Az autonóm Székelyföld mellett tettek hitet a csíkszeredai önkormányzati nagygyűlés részvevői

Az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által rendezett találkozón a szervezők szerint mintegy ezer székelyföldi polgármester, alpolgármester, helyi és megyei tanácsos vett részt, akik kiáltványban tettek hitet a régió önrendelkezése mellett.

Markó: magára maradt az erdélyi magyarság

Beszédében az RMDSZ elnöke a tulajdonkérdéssel asszociálta az autonómiát és általában mindent, amire az erdélyi magyarság törekszik, emlékeztetve: Romániában 6,6, Erdélyben 25, a Székelyföldön pedig több mint 80 százalékos a magyar lakosság aránya. „Ez azt jelenti, hogy Romániának, Erdélynek és a Székelyföldnek mi, magyarok ugyanilyen arányban vagyunk a tulajdonosai, és ennek a tulajdonjognak minden szinten, minden intézményben, minden pillanatban érvényt kell szereznünk. Ez a nép kinyilvánítja, hogy a jelenlegi közigazgatási határoktól függetlenül a Székelyföld egy entitás: azon kell dolgoznunk a továbbiakban, hogy ezek a közigazgatási határok egybeessenek e sajátos entitás, a Székelyföld valós határaival” – hangsúlyozta Markó Béla, aki Traian Băsescu román államfő autonómiaellenes nyilatkozataira utalva hozzátette: semmi sem indokolja, hogy a magyarság jogos követelését valaki is elutasítsa, és nem fogadható el az sem, hogy egyesek összekapcsolják a sajátos területi autonómia eszményét az általános helyi autonómia fogalmával.

A politikus szerint az erdélyi magyarság magára van utalva az autonómiaküzdelemben, ezt bizonyítják a Kárpát-medencében felerősödött magyarellenes jogtipró törekvések, de az Európai Unióban tapasztalható felelőtlen álláspont is, miszerint a szlovák nyelvtörvény kérdése nem az Unióra tartozik, hanem az érintett két ország ügye. „Ez is fontos tanulság számunkra, hogy nekünk saját kezünkbe kell vennünk a sorsunkat” – szögezte le a szövetségi elnök. Tőkés László európai parlamenti képviselő az összefogás kiszélesítéséről beszélt a csíkszeredai sportcsarnokban, sajnálatát fejezve ki, hogy „megduplázódott” az önkormányzati nagygyűlés, pedig az egy több lett volna, mint a kettő, szerinte azonban szándékában a két rendezvény kiegészíti egymást.

A befogadó összefogás mellett érvelve Tőkés élesen bírálta a „Markó-doktrínát”, miszerint az RMDSZ-en kívül nincs élet, hangsúlyozva: a kizárólagos egységpolitika az egypártrendszert idézi, márpedig az erdélyi magyarságnak a politikai pluralizmus jegyében kell rendeznie ügyeit. „Szellemiségében hasonló a Csapó-doktrína (Csapó József az SZNT korábbi elnöke – szerk. megj.), miszerint a Székely Nemzeti Tanácson kívül más nem képviselheti az autonómia ügyét. El kell ismerni az SZNT érdemeit az autonómiatörekvésekben, de a székely önrendelkezés ügye minden magyar ügye, a Kárpát-medencében pedig minden legitim politikai erőnek kötelessége az autonómia képviselete” – húzta alá az EMNT elnöke.

„A Székelyföld nem szegény”

Kelemen Hunor ügyvezető elnök, az RMDSZ államfőjelöltje úgy fogalmazott: a magyarságnak ezerszer el kell magyaráznia a románságnak, hogy nem akar elvenni senkitől semmit, és amit kér, az nem valaki ellen irányul, Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester pedig cáfolta az állítást, miszerint a Székelyföld szegény, elmaradott régió, amely nem lenne képes megállni a lábán egyedül, a román állam segítsége nélkül. „A legnagyobb magyar többségű erdélyi város polgármestereként elmondhatom, Sepsiszentgyörgy tízszer több pénzt fizet be az államkasszába, mint amennyit kap onnan, többet adunk, mint amennyit Háromszék összes települése kap a bukaresti költségvetésből” – szögezte le Antal. A csíkszeredai nagygyűlésen különben megjelent az MPP és az SZNT vezetősége is, bár korábban megfogalmazott igénye ellenére Szász Jenő nem kapott szót a rendezvényen.

Az esemény részvevői kiáltványt és memorandumot fogadtak el (utóbbi szövege még nem végleges), amely tartalmazza, hogy a romániai magyarság számára csakis a központi politikai széljárástól független autonóm közigazgatási és fejlesztési intézményrendszer, vagyis a területi autonómia jelentheti a megnyugtató megoldást. A székelyföldi önkormányzati vezetők a régió szerves fejlődését és a lakosság sajátos identitását veszélyeztető tényezők között említik a hivatalos anyanyelvhasználat korlátozását, a közigazgatás decentralizációjának késlekedését, a „központi nemzetállami szemlélet” továbbélését.

Rámutatnak, Romániában szándékosan lassú ütemben fejlesztik a Székelyföld infrastruktúráját, főleg a dél-romániai és a moldvai térséghez képest, szerintük ugyanakkor etnikai töltettel bír a Székelyföld stratégiai tartalékának számító só- és ásványvízlelőhelyek kiaknázása is, amely állami monopólium. „El kell érnünk az önálló székelyföldi fejlesztési régió létrehozását, hiszen a Székelyföld megfelel ezen ismérveknek. Székelyföld minden lakójának közös érdeke egy olyan közigazgatási szervezési forma létrehozása, amely lehetővé teszi a régió lakóinak autonóm döntéshozatalát” – szerepel az alkotmánymódosítást is szorgalmazó csíkszeredai kiáltványban.