2010. február 18., 21:022010. február 18., 21:02
A helyzetet Frunda György szenátor azzal magyarázta az Agerpres hírügynökségnek, hogy az RMDSZ kettős szerepet tölt be a magyar közösség életében: a közösség politikai képviselete mellett kulturális feladatokat is vállal. A nemzeti kisebbségek 1994 óta kapnak költségvetési támogatást Romániában. A magyarságnak szánt összeget az 1996/27-es párttörvény megjelenése előtt az RMDSZ kapta, 1997-től azonban kénytelen volt az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületet (EMKE) megjelölnie a pénz kezelőjeként, mert különben elesett volna a parlamenti pártként kapott támogatástól.
Az EMKE maga kérte a feladat átadását „tekintettel az egyre gyarapodó tevékenységére és a más területeken is meglévő adminisztrációs kötelezettségeire.” Az RMDSZ az általa bejegyzett, és vezetői által irányított Communitas Alapítványt nevesítette a Kisebbségi Tanács soros ülésén. Az alapítvány nyilvántartásba vételét a költségvetés végrehajtásáról rendelkező 2001/376-os kormányhatározat emelte jogerőre. Ennek megjelenése óta a Communitas kizárólag a román költségvetésből származó pénzalapokkal gazdálkodott.
Az RMDSZ vezetői több alkalommal is büszkén említették meg, hogy a kisebbségek szervezetei közül egyedül az erdélyi magyarság számára kiutalt pénzeket kezelő Communitas Alapítvány vezetett be nyílt pályázati rendszert. Arról viszont hallgattak, hogy a megszerzett költségvetési támogatásnak rendszerint csak harmadrészét osztották ki a pályázati rendszeren keresztül (lásd a táblázatot). A fennmaradó kétharmad felhasználására soha nem adtak magyarázatot az erdélyi magyarságnak. Az elmúlt években a Krónika megannyi cikkében közölt arra utaló információkat, hogy a Communitas-pénzt tulajdonképpen az RMDSZ élte fel. Az alapítvány székházaként építették fel a szövetség ügyvezető elnökségének kolozsvári épületét, és jószerével a teljes RMDSZ-apparátust a Communitas fizetési listáira írták. Amikor ezt 2004 áprilisában a kolozsvári területi munkaügyi igazgatóságtól kapott hivatalos irattal igazoltuk, az intézmény szóvivőjét fizetésmegvonásban részesítették a bizalmasnak tekintett információk kiadása miatt.
A Communitas Alapítványt egyébként már 2009-ben felmentették a korábbi feladatai alól. Ez a tavalyi kisebbségi támogatások elosztásáról szóló 2009/396-os kormányhatározatból derül ki. A januárra és februárra járó támogatási összeget még az alapítvány kasszírozta, márciustól azonban az RMDSZ lépett a helyébe. A kormányhatározatot az Interetnikus Kapcsolatok Hivatala részéről Markó Attila államtitkár jegyezte. Csütörtöki megkeresésünkre elmondta, az ő nyilvántartásukban az RMDSZ szerepel az erdélyi magyarság képviselőjeként. Az RMDSZ-től kapott kérvény alapján utalták immár a szövetség számlájára a pénzt 2009 márciusától. Markó Attila úgy tudta, az RMDSZ azáltal vált alkalmassá a pénz törvényes befogadására, hogy lemondott a költségvetésből származó párttámogatásról. Hozzátette, a párttörvény is rögzíti azt az összeférhetetlenséget, amely kimaradt a kisebbségi pénzeket osztó idei kormányhatározatból.
Markó Attila megállapítását az Országos Választási Hatóság illetékese is megerősítette. A hatóság honlapján 2008 januárja óta találhatók meg a pártoknak kifizetett költségvetési támogatások. Az RMDSZ csak 2009 februárjáig szerepel a támogatottak listáján. „A szövetség maga kérvényezte, hogy ne kapja tovább az őt parlamenti pártként megillető támogatást” – nyilatkozta kérdésünkre Irina Asimionesei, a hatóság kommunikációs szolgálatának vezetője.
Takács Csabát, az RMDSZ megbízott ügyvezető elnökét csak többszöri próbálkozás után sikerült csütörtökön elérnünk telefonon. A politikus, aki egyben a Communitas Alapítvány elnöki tisztségét is betölti, elmondta, az ügyvezető elnökség ülését vezette, amelyen többek között arról is döntöttek, hogy a kisebbségi szervezetként kapott támogatásnak valamivel több mint egyharmadát átadják a Communitas Alapítványnak, amelyik a jól bejáratott pályázati rendszerén keresztül szétosztja a pénzt az erdélyi magyar közösségben. Takács Csaba úgy vélte, ezzel minden vonatkozásban védhetővé teszik a támogatási rendszert. Erre azért volt szükség, mert korábban az ellenőrző szervek felé is, a közvélemény felé is egyfolytában magyarázkodni kellett. „Azzal, hogy az RMDSZ visszakerült a többi kisebbség mellé a támogatottak listájára, feloldottuk az értetlenséget. Átlátható, ellenőrizhető, tiszta körülmények közé tértünk vissza. Sajnos ennek az volt az ára, hogy fel kellett áldoznunk a parlamenti pártként kapott támogatást” – nyilatkozta Takács Csaba.
A két támogatási forma súlya egyébként meglehetősen eltérő. Míg a kisebbségi forrásból 2009-ben a magyarságnak 15,18 millió lejt osztottak, az RMDSZ parlamenti pártként kevesebb mint félmillió lejt kapott volna. A pártpénz tehát a kisebbségi támogatásnak alig több mint három százalékát teszi ki.
A változtatást egyébként azt követően kérték, hogy a Korrupcióellenes Ügyészség is vizsgálódni kezdett a Communitas Alapítványnál, abban az időszakban, amikor az RMDSZ kibékült a Tőkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal. Tőkésék korábban a támogatási rendszer átláthatóvá tételét is követelték, és a közösség pénzén történő klientúraépítést is felrótták a szövetségnek.
„Még a Communitas fügefalevelét is kiiktatták a rendszerből” – vélekedett megkeresésünkkor csütörtökön Tőkés László a változásokról, melyekről tőlünk értesült. Az európai parlamenti képviselő sajnálatosnak tartotta, hogy az RMDSZ éppen akkor vonta a pártkasszába a közösségnek szánt támogatást, amikor a belső rendszerváltozás módozatairól tárgyaltak. „A pénz hatalom, a hatalom meg pénz” – foglalta össze az EMNT-elnök azt az elvet, mely meglátása szerint a szövetség politikáját vezérelte. Hozzátette, mind a romániai, mind a magyarországi költségvetési támogatások közösségi elosztására van szükség, nem pedig pártmonopóliumra, és ezt az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum szombati ülésén is fel kívánják vetni.
Kolozsvár polgármestere, Emil Boc a Jobboldali Alternatíva Pártnak adott válaszában bejelentette, hogy nem szándékozik megváltoztatni a Radu Gyr utca nevét mindaddig, amíg nem születik jogerős ítélet az ügyben – írja a Cluj24.ro helyi portál.
Ro-Alert riasztást adtak ki Brassóban hétfő reggel, amelyben egy medve jelenlétére hívta fel a figyelmet a város központi részén – írja a Brașov.net.
Körülbelül négyezren vettek részt vasárnap Nagyváradon az Ilie Bolojan miniszterelnök támogatására szervezett tüntetésen.
A román szélsőségesek által használt panelek használatát veti Novák Károly Eduárd egykori sportminiszter szemére Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője.
Folytatódott vasárnap a vegetációtűz oltása a Krassó-Szörény megyei Temesszlatina községhez tartozó Illópatak (Ilova) térségében.
Nemzetközi hadgyakorlatot rendeznek a Brassó megyei Nagysinken május 7–23. között, amelyre vasárnaptól kezdődően több szövetséges országból érkezik haditechnika – közölte a román védelmi minisztérium (MAPN).
A jövő héten a hőmérséklet megközelíti majd a 27 Celsius-fokos maximumot, ami meghaladja az ilyenkor szokásos átlagot – közölte Meda Andrei, az Országos Meteorológiai Szolgálat meteorológusa az Antena 3 televízióban.
A Kolozs megyei egészségbiztosítási pénztár a Krónika kérdéseire válaszolva közölte: tudnak az európai egészségbiztosítási kártya kézbesítési késedelmeiről, melyek nem abból adódnak, hogy intézményi szinten késve dolgoznák fel a kérelmeket.
A korábbi RMDSZ‑vezető a fűnyíró kését próbálta megélezni, amikor a gép rázuhant.
Széll Lőrinc eddigi alprefektus személyében magyar prefektust neveztek ki Hunyad megyében.