A pályázat dokumentációja leszögezi a sztráda tervezett útvonalát, amely Magyarlóna közeléből a Bechtel által épített erdélyi autópályából kiindulva halad el a falu mellett kelet felé. Délről kerüli meg Kolozsvárt, Szamosfalva közelében keresztezi a Dés fele haladó országutat, majd a repülőtér közelében az országút mentén fut. Az út 35 kilométer hosszú és négysávos lesz, idővel pedig hat sávra bővülhet. A kiírás nem említi, hol végződik majd a viszonylag rövid autópálya, azonban a megadott hosszúságából és az útvonalból ítélve Zsuk mellett, a finn Nokia mobiltelefon-gyártó cég leendő gyára közelében ér véget. Az útvonal vége pontos helyének meghatározását a dokumentáció a tervezőre bízza. A kiírás megfogalmazása szerint „a tervező határozza meg az út végső pontját, figyelembe véve a térség gazdasági fejlődését”. A dokumentum megjegyzi, hogy egyes telkek kisajátítására is szükség lesz. „A városközi autópálya befejezésének várható időpontja 2012” – áll a pályázati kiírásban. Sem a megyei, sem az országos útigazgatóságnál nem tudtunk további információkat szerezni az elképzelésről, melyet a román sajtó a „Nokia sztrádájának” nevez. Kerekes Sándor, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke úgy tudja, az ötlet az Országos Útépítő Igazgatóságnál merült fel. A pár héten belül már ötszáz személyt alkalmazó finn nagybefektető, a Nokia gyárának fejlődésével ugyanis várhatóan nagyobb lesz a forgalom. Kerekes elmondta, ez jelentősen megnehezíti majd a jelenleg is túlzsúfolt kolozsvári és a kincses városból Dés irányába haladó autóforgalmat. „Tekintve, hogy Torda és Gyalu között már épül az Erdélyt átszelő sztráda, a csatlakozás tervét minél hamarabb el kell készíteni, hogy az építő belefoglalhassa a Brassó–Bors autópálya megépítésének tervébe” – hívja fel a figyelmet a kiírás.
A Mediafax hírügynökség értesülései szerint az útszakasz vélhetően tovább épül majd Dés felé, ahol belefut a Pete–Szatmár–Nagybánya–Dés–Beszterce–Suceava szakaszra tervezett gyorsforgalmi útba. A Cotidianul napilap szerdai számában tudni vélik, hogy a Nokia gyára felé vezető út megépítéséhez szükséges pénzt az igazgatóság más utak feljavítására szánt öszszegekből különíti el. Az igazgatóság tervei szerint egyébként 2013-ig a Marosvásárhely–Iaºi autópályát is megépítik, honlapjukon azonban a valamivel több mint 300 kilométeres szakasz „finanszírozás nélkül” megjegyzéssel szerepel.
Zsolnay kerámiával burkolják be a vajdahunyadi vár restaurálás alatt álló Lovagtermének padlózatát, csakúgy, mint bő 130 évvel ezelőtt.
Több mint háromezer erdélyi fiatalnak mutat irányt a cserkészet a képernyők uralta világban. Az időtálló értékekre épülő mozgalomról, a Romániai Magyar Cserkészszövetség 35 évéről, kihívásairól és terveiről beszélgettünk Bálint Lajos Lóránt elnökkel.
Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.
Etikai vétséget követett el és valótlanságot állított Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szerint azáltal, hogy egy munkahelyi konfliktust „metoo” bántalmazásként terjesztett a közösségi médiában.
Hargita megye síterületeinek többsége ezen a hétvégén is nyitva marad, ám az idő felmelegedése miatt jövő héttől várhatóan csökkenhet a működő sípályák száma.
Érkeznek a gólyák a Székelyföldre is: Csíkszentsimon polgármestere a közösségi oldalon jelentette be, hogy megérkezett a településre a tavasz hírnökeként az első vándormadár.
A kolozsvári polgármesteri hivatal az illetékes intézményekkel együttműködve elemezni fogja, milyen megelőző intézkedések szükségesek ahhoz, hogy elejét lehessen venni a magyarellenes incidensek megismétlődésének a városban – írta Emil Boc.
A városvezetés visszásnak nevezi azokat a törvényeket és azokat a civil szervezeteket, amelyek és ahogy a madarakat védik a szárnyasok életmódját elszenvedő lakosokkal szemben.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.