2013. március 25., 16:082013. március 25., 16:08
Az SZNT hétfői közleményében Izsák Balázs „makacsul visszatérő előítéletnek” nevezte azt a nézetet, hogy a területi autonómia összeegyeztethetetlen a román alkotmány első cikkelyében rögzített „egységes, oszthatatlan, szuverén nemzetállam” meghatározással. Hozzátette, éppen ezért az SZNT soha nem is kérte, s nem is kéri Románia alkotmányának a módosítását.
Izsák Balázs megállapította, hogy az Európai Unióban Románia az egyedüli ország, amelyik nemzetállamnak tartja önmagát; még a nemzetállam fogalmát megalkotó Franciaország is „oszthatatlan, világi, demokratikus és szociális köztársaságként” határozza meg önmagát.
Az SZNT elnöke szerint a nemzetállam fogalmának nincs is általánosan elfogadott meghatározása, azt viszont pontosan lehet tudni, hogy milyen értelmezései nem egyeztethetők össze a nemzetközi jog normáival. Ezeket az önmeghatározást korlátozó elveket - amilyen például a diszkriminációmentesség elve - maga a román alkotmány is tartalmazza. Izsák szerint megannyi alkotmányos alapelvnek ellentmond a nemzetállamnak az a hallgatólagosan elfogadott értelmezése, amely Romániát a román nemzetiségű állampolgárok hazájának tekinti.
Az SZNT szerint Székelyföld autonómiája a román állam oszthatatlanságával sem ellentétes. A nép a szuverenitást ugyanis nemcsak a parlament révén, hanem más képviseleti szervein keresztül is gyakorolja. „Márpedig Székelyföld Önkormányzati Tanácsa éppen egy ilyen képviseleti szerv” - állapította meg az SZNT elnöke.
„Ha nem hoz az autonómia számára kedvező változást az alkotmányos reform, akkor is tudnunk kell, Románia hatályos alkotmánya egyetlen érvet sem kínál Székelyföld önkormányzása ellen” - állt az SZNT hétfői közleményében.
A székelyföldi autonómiatörekvéseket a román politikusok általában az alkotmány első cikkelyére hivatkozva minősítik alkotmányellenesnek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Látogatottsági adatok