
Fotó: Biró István
A petíciót tegnap adták át Emil Boc polgármesternek és a városi tanács tagjainak. Hétfőre virradóra a verespataki aranybánya elleni nemzetközi tiltakozó akcióban is részt vevő MindBomb csoport tagjai Kolozsváron több száz román nyelvű plakátot ragasztottak ki. „Megundorodtam ennyi rondaságtól! Avram Iancu többet érdemel”. („Mi s-o urât de atâta urât. Avram Iancu merită ceva mai bun.”) – áll a plakáton. A Clujeanul azt követően indította el a Váltsátok le Avram Iancut! elnevezésű kezdeményezést, hogy a helyi tanács versenytárgyalást hirdetett az Avram Iancu (Bocskai) tér átrendezésére. Az 50 ezer euró értékű munkálatra kiírt pályázatot két nagybányai cég nyerte el. A Krónika érdeklődésére László Attila megyei RMDSZ-elnök és városi tanácsos kifejtette: mind a Mihai Viteazul (Széchenyi), mind az Avram Iancu teret felújítják, de „egyetlen szobornak sem szabad sérülnie, inkább maradjanak a helyükön”. Csak a Széchenyi téri Mihai Viteazul-lovasszobrot veszik majd le talapzatáról, ám a felújítás, illetve a föld alatti parkoló megépítése után visszakerül a helyére. Oda nem illő tárgy eltávolítása A legnagyobb kolozsvári román nyelvű lapként ismert Clujeanul szerkesztősége szerint a kivitelezésében teljesen elhibázott Avram Iancu-szobor a városnak, lakóinak és Iancu személyiségének is árt. A polgármesterhez intézett nyílt levél aláírói – köztük Toader Nicoară megyei tanácselnök, Ioan Păcurar megyei rendőr-főfelügyelő és több kolozsvári egyetem rektora – arra hívják fel Boc, valamint a képviselő-testület figyelmét: az 1995-ben felállított szobor „az intolerancia, az ízléstelenség és a butaság jelképévé vált”, az egyik legismertebb európai idegenforgalmi kalauz, a Le Routard is a „hihetetlenül nevetséges” jelzővel illeti a Iancu-szobrot. A MindBomb közleménye szerint Kolozsvár köztereit az utóbbi 17 évben a város vezetése erőfitogtatásra használta fel, ezért léteznek a városban „a nemzeti hovatartozást mímelő, a helyi hatalmat jelképező szobrok és gödrök”. A civil csoport képviselői leszögezik: törekvésük „nem a nemzeti jelképek ellen, hanem az alkalmatlan és közepes színvonalú tárgyak természetes eltávolítására irányul”. Vannak, akik szégyellik A Clujeanul honlapján a kezdeményezést támogatók közül Stanca Gidro, a kolozsvári ügyvédi kamara dékánja és Mircea Socaciu szobrász szerint az alkotás ronda giccs, Alexandru Păsat építész pedig úgy vélte: a szobor a város szégyene. Radu Morar, a művészeti egyetem szobrászati vezetője szerint a szobrot 1995-ben politikai rendelésre készítette egy Svájcban élő román szobrász, az elbírálóbizottság kétharmada pedig nem volt szakértő. A zsűriben a szobor felállítását egyedüliként ellenző Gheorghe Arion művészettörténész, egyetemi tanár leszögezte: „Avram Iancut szeretem, de ezt a szobrot soha nem szerettem”. Ioan Păcurar Kolozs megyei rendőr-főfelügyelő szerint ez az alkotás nem jelképezi a románságot, Ramona Dumitrean színművész szerint pedig jobb volna fát ültetni a szobor helyébe. Marius Runcan író szerint a Romániában létező legszörnyűbb dolog a Iancu-szobor, Virgil Pop építész pedig reményét fejezte ki, hogy annak eltávolítása csak a kezdet, hiszen „Kolozsváron léteznek még hasonló szörnyűségek”. Aurel Tămaş népdalénekes szerint felesleges volt olyan magas talapzatra tenni, hiszen „a magyarok úgysem vitték volna el”. Mindezekre reagálva a Iancu-szobor felállítását szorgalmazó Gheorghe Funar volt kolozsvári polgármester, jelenleg Nagy-Románia párti szenátor kijelentette: mind bolondok, akik a szobor eltávolítását akarják, „valamennyit kényszerzubbonyban kellene a bolondokházába vinni”.
A történelmi egyházak segesvári egyházközségei pénteken hivatalos petíciót iktattak a Maros megyei város polgármesteri hivatalában, amelyben tiltakoznak a Halloween a Várban (Halloween în Cetate) című rendezvény megszervezése ellen.
A szerzetesek végezték a város lakóinak lelki gondozását a törökök kiűzése után, évszázadokon át szervezték az oktatás, az 1848–1849-es magyar forradalom idején pedig kitartottak a szabadságharcosok mellett, sőt többen nemzetőrnek is álltak közülük.
A Temes megyei rendőrség nyomozást indított, miután egy 13 éves diák egy késsel a kezében jelent meg egy fotón, amelyet egy temesvári iskola tantermében készítettek.
Elhunyt 102 éves korában az utolsó úzvölgyi veterán, a sepsiszentgyörgyi Bartha Mihály.
Zsók László 1942. január 8-án született Csíkdánfalván. Az elemit szülőfalujában, a középiskolát Csíkszeredában, az akkori 1-es számú gimnáziumban, a mai Márton Áron Főgimnáziumban végezte. Azaz végezte volna.
Hiába került 2022-ben Arad tulajdonába a 18. századi vár, és hiába született két és fél évvel ezelőtt megállapodás a katonai helyőrség kiköltöztetéséről, az erődítmény továbbra is el van zárva a nagyközönség elől, műemlék épületei pedig pusztulnak.
Felhagytak a tiltakozással azok a bányászok, akik közel két napig tiltakoztak a Zsil-völgyi Zsilyvajdejvulkán szénbányájának tárnáiban, miután biztosítékot kaptak arra, hogy követeléseiket teljesítik.
Megnyitották szerdán este a Vörös Csillag Múzeumot Sepsiszentgyörgyön. A háromszéki megyeszékhely egykori dohánygyárának raktárában kialakított közel 3000 négyzetméteres kiállítótérben Romániában elsőként a kommunista diktatúra történetét mutatják be.
Több tanuló iskolai tanácsadó segítségét kérte szerdán a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában, amikor két nappal a 13 éves diáktársuk által elkövetett késelés után visszatértek a tantermekbe.
Emil Boc szerint a román hatóságoknak szigorúbban kellene ellenőrizniük az országban vendégmunkásként alkalmazott külföldiek lakhatási körülményeit, szerinte ugyanis fennáll a veszélye, hogy néhány éven belül gettók alakulnak ki a kincses városban is.