
Kelemen Hunor, Brendus Réka és Potápi Árpád a templomban
Fotó: Makkay József
Meghitt környezetben emlékeztek Aradon október hatodikán a 171 évvel ezelőtt kivégzett 13 aradi vértanúra. A Megbékélés parkjában felszólaló magyar politikusok szerint okunk van optimistának lenni, hogy Erdélyben, de a teljes Kárpát-medencében új éra kezdődhet.
2020. október 06., 21:042020. október 06., 21:04
2020. október 07., 17:102020. október 07., 17:10
Schönberger Jenő szatmári római katolikus megyéspüspök istentiszteletével vette kezdetét az aradi minorita templomban az 1848-49-es szabadságharc 13 vértanújára való emlékezés. A koronavírus-járvány elleni küzdelem egészségügyi előírásai szerinti távolságtartás mellett a templomot megtöltő gyülekezethez szólva prédikációjában a püspök az aradi vértanúk áldozatát Krisztus kereszthalálával hozta párhuzamba. Jézus az egész emberiség bűneiért szenvedett kínhalált, az Aradon kivégzett vértanúk hazájukért áldozták életüket.
– összegezte a vértanúk jövőnek szóló üzenetét az igehirdető, aki a mai kor legfontosabb erdélyi magyar kihívását az összefogásban nevezte meg.
A délután öt órakor kezdődő szentmisét követően az emlékező gyülekezet átvonult az aradi Megbékélés parkjába, ahol a magyar és a román kormány megegyezését követően 2004-ben állították fel a Szabadság-szobrot, szemben az aradi városvezetés 9 méter magas diadalívével, amelyet a román nemzeti hős, Avram Iancu és több román forradalmár szobra egészít ki.
a pár százas lélekszámú magyar közösségnek és a teret biztosító nagyszámú csendőrségnek semmiféle többségi tiltakozással, vagy bekiabálással nem kellett számolnia.
Megemlékezés az aradi Szabadság-szobor tövében
Fotó: Makkay József
A megemlékezésen részt vett Arad román polgármestere, Călin Bibarț, Arad megye közgyűlésének elnöke, Cionca-Arghir Iustin-Marinel és a megyei prefektus, Gheorghe Stoian. Magyar részről az RMDSZ helyi elöljárói voltak a házigazdák: Arad alpolgármestere, Bognár Levente és RMDSZ parlamenti képviselője, Faragó Péter. A magyar állam képviseletében Potápi Árpád, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára, Brendus Réka, a Nemzetpolitikai Államtitkárság főosztályvezetője, Zákonyi Botond bukaresti magyar nagykövet és Nagygyörgy Ede katonai attasé vett részt a megemlékezésen.
Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke úgy fogalmazott,
Schönberger Jenő megyéspüspök a Minorita Templomban tart szentmisét
Fotó: Makkay József
„Az erdélyi magyarok megbecsülik hőseiket – a vértanúknak talán sehol nem volt akkora kultuszuk, mint éppen itt, Aradon, Erdélyben. És talán sehol nem volt olyan hányattatott a sorsa ennek a kultusznak, mint itt, ebben a városban” – mondta az RMDSZ-politikus.
Kelemen szerint
Beszédében Kelemen visszakanyarodott 1989 decemberére, amely mindkét nép számára a szabadság kezdetét jelentette, „ám néhány hónap múlva 1990 márciusában nekünk, magyaroknak egy olyan kihívással kellett szembenéznünk, amely visszavetette, megfékezte, talán elbizonytalanította és meg is ijesztette a mi akkor induló szabad életünket”.
A 13 vértanú emlékének adózó szentmise résztvevői
Fotó: Makkay József
A beszélő szerint ennek az optimizmusnak az ad alapot, hogy Aradtól 350 km-re, Marosvásárhelyen valami megváltozott.
„Ma, amikor a jövő felé tekintünk, de a szabadsághősökre emlékezünk, akkor jó okunk van azt hinni, hogy képesek vagyunk nemcsak talpra állni, nemcsak építkezni, hanem jó példát mutatni a többségnek és meggyőzni őket arról is, hogy a magyarokkal együtt ez az ország is több és gazdagabb lesz!” – zárta beszédét az RMDSZ elnöke.
Magyar és román politikusok a megemlékezés helyszínén
Fotó: Makkay József
Potápi Árpád nemzetpolitikai államtitkár beszédét a szerb nemzetiségű Damjanich János imájával kezdte, aki a halála előtti napon elküldte a szerb pópát és egy magyar minorita szerzetesnek gyónt meg. A politikus dióhéjban felsorolta a 13 aradi vértanú utolsó óráinak történetét, mintegy bevezetve hallgatóságát a 171 évvel ezelőtt bekövetkezett nemzeti tragédia emlékezetébe.
– fogalmazott a beszélő. Potápi a trianoni traumáról is megemlékezett, amikor úgy fogalmazott, hogy történelmünkben a második Arad száz esztendővel ezelőtt, 1920-ban következett be. „A nekünk ásott szakadék még hatalmasabb és mélyebb volt, mint 1849-ben. Joggal hihette hát minden akkor élő, hogy ez most már tényleg az a Vörösmarty Mihály által megjósolt sír, amelyben a magyar nemzet süllyed el” –. fogalmazott a budapesti politikus, aki szerint száz évvel Trianon után a magyarság újra együtt tervezi a jövőjét, a határon túli magyarok a magyar nemzet teljes jogú tagjaivá váltak.
Potápi Árpád államtitkár beszéde a Megbékélés Parkjában
Fotó: Makkay József
„Csak nemzeteink együttműködésével tehetjük régiónkat olyan hellyé, amilyennek igazán látni szeretnénk. Történelmünk ma arra tanít bennünket, hogy akárhány Arad jöhet ránk, ha nem adjuk fel a reményt, ha közös erővel tudunk küzdeni, akkor nincs erő, amely megtörhet bennünket” – zárta szavait Potápi Árpád.
A megemlékezés résztvevői a Szabadság-szobor körül
Fotó: Makkay József
Az aradi román polgármester által is üdvözölt megemlékezés koszorúzással ért véget, a kivilágított aradi szobrok pedig közrefogták a csendben beszélgető kisebb magyar csoportokat.
A szamosújvári Téka Alapítvány három évtized alatt a mezőségi magyar közösség egyik legfontosabb intézményhálózatát építette fel: művelődési központot, szórványkollégiumot, iskolát, népzeneiskolát, kézművesházat és lovardát.
Kigyulladt egy mikrobusz vasárnap este az aradi körgyűrű mellett, a régi hőerőmű szomszédságában.
Varga Nándor eddigi ügyvezető elnök személyében új elnöke lett az RMDSZ Brassó megyei szervezetének. A tisztségre a tavaly botrányba keveredett Toró Tamás, a Brassó Megyei Magyar Napok főszervezője is pályázott.
Zsolnay kerámiával burkolják be a vajdahunyadi vár restaurálás alatt álló Lovagtermének padlózatát, csakúgy, mint bő 130 évvel ezelőtt.
Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.
Etikai vétséget követett el és valótlanságot állított Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szerint azáltal, hogy egy munkahelyi konfliktust „metoo” bántalmazásként terjesztett a közösségi médiában.
Hargita megye síterületeinek többsége ezen a hétvégén is nyitva marad, ám az idő felmelegedése miatt jövő héttől várhatóan csökkenhet a működő sípályák száma.
Érkeznek a gólyák a Székelyföldre is: Csíkszentsimon polgármestere a közösségi oldalon jelentette be, hogy megérkezett a településre a tavasz hírnökeként az első vándormadár.
A kolozsvári polgármesteri hivatal az illetékes intézményekkel együttműködve elemezni fogja, milyen megelőző intézkedések szükségesek ahhoz, hogy elejét lehessen venni a magyarellenes incidensek megismétlődésének a városban – írta Emil Boc.
A városvezetés visszásnak nevezi azokat a törvényeket és azokat a civil szervezeteket, amelyek és ahogy a madarakat védik a szárnyasok életmódját elszenvedő lakosokkal szemben.
szóljon hozzá!