
Fotó: Kozán István
Nyílt levélben fordult a kormányhoz a Romániai Építészek Rendje (OAR), kérve, hogy folytassák az eljárást Verespatak UNESCO világörökségi listára való felvétele érdekében.
2021. július 05., 16:412021. július 05., 16:41
2021. július 05., 17:292021. július 05., 17:29
A nyílt levél aláírói emlékeztetnek, hogy a verespataki történelmi bányatelep 2021 júliusában kerülne a világörökségi bizottság vitájára, miután 2020 elején újraindult az eljárás. „A közbeszédben azonban olyan aggasztó jelzések jelentek meg, amelyek arra utalnak, hogy ismét veszélybe került az ügy visszatérése a bizottság elé. Következésképpen a Román Építészek Rendje, amely
és támogatja, hogy a verespataki rendkívüli kulturális és természeti örökség értékeit felelősségteljesen fejlesszék és értékeljék, felszólítja a kormányt, hogy ne ismételje meg a román állam 2018-ban elkövetett hibáit, amikor a világörökségi listára és a veszélyeztetett világörökségi listára való felvételre irányuló eljárást igazságtalanul és indokolatlanul leállították” – olvasható a dokumentumban.
Az építészek emlékeztetnek, hogy 2018-ban, amikor a bizottság a bahreini Manamában ülésezett, az akkori román kormány leállította Verespataknak a világörökségi listára történő felterjesztését. Az Építészek Rendje attól tart, hogy a mostani kormány megismétli az akkori hibát, amely visszafordíthatatlan következményekkel járhat, mert
egy újabb jelöléshez pedig elölről kellene kezdeni a teljes kiértékelési procedúrát. A levél aláírói nem tartják elfogadhatónak azt az érvet, miszerint a román állam és a Gabriel Resources vállalat közötti per miatt kell leállítani a dosszié bizottság elé terjesztését – közölte az Agerpres.
A Román Építészek Rendje szerint az, hogy a világörökségi bizottság elismeri Verespatak értékét, bizonyítani fogja, hogy alaptalanok a Gabriel Resources LTD és a Gabriel Resources (Jersey) LTD vádjai, miszerint Románia önkényesen megsérti jogaikat. A feliratkozási folyamat felfüggesztése előtt az volt a terv, hogy a világörökségi bizottság megfontolja egyrészt Verespatak világörökségi listára való felvételét, másrészt a veszélyeztetett világörökségi listára való felvételét is.
Ez a státusz növelné annak valószínűségét, hogy a történelmi örökség nemzetközi finanszírozást kapjon a védelemre. A feliratkozási folyamat felfüggesztése oda vezetett és oda vezet, hogy tovább mélyül Verespatak megsemmisülésének veszélye – állítja a szervezet.
A nyílt levél kezdeményezői szerint az indítványt az indokolja, hogy a közbeszédben olyan információk jelentek meg, amelyek értelmében a kormány ismét a tárgyalások elhalasztását vagy a dosszié teljes visszavonását fontolgatja.
„Arra kérjük Önöket, hogy ne tegyenek semmilyen intézkedést vagy adminisztratív lépést annak érdekében, hogy megakadályozzák Verespatak 2021 júliusában esedékes UNESCO-jelöltségének megvitatását. Kérjük, hogy bízzák meg azzal a román államot képviselő küldöttséget, hogy egyértelműen Verespatak UNESCO világörökségi listájára történő felvételét támogassa a bizottság előtt” – olvasható a nyílt levélben.
Az aláírók kérik, hogy a kormány képviselői tartsák magukat a kormányprogramban vállaltakhoz, valamint azokhoz az ígéretekhez, amelyeket a nemzetközi közösség, az UNESCO és a verespataki lakosok előtt tettek. Ezek értelmében kéri, hogy a kormány tegye a települést a fenntartható fejlődés modelljévé, amely a kulturális és természeti örökség értékesítésén és a civil szerepvállaláson alapul; a bányamúzeum igazgatását helyezze át a kulturális minisztérium hatáskörébe; folytassa a műemléki jegyzékben szereplő objektumok helyreállítását; támogassa a helyi közigazgatást a verespataki általános urbanisztikai terve megvalósításában.
A nyílt levél aláírói között van a Declic közösség, a Mining Watch Románia, a Pro Patrimonio alapítvány, a romániai Greenpeace, az ActiveWatch, az Act for Tomorrow egyesület és még sokan mások.
A Kovászna megyei Oltszemen található Mikó‑kastély átfogó restaurálási projekt révén teljesen megújult, és 2026 őszétől a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum külső egységeként, Székely Lovasmúzeum néven működik tovább.
A szilágynagyfalui közösség reményei szerint a megújult Bánffy-kastély jelentős turisztikai központja lesz a térségnek. A református egyház tulajdonában lévő műemlék épületet európai uniós forrásokból újították fel.
Vasárnap Szászfenesen felavatták a kolozsvári Erdélyi Történeti Múzeum új épületét, amely 145 millió lejes beruházással valósult meg. A Leányvárban felépült múzeum megnyitó ünnepségén részt vett Demeter András István ügyvivő kulturális miniszter is.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) közölte, a romániai magyar iskolák országos tanévnyitó ünnepségét szeptember 5-én, szombaton 11 órától tartják Gyulafehérváron az érseki székesegyházban.
Kétarcú időjárással búcsúzik augusztus: miközben vasárnap a Kárpátok térségében heves zivatarokra, felhőszakadásokra és jégesőre figyelmeztetnek a meteorológusok, hétfőn az ország nyugati felében ismét a hőség kerül előtérbe.
Két katonai ejtőernyős sérült meg Marosvásárhelyen, miután a hirtelen szél eltérítette őket a kijelölt földet érési területtől. Az egyik katona egy fémcsarnok tetején lévő napelemekre érkezett, társa pedig elektromos vezetékekkel került érintkezésbe.
Szombaton felavatták Kolozsváron a Regionális Agyérbetegségi és Idegsebészeti Központot Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, Mircea Abrudean szenátusi elnök, Cseke Attila ügyvivő egészségügyi miniszter, valamint más tisztségviselők jelenlétében.
A 130 éve, augusztus 28-án született Márton Áronra, Erdély nagy püspökére emlékeznek pénteken és szombaton a szülőfaluban, Csíkszentdomokoson.
A Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem (USAMV) különleges kiállítást mutat be az érdeklődőknek.
Heidl György társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár Facebook-bejegyzésében erdélyi útjuk egyik legfontosabb tanulságaként azt emeli ki, hogy önmagában a párbeszéd kevés: annak akkor van értelme, ha konkrét eredménye is születik.
szóljon hozzá!