2012. november 15., 16:482012. november 15., 16:48
Az 1804 ember megkérdezésével, reprezentatív minta alapján készített felmérést abban a hat erdélyi megyében végezték augusztus-szeptemberben, ahol a legmagasabb a magyarok aránya, így Székelyföldön Hargita, Kovászna és Maros megyében, valamint a határ mentén Szatmár, Szilágy és Bihar megyében kérdezték meg a lakosságot.
A kutatási összefoglaló szerint az „erdélyi magyarok kétötöde visszasírja a rendszerváltás előtti időszakot”: az eredmények szerint a 18 éven felüli erdélyiek 38 százaléka gondolja úgy, hogy a jelenlegi társadalmi és politikai berendezkedés rosszabb, mint az 1990 előtti volt. A válaszadók 28 százaléka a jelenlegi rendszert preferálja inkább, míg a megkérdezettek másik kétötöde nem érez különbséget a két időszak között.
Míg az alapfokú végzettségűek csaknem fele a régi rendszer híve, addig a diplomások kétötöde a jelenlegi társadalmi és politikai berendezkedést tartja jobbnak, de az is megállapítható, hogy a 45 év fölöttiek sírják vissza inkább a rendszerváltás előtti időszakot.
A kutatás az erdélyi magyarok médiafogyasztási szokásait vizsgálva arra jutott, hogy a többség számára a magyarországi televíziós csatornák jelentik az elsődleges információforrást, ezeket gyakrabban nézik, mint akár a helyi magyar nyelvű csatornák, akár a romániai tévéadók programjait. Az eredmények szerint 10-ből 6 erdélyi magyar naponta nézi valamely magyarországi tévécsatorna műsorait, és mindössze 8 százalékuk mondta azt, hogy soha nem kapcsol magyarországi tévéadóra. A felmérés szerint a legidősebb korosztály néz leggyakrabban magyarországi műsorokat.
A második leggyakoribb hírforrásnak az internet és a rádió tekinthető: a megkérdezettek 13 százaléka látogat meg valamilyen magyarországi weboldalt, és majdnem ugyanennyien hallgatnak magyarországi rádiót. A válaszadók szerint az általuk hallgatott rádióműsorok 80 százaléka magyar nyelvű. Magyarországi napi- vagy hetilapot az erdélyiek elenyésző hányada olvas rendszeresen, 12 százalékuk havonta egyszer fog a kezében magyarországi sajtóterméket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Áldozataikat gyakorlatilag rabszolgasorban tartó személyekre csaptak le a hatóságok Kovászna megyében.
Háromnapos eseménysorozattal ünnepli Nagyvárad az államalapítás és az új kenyér ünnepét: augusztus 20–22. között Magyar Kulturális Napok várják a közönséget a város több helyszínén. Idén a korábbi években megszokottnál is gazdagabb a programkínálat.
Kétnapos ünnepséggel emlékeznek Márton Áron egykori erdélyi római katolikus püspök születésének 130. évfordulóján, augusztus 28–29-én szülőfalujában, Csíkszentdomokoson – tájékoztatta az MTI-t kedden a helyi Márton Áron Múzeum.
A Kolozs Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház lombikbébi központját 810 700 lejes beruházásból korszerűsítették, a fejlesztést a Kolozs Megyei Tanács finanszírozta.
A magyar kormány a helyi magyar közösségekkel partnerségben szeretné finomítani, részleteiben kidolgozni a magyarságpolitikáját, a partnerség és a párbeszéd pedig kulcsfogalom ezen a területen – hangsúlyozta Kollai István Kolozsváron.
Nem mondhatni, hogy kiemelt érdeklődés övezte a kolozsvári helyiérdekű vasút (HÉV) szerelvényeire kiírt közbeszerzési eljárást.
Mintegy 1500 régi képeslap idézi meg, miként vált Kolozsvár kisvárosból modern nagyvárossá, és milyen arcát tartották a korabeliek megörökítésre és továbbküldésre érdemesnek.
Szokatlan és rendkívül veszélyes jelenség okoz komoly fejtörést a hatóságoknak a Maros-ártér Természetvédelmi Park Arad és Pécska között erdőiben: tavaly október óta föld alatti tűz emészti fel a fákat és az aljnövényzetet, júliusban 30 hektár lett oda.
Már el is kezdték a munkálatokat a Marosvásárhelyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Hargita megyei szakaszán, Gyergyóalfalu és Gyergyóditró között.
Premier számba menő beruházás is zajlik az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Bihar és Bisztraterebes közötti szakaszán: az egyik szakasz kifutópályaként is használható lesz katonai gépek számára.
Látogatottsági adatok