Toró Tibor politológus és Erdei Ildikó, a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum igazgatója az tanintézetek kétnyelvűségéről értekezett
Fotó: KMN
Esetlegesen, tűzoltásszerűen zajlik a romániai iskolák többnyelvű feliratozása – derül ki egy kutatásból. Míg az önálló magyar tanintézetek szinte mind alkalmazzák, a vegyes tannyelvűekben az iskola vezetőségén múlik a magyar nyelvű felirat feltüntetése.
2019. augusztus 25., 19:282019. augusztus 25., 19:28
2019. augusztus 25., 19:332019. augusztus 25., 19:33
Elsősorban az iskola vezetőségén múlik, hogy vannak-e vagy sem kétnyelvű feliratok a romániai iskolákban, nincs erre tudatos stratégia, esetlegesen történik – jellemezte Erdei Ildikó, a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum igazgatója a romániai iskolák kétnyelvűségének jelenlegi állását. A pedagógus a Kolozsvári Magyar Napok keretében szombaton tartott Mi van kiírva magyarul az iskolákban? című beszélgetésen tért ki a hazai gyakorlatra. A rendezvényen Toró Tibor politológus, egyetemi tanár, a Bálványos Intézet kutatási igazgatója ismertette az erről szóló kutatásukat.
Három iskola kivételével az összes válaszolt a megkeresésre, a 922 helyszínről érkezett adatokat összesítették. Így alakult ki a nyelvi tájkép, melynek elkészítése azért fontos, mert árulkodik a nyelvi jogok érvényesüléséről, másrészt az iskolai nyelvhasználat a gyerek pszichikai fejlődésére is kihat – mondta Toró Tibor.
A kutatást jogvédő szervezetek is segítették: a Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo) és az AGFI – Jogvédő Csoport az Identitás Szabadságáért; utóbbi részéről Ilyés Zsolt ügyvéd ismertette a jelenlegi romániai törvényi keretet. Rámutatott,
Toró Tibor elmondta, három kategóriába osztották az iskolákat: önálló magyar iskolákra, vegyes iskolákra, illetve a jogi szempontból más tanintézetnek alárendelt oktatási helyszínekre. A romániai tanintézetek több mint fele, előbbiek közé tartozik, ezek zöme Székelyföldön található és csupán hét van a szórványban, míg Közép-Erdélyben és a Partiumban a vegyes és alárendelt tanintézmények vannak túlsúlyban. A kutatásból kiderül: a magyar iskolákban szinte száz százalékban ki vannak helyezve a magyar feliratok a nyelvi küszöbtől függetlenül. A vegyes iskoláknak azonban alig több mint 15 százaléka teszi ki a magyar feliratot, ha a kisebbség számaránya 20 százalék alatt van.
Erdei Ildikó szerint esetleges helyzetek is adódnak, arra is akadt példa, hogy egy vegyes iskolában a magyarországi testvériskola küldöttségének a látogatása szolgáltatta az apropót a magyar feliratok kihelyezésére. Az igazgató szerint az iskolák vezetősége számos adminisztratív feladattal küzd, így a többnyelvű feliratozás tűzoltásszerűen zajlik, sem pénzkeret, sem személyzet nincs rá. Emlékeztetett: a temesvári magyar iskola önállósodásakor a névválasztás is erős üzenet volt, és ezt a szellemiséget a feliratozásban is tükrözni akarták. Kállay-Miklós Tünde, a kolozsvári Sigimund Toduță Zenei Főgimnázium aligazgatója elmondta, bár a vegyes iskolában kiemelten figyelnek a magyar nyelvű kommunikációra, a belső feliratok nem mind kétnyelvűek, csak a magyar osztályok ajtajain szerepelnek magyar nyelvű feliratok.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Perrel fenyegetőzik Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere, miután olyan információk láttak napvilágot, hogy jogosulatlanul vett igénybe rendőri kíséretet.
„Ha elcsúszunk öt percet, az egész napunk rossz” – mondja Kovács Katalin, miközben a konyhán aznap 3600 gombóc készül.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!