– fejtette ki a lelkipásztor.
Fotó: Facebook/Új Ezredév Református Központ
Véleménye szerint határozottan mondható, hogy többen látogatják az istentiszteleteket, mióta megépült és megnyílt az új templom, az új központ, azonban nem tud egyértelmű párhuzamot vonni a koronavírusjárvány kitörése miatt. „2019. december 15-én avattuk fel a templomot, következő év márciusában azonban jött a vírus, leállt minden. Nekünk alig volt három hónapunk, és
– magyarázta Gazda István, aki reméli, hogy a vírus lejártával a templomavatás után tapasztalt tendencia folytatódni, erősödni fog, és, nőni fog a gyülekezetük. Ennek érdekében igyekeznek minden tőlük telhetőt megtenni.
Beszámolt arról is, hogy terveznek egy orgonaavató ünnepséget, amelyen méltóképpen felavathatják a hangszert. Azonban ezzel várnak a megfelelő pillanatra. Amikor az orgona építésének a gondolatával foglalkozni kezdtek, lévén, hogy nem szakemberek, mindenféle fogódzók nélkül indultak el, akkor találtak rá az Erdélyből kitelepült, ma a magyarországi Nagykőrösön élő Dávid István orgonaművészre.
Fotó: Új Ezredév Református Központ Facebook-oldal
„Őt szeretnénk meghívni az orgona avatására. De úgy gondoltuk,
– részletezte a lelkipásztor.
Hozzátette, hogy habár lenne igény rá, nagyobb orgonakoncerteket addig nem szerveznek, hiszen az tisztességtelen lenne a mesterrel szemben is. Most várnak, hogy túl legyenek a járványon, hogy könnyebb legyen a mozgás országhatárokon keresztül is. A pozitívuma ennek a várakozásnak az, hogy addigra a templom, a tornyokkal együtt teljesen elkészül.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A sváb kultúra és örökség kutatásával és bemutatásával sváb kulturális-turisztikai útvonalat és történelmi emlékezőhelyet alakít ki a Bihar Megyei Műemlékvédelmi Alapítvány partnerségben a magyarországi Jósa András Múzeummal.
Az elmúlt két évben elért mérföldköveknek köszönhetően számos újdonsággal szolgál a közönségnek a Degenfeld-kastély, ezért október 4-én ismét megrendezik a kutyfalvi kastélynapot.
176 köbméter tűzifát foglaltak le a rendőrök egy cséffai (Cefa) fuvaros portáján, mert nem tudta igazolni a fa eredetét.
Ismét bejárható a Via Transilvanica Parajdon áthaladó szakasza – közölték az Erdélyt északkeletről délnyugatra átszelő, gyalogosan, lóháton vagy kerékpárral bejárható, 1400 kilométeres turistaútvonal kiépítői.
A romániai lakosság a tavaly novemberi választások óta különösen érzékeny arra, hogyan formálódik a közbeszéd, és miként születnek a narratívák.
Súlyos közúti baleset történt Brassó és Barcaföldvár között a DN 13-as főúton: egy 65 éves férfi életét vesztette, egy személy súlyosan megsérült.
Lemondott az RMDSZ Brassó megyei szervezetének elnöki tisztségéről Kirsch Gábor Ferenc, döntését a szervezet tisztújításához kapcsolódó, az elnöki posztra jelentkezett Toró Tamás körül kialakult botránnyal indokolta.
Magyar kulturális napokat tartanak a Szilágy megyei Zsibón, Wesselényi Miklós szülővárosában. A rendezvény nem csupán szórakozást kínál, hanem közösségépítő, kulturális élményt nyújt egy olyan szórványtelepülésen, ahol ritkák a magyar nyelvű programok.
A rendezvény nemcsak a gasztronómiáról vagy a szükségletek kielégítéséről szólt, hanem a hagyomány folytatásáról, az őszi befőzés szokásának tovább éltetéséről.
Állagmegőrzési munkálatokat végeznek a gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyház északi tornyán és felső tetőszerkezetén, a munkálatokat a román Nemzeti Örökségvédelmi Intézet és a Főegyházmegye finanszírozza.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!