2007. március 02., 00:002007. március 02., 00:00
Az 1993-as alapszabályzatértelmében az OT hét tagból állt:a szövetségi elnök, az ügyvezető elnök,az Szövetségi Képviselők Tanácsának(SZKT) elnöke, a Szövetségi Egyeztető Tanács(SZET) elnöke, a képviselőházi ésszenátusi frakcióik vezetői, valamint a politikaiügyekért felelős ügyvezető alelnök. Az OT-taz alábbi hatáskörökkel ruházta fel akongresszus: operatív politikai döntésekmeghozatala különleges helyzetekben; az SZKT és aSZET összehívása; kötelezően végrehajtandóutasítások kiadása az Ügyvezető Elnökségvagy annak bármely tagja számára és azOT-ban részt nem vevő ügyvezető elnökségi(ÜE) tagok más személyekkel valóhelyettesítése.
Az alapszabályzat szerintkülönleges helyzetnek minősül: ha a demokráciaszabályai olyan mértékben sérülnek,hogy ez felfüggesztésük veszélyéthordozza magában; az SZKT vagy az SZET tagjainak többmint fele nem tud testülete ülésén résztvenni; vagy amikor az egész szövetséget elkötelezőpolitikai döntések meghozatala szükséges, deugyanakkor nem lehetséges az SZKT összehívása.
A nyilatkozatok és közleményekidőszaka
Az OT létrehozásátkövetően több mint egy évig nem működött.Alakuló ülésére 1994. március 9-énkerült sor annak következtében, hogy az RMDSZszenátusi majd képviselőházi frakciójafelkérte egy különleges helyzet megtárgyalására:az ügyvezető elnök mentesítése a parlamentimandátumáról való lemondásikötelezettség alól. Ebben a kérdésbenaz OT nem tartotta magát illetékesnek.
Az 1995-ös kolozsvárikongresszusig elsősorban nyilatkozatok és közleményekkibocsátása jelentette az OT munkáját,ezzel párhuzamosan az SZKT tevékenysége isnagyrészt hasonlókban merült ki. A kolozsvárikongresszus bővítette az OT összetételétés hatásköreit. A korábbi hét tagmellé felvették az OT tagjai közé atiszteletbeli elnököt is. Ez azonban csak az alapszabályszintjén jelentett újdonságot, mivel atiszteletbeli elnök már az 1993–1995 közöttiidőszakban is részt vett az OT ülésein.
Az 1995-ös alapszabályszerint ha az SZKT akadályoztatás miatt nem képesteljesíteni jogköreit, a szövetségi elnöknekjogában áll összehívni az OT-t. Az OTintézkedéseinek szabályszerűségétaz SZKT-nak az akadályoztatás megszűnése utánielső ülésén felül kell vizsgálnia, ésdöntést kell hoznia ezekről. A döntésmeghozatalához a képviselők kétharmadánaka szavazatára van szükség.
Módosították az OThatásköreire vonatkozó szakaszt, ezek utána testület gyakorolhatta az SZKT által ráátruházott jogköröket, a szövetségielnök jogait és az Ügyvezető Elnökségjogait is. Gyakorlatilag tehát az RMDSZ bármelyikfontos testületének jogkörét átvehette– a kongreszszus kivételével –, beleértve azSZKT-nak a sarkalatos határozatok meghozataláravonatkozó hatásköreit is –, ha az átruháztará.
Töréspont: az 1996-os kormányra lépés
Az OT az 1996-os parlamenti választásokután tette meg azt a lépést, amellyelgyakorlatilag az RMDSZ legfontosabb döntéshozótestületévé vált. A választásokelső fordulóját követően Marosvásárhelyenmegtartott OT-ülés után a szövetségielnök és az ügyvezető elnök koalícióstárgyalásokat folytatott a KereszténydemokrataNemzeti Parasztpárt (PNÞCD) elnökével ésminiszterelnök-jelöltjével. 1996. november 25-énújból összeült az OT, az ülésen akormányban való részvétellel kapcsolatosszemélyi kérdésekben döntöttek.Másnapra Markó Béla összehívta azSZKT rendkívüli ülését is.
Az SZKT-n az OT fellépésévelszemben számos bírálat megfogalmazódott.Elsősorban azt sérelmezték, hogy hasonlóanfontos stratégiai kérdésben az SZKT megkérdezésenélkül, az alapszabályzatot megszegve döntöttaz OT. Mindezek ellenére sor került az utólagoslegitimációra, az SZKT öt szavazat kivételéveltovábbra is támogatta az OT-t a koalícióstárgyalások folytatásában.
A következő év elejénösszehívott SZKT szükségesnek tartotta egykoalíciós szerződés aláírásáta kormánypártok között, amely az országosmellett a megyei és helyi szinteken is szabályoztavolna az együttműködést. Ezt az igényt az OTfigyelmen kívül hagyta, azaz az 1996-os kormányralépést követően nem született nyilvánoskoalíciós szerződés.
Az OT legfőbb döntéshozó testületté válik
Az OT-nak az RMDSZ legfőbb döntéshozószervévé válása az alapszabályzatszintjén is bekövetkezett az 1997-es rendkívülikongresszuson. A küldöttek újabb hatáskörökkelruházták fel a testületet, többnyire az SZKThatásköreinek rovására. A leglényegesebbmódosítás az alapszabályzat 79.paragrafusában található: „az SZKT akülönleges helyzet kihirdetésénekindokoltságát az akadályoztatásánakmegszűnése utáni első ülésénfelülvizsgálja, és dönt az alkalmazottintézkedések szabályszerűségéről.A fenti döntéshez a jelenlevők többségiszavazata szükséges.” Tehát míg korábbanaz összes képviselők kétharmadának aszavazatára volt szükség, 1997 utánelégséges lett a jelen lévő képviselőkegyszerű többsége. Figyelembe véve, hogy az1993–1997 közötti időszakban megtartott 27 SZKT-ülésenátlagosan 74,6 százalékos volt a részvétel,az alapszabályzat módosításávalakár az is lehetővé vált, hogy az összesSZKT-képviselő 37,5 százalékánakbeleegyezése is elégséges legyen egy OT-döntésutólagos SZKT általi jóváhagyására.Ez azért is figyelem reméltó, mivel azalapszabály előírta, hogy a sarkalatos határozatokelfogadásához a szövetségi képviselőkkétharmadának szavazata szükséges. Ennektükrében tehát a demokrácia elvénekigen könnyed megkerülése volt az, hogy egy egyébkéntkétharmados többséget igénylő határozatotutólag alig több mint egyharmados többséggelis el lehet fogadtatni.
A fenti módosításokmellett egy taggal bővült az Operatív Tanácsösszetétele: a korábbi nyolc helyett kilenc tagjalett. Az időközben megszűnt politikai alelnöki funkcióhelyett az ügyvezető elnök helyettese, valamint azOrszágos Önkormányzati Tanács (OÖT)elnöke került a tanácsba.
Az 1999-es csíkszeredaikongreszszus nem változtatott az OT összetételén,meghagyta a korábbi kilenc tagot, hatásköreiugyanazok maradtak, mint a legutóbbi alapszabályzatszerint. Lényeges módosítás viszont, amigyakorlatilag a korábbi megszorításokat iseltörölte: az OT szükség szerint ülésezik– tehát nem feltétel a rendkívüli helyzetléte.
Az OT és SZKT viszonyátebben az időszakban így jellemezhetnénk: jóllehetaz SZKT számos stratégiai fontosságúkérdéssel foglalkozott, az RMDSZ stratégiájávalés politikájával kapcsolatos kérdésektöbbségét az OT tárgyalta korábban,az SZKT-nak ezekben csupán az utólagos jóváhagyásszerepe jutott.
A pártszerű működésjelei
A 2003-as kongresszuson megszüntettéka tiszteletbeli elnöki tisztséget, helyette háromúj taggal – az SZKT állandó bizottságánakkét alelnökével, valamint egy területielnökkel – bővült az OT, tehát a korábbikilenc helyett tizenegy tagúvá bővült a testület.A tiszteletbeli elnöki tisztség megszüntetéseazért sem mellékes, mert ezzel gyakorlatilag kikerülta testületből az RMDSZ belső ellenzékéheztartozó utolsó személy is. 2003 óta tehátaz OT gyakorlatilag belső ellenzék nélkülműködik, az SZKT-hez való viszonya pedig hasonlóa korábbi években tapasztaltakhoz.
Konklúziók
Az OT-nak az alapszabályszerinti megerősödési folyamata jól megfigyelhetőa brassói kongresszustól a szatmárnémetikongresszusig. A térnyerés három síkon isnyomon követhető: hatásköreinek fokozatosbővítésében, az összehívásáhozszükséges feltételek enyhítésében,valamint azon ellenőrző mechanizmusok eltörlésében,amelyek korlátlan döntéshozói működéséthivatottak korlátozni.
A gyakorlatban főként az1996-os választásokat követő időszakban kezdettaz OT az RMDSZ fontosabb stratégiai kérdéseivelfoglalkozni. Ez a szövetségi „miniparlament” rovásáratörtént, ami két testület általtárgyalt kérdések politikai súlyánakösszehasonlítása révén követhetőnyomon: az SZKT szinte folyamatosan az OT után határozotta lényeges kérdésekben, mintegy utólaglegitimálva annak döntéseit. Ezt súlyosbítottaaz a tény is, hogy az évek során a kiüresítetthatáskörű SZKT elfásult testülettévált, amely nem volt képes hatékonyan fellépniaz OT alapszabály-ellenes tevékenységévelszemben, majd az alapszabálynak az OT javára történőmódosítása után az ellenőrző szerepetsem volt képes érdembeli vitát folytatvabetölteni.
Ehhez nagymértékbenhozzájárult a belső választásokmegszervezésének elodázása, amilehetőséget teremtett egy belső klientúrakialakulásához. Ahhoz, hogy az SZKT viszszanyerhesse azRMDSZ-en belüli szerepét, a belső választásokatmeg kellett volna tartani, mielőtt a szervezeten belülipluralizmus látszatpluralizmussá alakult volna.
A 2003-as belső választásokróltöbb okból sem mondható el, hogy egy plurális,a romániai magyar társadalom minden rétegétképviselő SZKT létrejöttét eredményezte.Ilyen volt egyrészt a belső ellenzék kiválásaaz RMDSZ-ből, másrészt pedig a választásrajogosultak szűk köre – a választásokon csak azRMDSZ-tagok vehettek részt –, ami egy párttestületneka párttagok általi megválasztásáteredményezte, de semmi esetre sem a közösség– vagy annak többsége – véleményénekkinyilvánítását. Ezt tetézte, hogyolyan pillanatban került sor az SZKT megújítására,amikor az 1993-ban meghirdetett önkormányzati modelltöbbnyire már csak papíron létezett, abelső parlament – azaz a döntéshozó szerv –szerepét betölteni hivatott testület korábbihatáskörének jelentős részételveszítette.
Az OT hatáskörenövekedésének és az RMDSZ-en belülilegfontosabb testületté való előléptetésénekaz RMDSZ működése szempontjából az volt ajelentősége, hogy a fontos stratégiai kérdésekbenviszonylag kevés procedúrával, hatékonyabbanlehetett meghozni a döntéseket. Ez azonban azt isjelentette, hogy az RMDSZ elveszítette szövetségjellegét,és a pártszerű működés irányábamozdult el. Ma már az RMDSZ a romániai pártrendszerbeintegrálódott pártként működik,ezáltal az 1993-as kongresszuson elfogadott önkormányzatimodell is kiüresedett. Valós és jogos igénykéntfogalmazódik meg tehát az RMDSZ struktúrájánaka gyakorlati működéshez való hozzáigazításaaz alapszabályzat szintjén is.
Márton János
A szerző politológus
Lemondott az RMDSZ Brassó megyei szervezetének elnöki tisztségéről Kirsch Gábor Ferenc, döntését a szervezet tisztújításához kapcsolódó, az elnöki posztra jelentkezett Toró Tamás körül kialakult botránnyal indokolta.
Magyar kulturális napokat tartanak a Szilágy megyei Zsibón, Wesselényi Miklós szülővárosában. A rendezvény nem csupán szórakozást kínál, hanem közösségépítő, kulturális élményt nyújt egy olyan szórványtelepülésen, ahol ritkák a magyar nyelvű programok.
A rendezvény nemcsak a gasztronómiáról vagy a szükségletek kielégítéséről szólt, hanem a hagyomány folytatásáról, az őszi befőzés szokásának tovább éltetéséről.
Állagmegőrzési munkálatokat végeznek a gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyház északi tornyán és felső tetőszerkezetén, a munkálatokat a román Nemzeti Örökségvédelmi Intézet és a Főegyházmegye finanszírozza.
Több mint ezer marosvásárhelyi lakos írta alá azt a petíciót, amelyben arra kérik a hatóságokat, hogy az Azomureș számára kiadandó új integrált környezetvédelmi engedélybe szigorú feltételeket foglaljanak bele – tájékoztattak szerdán a kezdeményezők.
Egyedülálló kezdeményezés indult Brassóban: ingyenesen kapnak fogkrémet és egészségügyi betétet a diákok – jelentette be a határozattervezetet a város polgármestere.
152 év után először szerelték le kedden a vajdahunyadi vár Buzogány-tornyán álló, Hunyadi János ábrázoló szobrot – jelentette be a dél-erdélyi város önkormányzata.
Méhész és apiterapeuta házaspárhoz látogattunk el az aranyosszéki Kövenden. Gazdaszemmel című videós riportsorozatunk újabb részében annak jártunk utána, hogyan gyógyítanak a méhek és a méhészeti termékek.
A Srí Lankáról érkezett vendégmunkások is anyanyelvükön hallgathatnak misét a temesvári római katolikus székesegyházban – erről beszélt Pál József Csaba temesvári püspök a templomba látogató Nicușor Dan államfőnek.
Az RMDSZ-frakció javaslatára díszpolgári címet adományozott kedden a Kolozs Megyei Tanács Ráduly-Zörgő Éva logopédusnak, iskolapszichológusnak, sportvezetőnek, egyetemi oktatónak, olimpikon gerelyhajítónak.