Hirdetés

Az aradi tizenhárom tábornok emlékezete 171 év után

Kelemen Hunor, Brendus Réka és Potápi Árpád a templomban •  Fotó: Makkay József

Kelemen Hunor, Brendus Réka és Potápi Árpád a templomban

Fotó: Makkay József

Meghitt környezetben emlékeztek Aradon október hatodikán a 171 évvel ezelőtt kivégzett 13 aradi vértanúra. A Megbékélés parkjában felszólaló magyar politikusok szerint okunk van optimistának lenni, hogy Erdélyben, de a teljes Kárpát-medencében új éra kezdődhet.

Makkay József

2020. október 06., 21:042020. október 06., 21:04

2020. október 07., 17:102020. október 07., 17:10

Schönberger Jenő szatmári római katolikus megyéspüspök istentiszteletével vette kezdetét az aradi minorita templomban az 1848-49-es szabadságharc 13 vértanújára való emlékezés. A koronavírus-járvány elleni küzdelem egészségügyi előírásai szerinti távolságtartás mellett a templomot megtöltő gyülekezethez szólva prédikációjában a püspök az aradi vértanúk áldozatát Krisztus kereszthalálával hozta párhuzamba. Jézus az egész emberiség bűneiért szenvedett kínhalált, az Aradon kivégzett vértanúk hazájukért áldozták életüket.

Idézet
Dicsőséges dolog a hazáért meghalni, de dicsőséges dolog élni érte – ma ez a mi dolgunk! ”

– összegezte a vértanúk jövőnek szóló üzenetét az igehirdető, aki a mai kor legfontosabb erdélyi magyar kihívását az összefogásban nevezte meg.

Szobor emlékezne a fekete márciusra is

A délután öt órakor kezdődő szentmisét követően az emlékező gyülekezet átvonult az aradi Megbékélés parkjába, ahol a magyar és a román kormány megegyezését követően 2004-ben állították fel a Szabadság-szobrot, szemben az aradi városvezetés 9 méter magas diadalívével, amelyet a román nemzeti hős, Avram Iancu és több román forradalmár szobra egészít ki.

Hirdetés

A román és a magyar himnusz elhangzásával kezdetét vevő október hatodikai aradi megemlékezés meghitt, csendes légkörben folyt le:

a pár százas lélekszámú magyar közösségnek és a teret biztosító nagyszámú csendőrségnek semmiféle többségi tiltakozással, vagy bekiabálással nem kellett számolnia.

Megemlékezés az aradi Szabadság-szobor tövében •  Fotó: Makkay József Galéria

Megemlékezés az aradi Szabadság-szobor tövében

Fotó: Makkay József

A megemlékezésen részt vett Arad román polgármestere, Călin Bibarț, Arad megye közgyűlésének elnöke, Cionca-Arghir Iustin-Marinel és a megyei prefektus, Gheorghe Stoian. Magyar részről az RMDSZ helyi elöljárói voltak a házigazdák: Arad alpolgármestere, Bognár Levente és RMDSZ parlamenti képviselője, Faragó Péter. A magyar állam képviseletében Potápi Árpád, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára, Brendus Réka, a Nemzetpolitikai Államtitkárság főosztályvezetője, Zákonyi Botond bukaresti magyar nagykövet és Nagygyörgy Ede katonai attasé vett részt a megemlékezésen.

 Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke úgy fogalmazott,

az aradi vértanúk a magyar és az egyetemes történelem kiemelkedő hősei voltak, és éppen cselekedetük által élték túl a nemzet kollektív tudatában a 171 évet.

Schönberger Jenő megyéspüspök a Minorita Templomban tart szentmisét •  Fotó: Makkay József Galéria

Schönberger Jenő megyéspüspök a Minorita Templomban tart szentmisét

Fotó: Makkay József

„Az erdélyi magyarok megbecsülik hőseiket – a vértanúknak talán sehol nem volt akkora kultuszuk, mint éppen itt, Aradon, Erdélyben. És talán sehol nem volt olyan hányattatott a sorsa ennek a kultusznak, mint itt, ebben a városban” – mondta az RMDSZ-politikus.

Kelemen szerint

Idézet
nekünk az a dolgunk, hogy a többséget megbékéltessük azzal a nemes gondolattal, hogy egy vele együtt élő másik sorsközösség más nyelvvel és kultúrával a többségre semmiféle veszélyt nem jelent. Nem veszély vagyunk, hanem a bőség forrása!”

Beszédében Kelemen visszakanyarodott 1989 decemberére, amely mindkét nép számára a szabadság kezdetét jelentette, „ám néhány hónap múlva 1990 márciusában nekünk, magyaroknak egy olyan kihívással kellett szembenéznünk, amely visszavetette, megfékezte, talán elbizonytalanította és meg is ijesztette a mi akkor induló szabad életünket”.

Kelemen szerint ma még nem tudjuk elképzelni, hogy néhány év múlva szobor álljon Marosvásárhely főterén, a Fekete márciusra emlékezve, de ennek is eljön az ideje.

A 13 vértanú emlékének adózó szentmise résztvevői •  Fotó: Makkay József Galéria

A 13 vértanú emlékének adózó szentmise résztvevői

Fotó: Makkay József

A beszélő szerint ennek az optimizmusnak az ad alapot, hogy Aradtól 350 km-re, Marosvásárhelyen valami megváltozott.

„Ma, amikor a jövő felé tekintünk, de a szabadsághősökre emlékezünk, akkor jó okunk van azt hinni, hogy képesek vagyunk nemcsak talpra állni, nemcsak építkezni, hanem jó példát mutatni a többségnek és meggyőzni őket arról is, hogy a magyarokkal együtt ez az ország is több és gazdagabb lesz!” – zárta beszédét az RMDSZ elnöke.

Magyar és román politikusok a megemlékezés helyszínén •  Fotó: Makkay József Galéria

Magyar és román politikusok a megemlékezés helyszínén

Fotó: Makkay József

Potápi Árpád: akárhány Arad jöhet ránk, ha nem adjuk fel

Potápi Árpád nemzetpolitikai államtitkár beszédét a szerb nemzetiségű Damjanich János imájával kezdte, aki a halála előtti napon elküldte a szerb pópát és egy magyar minorita szerzetesnek gyónt meg. A politikus dióhéjban felsorolta a 13 aradi vértanú utolsó óráinak történetét, mintegy bevezetve hallgatóságát a 171 évvel ezelőtt bekövetkezett nemzeti tragédia emlékezetébe.

Idézet
Amíg magyar van a földön, addig nem felejtjük nemzetünk legnagyobb szabadságharcának hőseit. Azokat, akik közül többen más nemzet fiaiként harcoltak a magyar függetlenségért. Azokat, akik büszkén néztek szembe a halállal, amelynek árnyékában is Magyarországért imádkoztak”

– fogalmazott a beszélő. Potápi a trianoni traumáról is megemlékezett, amikor úgy fogalmazott, hogy történelmünkben a második Arad száz esztendővel ezelőtt, 1920-ban következett be. „A nekünk ásott szakadék még hatalmasabb és mélyebb volt, mint 1849-ben. Joggal hihette hát minden akkor élő, hogy ez most már tényleg az a Vörösmarty Mihály által megjósolt sír, amelyben a magyar nemzet süllyed el” –. fogalmazott a budapesti politikus, aki szerint száz évvel Trianon után a magyarság újra együtt tervezi a jövőjét, a határon túli magyarok a magyar nemzet teljes jogú tagjaivá váltak.

A jövőről szólva, Potápi a Kárpát-medencei népek összefogását hangsúlyozta, amely az egymás iránti tiszteletre és megbecsülésre alapozva születhet meg.

Potápi Árpád államtitkár beszéde a Megbékélés Parkjában •  Fotó: Makkay József Galéria

Potápi Árpád államtitkár beszéde a Megbékélés Parkjában

Fotó: Makkay József

„Csak nemzeteink együttműködésével tehetjük régiónkat olyan hellyé, amilyennek igazán látni szeretnénk. Történelmünk ma arra tanít bennünket, hogy akárhány Arad jöhet ránk, ha nem adjuk fel a reményt, ha közös erővel tudunk küzdeni, akkor nincs erő, amely megtörhet bennünket” – zárta szavait Potápi Árpád.

A megemlékezés résztvevői a Szabadság-szobor körül •  Fotó: Makkay József Galéria

A megemlékezés résztvevői a Szabadság-szobor körül

Fotó: Makkay József

Az aradi román polgármester által is üdvözölt megemlékezés koszorúzással ért véget, a kivilágított aradi szobrok pedig közrefogták a csendben beszélgető kisebb magyar csoportokat.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. március 09., hétfő

„Ha nincs intézmény, a közösség is elfogy”. Balázs-Bécsi Attila a Téka Alapítványról, a bizalomról, a szórvány törékenységéről

A szamosújvári Téka Alapítvány három évtized alatt a mezőségi magyar közösség egyik legfontosabb intézményhálózatát építette fel: művelődési központot, szórványkollégiumot, iskolát, népzeneiskolát, kézművesházat és lovardát.

„Ha nincs intézmény, a közösség is elfogy”. Balázs-Bécsi Attila a Téka Alapítványról, a bizalomról, a szórvány törékenységéről
Hirdetés
2026. március 08., vasárnap

Ketten megsérültek, amikor kigyulladt egy mikrobusz

Kigyulladt egy mikrobusz vasárnap este az aradi körgyűrű mellett, a régi hőerőmű szomszédságában.

Ketten megsérültek, amikor kigyulladt egy mikrobusz
2026. március 08., vasárnap

Új elnöke lett a Brassó megyei RMDSZ-nek, a botrányba keveredett Toró Tamás is jelöltette magát

Varga Nándor eddigi ügyvezető elnök személyében új elnöke lett az RMDSZ Brassó megyei szervezetének. A tisztségre a tavaly botrányba keveredett Toró Tamás, a Brassó Megyei Magyar Napok főszervezője is pályázott.

Új elnöke lett a Brassó megyei RMDSZ-nek, a botrányba keveredett Toró Tamás is jelöltette magát
2026. március 07., szombat

Zsolnayval borítják be az erdélyi jelkép Lovagtermét

Zsolnay kerámiával burkolják be a vajdahunyadi vár restaurálás alatt álló Lovagtermének padlózatát, csakúgy, mint bő 130 évvel ezelőtt.

Zsolnayval borítják be az erdélyi jelkép Lovagtermét
Hirdetés
2026. március 06., péntek

Épülhet az erdélyi világörökséget is megóvó terelőút

Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.

Épülhet az erdélyi világörökséget is megóvó terelőút
2026. március 06., péntek

Másodszor mondja ki Parászka Borókáról a MÚRE, hogy etikai vétséget követett el

Etikai vétséget követett el és valótlanságot állított Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szerint azáltal, hogy egy munkahelyi konfliktust „metoo” bántalmazásként terjesztett a közösségi médiában.

Másodszor mondja ki Parászka Borókáról a MÚRE, hogy etikai vétséget követett el
2026. március 06., péntek

Hétvégén még kitartanak a Hargita megyei sípályák

Hargita megye síterületeinek többsége ezen a hétvégén is nyitva marad, ám az idő felmelegedése miatt jövő héttől várhatóan csökkenhet a működő sípályák száma.

Hétvégén még kitartanak a Hargita megyei sípályák
Hirdetés
2026. március 06., péntek

Székelyföld egyik településére már megérkezett az első gólya

Érkeznek a gólyák a Székelyföldre is: Csíkszentsimon polgármestere a közösségi oldalon jelentette be, hogy megérkezett a településre a tavasz hírnökeként az első vándormadár.

Székelyföld egyik településére már megérkezett az első gólya
2026. március 06., péntek

Boc: elemezni fogjuk a szükséges megelőző intézkedéseket a magyarellenes incidensek elkerüléséhez

A kolozsvári polgármesteri hivatal az illetékes intézményekkel együttműködve elemezni fogja, milyen megelőző intézkedések szükségesek ahhoz, hogy elejét lehessen venni a magyarellenes incidensek megismétlődésének a városban – írta Emil Boc.

Boc: elemezni fogjuk a szükséges megelőző intézkedéseket a magyarellenes incidensek elkerüléséhez
2026. március 06., péntek

Varjak „terrorizálják” a partiumi városközpontot, az önkormányzat aberrációnak nevezi a madarakat védő törvényeket

A városvezetés visszásnak nevezi azokat a törvényeket és azokat a civil szervezeteket, amelyek és ahogy a madarakat védik a szárnyasok életmódját elszenvedő lakosokkal szemben.

Varjak „terrorizálják” a partiumi városközpontot, az önkormányzat aberrációnak nevezi a madarakat védő törvényeket
Hirdetés
Hirdetés