Hirdetés

Az erdélyi magyarok kétötöde szerint jobb volt a rendszerváltás előtt

Az erdélyi magyarok 38 százaléka rosszabbnak látja a jelenlegi társadalmi és politikai berendezkedést, mint a rendszerváltás előtti helyzetet - derül ki a Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia és Társadalompolitika Intézete és a BellResearch közös kutatásából, amelyben az erdélyi magyarok médiafogyasztási szokásait is vizsgálták.

MTI

2012. november 15., 16:482012. november 15., 16:48

Az 1804 ember megkérdezésével, reprezentatív minta alapján készített felmérést abban a hat erdélyi megyében végezték augusztus-szeptemberben, ahol a legmagasabb a magyarok aránya, így Székelyföldön Hargita, Kovászna és Maros megyében, valamint a határ mentén Szatmár, Szilágy és Bihar megyében kérdezték meg a lakosságot.

A kutatási összefoglaló szerint az „erdélyi magyarok kétötöde visszasírja a rendszerváltás előtti időszakot”: az eredmények szerint a 18 éven felüli erdélyiek 38 százaléka gondolja úgy, hogy a jelenlegi társadalmi és politikai berendezkedés rosszabb, mint az 1990 előtti volt. A válaszadók 28 százaléka a jelenlegi rendszert preferálja inkább, míg a megkérdezettek másik kétötöde nem érez különbséget a két időszak között.

Míg az alapfokú végzettségűek csaknem fele a régi rendszer híve, addig a diplomások kétötöde a jelenlegi társadalmi és politikai berendezkedést tartja jobbnak, de az is megállapítható, hogy a 45 év fölöttiek sírják vissza inkább a rendszerváltás előtti időszakot.

A kutatás az erdélyi magyarok médiafogyasztási szokásait vizsgálva arra jutott, hogy a többség számára a magyarországi televíziós csatornák jelentik az elsődleges információforrást, ezeket gyakrabban nézik, mint akár a helyi magyar nyelvű csatornák, akár a romániai tévéadók programjait. Az eredmények szerint 10-ből 6 erdélyi magyar naponta nézi valamely magyarországi tévécsatorna műsorait, és mindössze 8 százalékuk mondta azt, hogy soha nem kapcsol magyarországi tévéadóra. A felmérés szerint a legidősebb korosztály néz leggyakrabban magyarországi műsorokat.

A második leggyakoribb hírforrásnak az internet és a rádió tekinthető: a megkérdezettek 13 százaléka látogat meg valamilyen magyarországi weboldalt, és majdnem ugyanennyien hallgatnak magyarországi rádiót. A válaszadók szerint az általuk hallgatott rádióműsorok 80 százaléka magyar nyelvű. Magyarországi napi- vagy hetilapot az erdélyiek elenyésző hányada olvas rendszeresen, 12 százalékuk havonta egyszer fog a kezében magyarországi sajtóterméket.

 

Hirdetés

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. október 09., péntek

Lefejezve találtak rá egy közel egytonnás bölényre az egyik erdélyi megyében

Holtan találtak csütörtökön este a Beszterce-Naszód megyei Ilvamagura közelében egy bölényt, amely az elmúlt hetekben jelent meg a környéken.

Lefejezve találtak rá egy közel egytonnás bölényre az egyik erdélyi megyében
Hirdetés
2026. október 09., péntek

Kincs- és kacatvadászat a Sebes-Körös partján: elkezdődött a középkori eredetű feketetói vásár

Megkezdődött a feketetói őszi vásár: október 8. és 11. között ismét emberek tízezrei lepik el a Sebes-Körös partját, hogy Erdély egyik legrégebbi és legnagyobb régiségvásárán keressenek kincset a kacatok között.

Kincs- és kacatvadászat a Sebes-Körös partján: elkezdődött a középkori eredetű feketetói vásár
2026. október 08., csütörtök

Vonat gázolta el a tinédzserek motorját Székelyföldön, mindketten meghaltak

Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.

Vonat gázolta el a tinédzserek motorját Székelyföldön, mindketten meghaltak
2026. október 08., csütörtök

Jobban félnek a környezetvédőtől, mint a medvétől az erdélyi polgármesterek?

Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.

Jobban félnek a környezetvédőtől, mint a medvétől az erdélyi polgármesterek?
Hirdetés
2026. október 08., csütörtök

Egyre több vendégmunkás telepedik le Erdélyben, sokan családegyesítésben gondolkodnak

Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.

Egyre több vendégmunkás telepedik le Erdélyben, sokan családegyesítésben gondolkodnak
2026. október 08., csütörtök

Megerősítették az erdélyi magyar egyetemek melletti elköteleződésüket a történelmi egyházak püspökei

Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.

Megerősítették az erdélyi magyar egyetemek melletti elköteleződésüket a történelmi egyházak püspökei
2026. október 08., csütörtök

Megnyitották a máramarosszigeti új Tisza-hidat és határátkelőt

Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.

Megnyitották a máramarosszigeti új Tisza-hidat és határátkelőt
Hirdetés
2026. október 08., csütörtök

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen

Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen
2026. október 08., csütörtök

Festői partiumi helyszínt nyilvánítottak ökoturisztikai célponttá

A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.

Festői partiumi helyszínt nyilvánítottak ökoturisztikai célponttá
2026. október 08., csütörtök

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá

Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá
Hirdetés
Hirdetés