Hirdetés

Az erdélyi magyarok fele tizenkét éven belül autonómiára számít

•  Fotó: Ilusztráció

Fotó: Ilusztráció

A megkérdezett romániai magyarok mintegy fele esélyt lát arra, hogy legfeljebb tizenkét éven belül Erdély valamilyen típusú autonómiát szerez. A Bell Research közvélemény-kutatását a Nemzetpolitikai Tükör legfrissebb számában ismertették. A magyar országgyűlés külügyi igazgatósága által gondozott folyóiratban az olvasható, a felmérés három határmenti (Bihar, Szilágy, Szatmár) és három székelyföldi megyében készült tavaly augusztus és október között. Az 1800 válaszadó fele szerint kivívható az erdélyi autonómia: 12 százalékuk szerint négy, 18 százalékuk szerint nyolc, 19 százalékuk szerint pedig 12 éven belül van esély az autonómia megszerzésére.

Hírösszefoglaló

2013. április 08., 14:162013. április 08., 14:16

Területi megoszlás szerint míg a székelyföldiek 58 százaléka vélte úgy, hogy Erdély autonómiája három politikai cikluson belül elérhető, ugyanez az arány a határmenti megyékben lényegesen alacsonyabb volt, 30 százalék körüli. A válaszadók 35 százaléka gondolta azt, hogy Erdély autonómiájának kivívására nincs esély. A felmérés szerint a plusz/mínusz 2,31 százalékos hibahatárhoz közeli, három százalék azoknak az aránya, akik szerint nincs is szükség autonómiára - ismertették a folyóiratban.

Mint írták, az erdélyi autonómia jellegével kapcsolatban az autonómiára esélyt látó 894 válaszadó 56 százaléka szerint mind a területi-közigazgatási, mind a gazdasági, mind pedig a kulturális autonómiára is kivívható az elkövetkezendő tizenkét évben. Azok a válaszadók, akik csak egyféle autonómiára láttak esélyt, Székelyföldön magasabb arányban vélték reálisnak a kulturális és a gazdasági autonómiát, mint a területi önállóság elérését. A határ mentén viszont a kulturális autonómia mellett inkább a területi önállóság kivívását valószínűsítették.

A válaszadók a kutatás során arról is nyilatkoztak a személyesen felvett interjúkban, hogy melyiket tartják a legfontosabbnak: Erdély autonómiáját, a schengeni övezethez csatlakozást, Székelyföld autonómiáját, a Székely Mikó Kollégium ügyét, a marosvásárhelyi orvosi egyetem ügyét, vagy a magánjavak, illetve az egyházi javak visszaszolgáltatását. A válaszadók összessége a legnagyobb arányban (34 százalék) Erdély autonómiáját jelölte meg a legfontosabbként.

Ebben a kérdésben is különbségek tapasztalhatók földrajzi megoszlás szerint. Székelyföldön a legtöbben (36 százalék) első helyre Erdély autonómiáját helyezték, ezt követi azok aránya, akik a székely autonómiát jelölték meg első helyen (18 százalék). Ezzel szemben a határ menti megyékben a válaszadók 33 százaléka a schengeni övezethez csatlakozást tartotta a legfontosabbnak, és 29 százalékuk az erdélyi autonómia ügyét.

 

Hirdetés

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 20., csütörtök

Mit építhetünk ezután engedély nélkül?

Hamarosan egyszerűbbé válhat számos kisebb építkezés és átalakítás Romániában.

Mit építhetünk ezután engedély nélkül?
Mit építhetünk ezután engedély nélkül?
2026. augusztus 20., csütörtök

Mit építhetünk ezután engedély nélkül?

Hirdetés
2026. augusztus 19., szerda

Jó helyre került a több mint 10 millió eurós lottó-főnyeremény

Átvette nyereményét szerdán a hatos lottó rekordösszegű fődíjának nyertese – közölte a Román Lottótársaság. A nyeremény értéke 52,839 millió lej, azaz több mint 10,07 millió euró.

Jó helyre került a több mint 10 millió eurós lottó-főnyeremény
2026. augusztus 19., szerda

Megszökött egy építkezésen dolgozó fogvatartott

Megszökött egy külső munkavégzésre beosztott fogvatartott szerda délután egy nagybányai építkezésről – közölte a nagybányai börtön szóvivője, Borgyos Norbert.

Megszökött egy építkezésen dolgozó fogvatartott
2026. augusztus 19., szerda

Székelyföldi „rabszolgatartókra” csaptak le a hatóságok

Áldozataikat gyakorlatilag rabszolgasorban tartó személyekre csaptak le a hatóságok Kovászna megyében.

Székelyföldi „rabszolgatartókra” csaptak le a hatóságok
Hirdetés
2026. augusztus 19., szerda

Virágkocsik, kenyérszentelés, néptánc, rock: Nagyváradon idén három napon át ünnepelik az államalapítást

Háromnapos eseménysorozattal ünnepli Nagyvárad az államalapítás és az új kenyér ünnepét: augusztus 20–22. között Magyar Kulturális Napok várják a közönséget a város több helyszínén. Idén a korábbi években megszokottnál is gazdagabb a programkínálat.

Virágkocsik, kenyérszentelés, néptánc, rock: Nagyváradon idén három napon át ünnepelik az államalapítást
2026. augusztus 18., kedd

Főhajtás Márton Áron emléke előtt: kétnapos ünnepséget szerveznek szülőfalujában

Kétnapos ünnepséggel emlékeznek Márton Áron egykori erdélyi római katolikus püspök születésének 130. évfordulóján, augusztus 28–29-én szülőfalujában, Csíkszentdomokoson – tájékoztatta az MTI-t kedden a helyi Márton Áron Múzeum.

Főhajtás Márton Áron emléke előtt: kétnapos ünnepséget szerveznek szülőfalujában
2026. augusztus 18., kedd

Modernizálták a kolozsvári lombikbébi központot, ahol eddig több ezer eljárást végeztek el

A Kolozs Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház lombikbébi központját 810 700 lejes beruházásból korszerűsítették, a fejlesztést a Kolozs Megyei Tanács finanszírozta.

Modernizálták a kolozsvári lombikbébi központot, ahol eddig több ezer eljárást végeztek el
Hirdetés
2026. augusztus 18., kedd

Kollai István Kolozsváron: közösen finomítjuk a magyarságpolitikát

A magyar kormány a helyi magyar közösségekkel partnerségben szeretné finomítani, részleteiben kidolgozni a magyarságpolitikáját, a partnerség és a párbeszéd pedig kulcsfogalom ezen a területen – hangsúlyozta Kollai István Kolozsváron.

Kollai István Kolozsváron: közösen finomítjuk a magyarságpolitikát
2026. augusztus 18., kedd

Nem tülekedtek a jelentkezők a kolozsvári HÉV szerelvényeire kiírt pályázaton

Nem mondhatni, hogy kiemelt érdeklődés övezte a kolozsvári helyiérdekű vasút (HÉV) szerelvényeire kiírt közbeszerzési eljárást.

Nem tülekedtek a jelentkezők a kolozsvári HÉV szerelvényeire kiírt pályázaton
2026. augusztus 18., kedd

Rejtélyes tűz pusztít a Maros-ártéren: elszenesednek a fák a föld alatti izzástól

Szokatlan és rendkívül veszélyes jelenség okoz komoly fejtörést a hatóságoknak a Maros-ártér Természetvédelmi Park Arad és Pécska között erdőiben: tavaly október óta föld alatti tűz emészti fel a fákat és az aljnövényzetet, júliusban 30 hektár lett oda.

Rejtélyes tűz pusztít a Maros-ártéren: elszenesednek a fák a föld alatti izzástól
Hirdetés
Hirdetés