2009. szeptember 27., 11:122009. szeptember 27., 11:12
Az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) képviselői elsősorban az elmúlt időszakot, az elmúlt hónapok együttműködését elemezték. Értékelték a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés eredményeit, annak dokumentumait, ugyanakkor pozitívumként könyvelték el azt is, hogy jövő év márciusában hasonló rendezvényre fog sor kerülni.
A megbeszélést követően Markó Béla elmondta, az EMEF pénteki ülésén tájékoztatás hangzott el az aktuális politikai helyzetről, prioritásokról, arról hogy miként látják a tárgyalófelek az elkövetkező időszakot, beleértve az államelnökválasztásra való felkészülést is. Napirenden szerepelt az EMEF szakbizottságainak megalakulása is. „Az autonómia szakbizottság működik: az első következtetéseket, alternatívákat már előterjesztették. Létrehoztuk a szociális, gazdasági, oktatási, külpolitikai és nemzetpolitikai szakbizottságot, megneveztük ezek társelnökeit” – tájékoztatott a Szövetség elnöke. Bejelentette ugyanakkor, hogy létrejön a Kulturális Autonómia Tanács (KAT), amelyben közösen vesznek részt az RMDSZ és az EMNT által delegált tagok: a helyek 75 százalékát a Szövetség, 25 százalékát az EMNT jelöltjei töltik majd be. A KAT első ülését január 16-ra tervezik.
A magyar összefogás működésének gondolatát erősítette meg Tőkés László, az EMNT elnöke is, aki szerint az összefogás nem állapot, hanem folyamat. Az EMNT elnöke a valós együttműködés példájaként említette az EMEF ülését, amelyre ma már sokadik alkalommal került sor, az Európai Parlamenti választásokat, de ugyanúgy az összefogást bizonyítja a három erdélyi magyar EP-képviselő együttműködése, arra irányuló törekvése, hogy létrejöjjön Brüsszelben a romániai magyar képviselők önálló delegációja, a román delegáció keretén belül. Tőkés László hasonlóképpen pozitívumként értékelte a Székelyföldi Önkormányzat Nagygyűlés megszervezését, valamint a KAT előkészítését. „Fontos eredmény az is, hogy együtt tiltakoztunk a marosvásárhelyi Gusa-szobor felállítása ellen, és emeltük fel a hangunkat a szlovák nyelvtörvény ellen. Reméljük, hogy a szlovákiai példa nem terjed tovább a Kárpát-medencében, ezért is nagyon fontos az összefogás” – fogalmazott az EMNT elnöke. Az államelnökválasztás, illetve Kelemen Hunor elnökjelöltsége kapcsán elmondta: az EMNT rövidesen dönt e kérdéssel kapcsolatos álláspontjáról.
Tizenegy hét nyári szünidő Romániában, tíz Magyarországon, hat Dániában és tizennégy Olaszországban: jelentős eltérések tapasztalhatók az európai államok legfőbb közoktatási vakációját tekintve.
Erdély vízkészletei évek óta apadnak, a nyári zivatarok pedig önmagukban nem képesek pótolni a hiányt. Czellecz Boglárka hidrológus elmagyarázza, miért apadnak Erdély vízkészletei, és mit tehetünk a csapadék helyben tartásáért.
Nicușor Dan államfő visszaküldte pénteken felülvizsgálatra a parlamentnek a medveállomány ritkítására vonatkozó törvényt – közölte a román elnöki hivatal. A jogszabály alapján 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövésére nyílna lehetőség.
Az Arad Megyei Környezetőrség szerint 15 ezer lejre bírságoltak meg vízügyi korlátozások és a vízfelhasználási szabályok megsértése miatt egy halastavat üzemeltető céget, amely hivatalosan a tőzmiskei RMDSZ-es polgármester érdekeltségi körébe tartozik.
Hétfőn kezdi meg a munkáját az észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu között, Szilágy megyei szakaszának – ami az első szakasz lesz, amelyet idén átadnak.
Napok óta tart a hőhullám, a hőmérő higanyszála az ország több részében is nap mint nap 40 Celsius-fok közelébe emelkedik, miközben építkezéseken, mezőgazdaságban, raktárakban és gyárakban emberek tízezrei dolgoznak.
A hőség és a folyók kritikusan alacsony vízszintje miatt újabb erdélyi megyékben vezettek be forgalom- és vízkorlátozást csütörtökön. A korábbi négyről hétre nőtt a harmadfokú hőségriasztás alatt lévő romániai megyék száma.
Büntetőfeljelentést tett csütörtökön Majka romániai jogi képviselője a sepsiszentgyörgyi Sic Feszt fesztiválra tervezett koncert lemondását kiváltó fenyegetés ügyében.
A túlszaporodott medveállomány miatt azonnali és konkrét intézkedésekre van szükség az emberi életek és a javak védelméhez.
Miközben a jelenlegi szárazság miatt is azt láthatjuk, hogy a Duna vízhozama elérte a történelmi mélypontot, és a romániai folyók többségének hozama várhatóan csökkenni fog az elkövetkező évtizedekben, egy folyó kivételt jelent: a Szamos.