A pályázat dokumentációja leszögezi a sztráda tervezett útvonalát, amely Magyarlóna közeléből a Bechtel által épített erdélyi autópályából kiindulva halad el a falu mellett kelet felé. Délről kerüli meg Kolozsvárt, Szamosfalva közelében keresztezi a Dés fele haladó országutat, majd a repülőtér közelében az országút mentén fut. Az út 35 kilométer hosszú és négysávos lesz, idővel pedig hat sávra bővülhet. A kiírás nem említi, hol végződik majd a viszonylag rövid autópálya, azonban a megadott hosszúságából és az útvonalból ítélve Zsuk mellett, a finn Nokia mobiltelefon-gyártó cég leendő gyára közelében ér véget. Az útvonal vége pontos helyének meghatározását a dokumentáció a tervezőre bízza. A kiírás megfogalmazása szerint „a tervező határozza meg az út végső pontját, figyelembe véve a térség gazdasági fejlődését”. A dokumentum megjegyzi, hogy egyes telkek kisajátítására is szükség lesz. „A városközi autópálya befejezésének várható időpontja 2012” – áll a pályázati kiírásban. Sem a megyei, sem az országos útigazgatóságnál nem tudtunk további információkat szerezni az elképzelésről, melyet a román sajtó a „Nokia sztrádájának” nevez. Kerekes Sándor, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke úgy tudja, az ötlet az Országos Útépítő Igazgatóságnál merült fel. A pár héten belül már ötszáz személyt alkalmazó finn nagybefektető, a Nokia gyárának fejlődésével ugyanis várhatóan nagyobb lesz a forgalom. Kerekes elmondta, ez jelentősen megnehezíti majd a jelenleg is túlzsúfolt kolozsvári és a kincses városból Dés irányába haladó autóforgalmat. „Tekintve, hogy Torda és Gyalu között már épül az Erdélyt átszelő sztráda, a csatlakozás tervét minél hamarabb el kell készíteni, hogy az építő belefoglalhassa a Brassó–Bors autópálya megépítésének tervébe” – hívja fel a figyelmet a kiírás.
A Mediafax hírügynökség értesülései szerint az útszakasz vélhetően tovább épül majd Dés felé, ahol belefut a Pete–Szatmár–Nagybánya–Dés–Beszterce–Suceava szakaszra tervezett gyorsforgalmi útba. A Cotidianul napilap szerdai számában tudni vélik, hogy a Nokia gyára felé vezető út megépítéséhez szükséges pénzt az igazgatóság más utak feljavítására szánt öszszegekből különíti el. Az igazgatóság tervei szerint egyébként 2013-ig a Marosvásárhely–Iaºi autópályát is megépítik, honlapjukon azonban a valamivel több mint 300 kilométeres szakasz „finanszírozás nélkül” megjegyzéssel szerepel.
Szilárdan megalapozott nemzettudatra napjainkban legalább akkora szükség van, mint hetven évvel ezelőtt – jelentette ki Dávid Gyula egykori politikai elítélt az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján Kolozsvárt rendezett megemlékezésen.
A Maros megyei Szováta önkormányzata tematikus parkot létesít a Föld medvefajainak bemutatására. A becslések szerint 2,5 millió euróba kerülő beruházást európai uniós forrásokból finanszírozzák.
A történelmi egyházak segesvári egyházközségei pénteken hivatalos petíciót iktattak a Maros megyei város polgármesteri hivatalában, amelyben tiltakoznak a Halloween a Várban (Halloween în Cetate) című rendezvény megszervezése ellen.
A szerzetesek végezték a város lakóinak lelki gondozását a törökök kiűzése után, évszázadokon át szervezték az oktatás, az 1848–1849-es magyar forradalom idején pedig kitartottak a szabadságharcosok mellett, sőt többen nemzetőrnek is álltak közülük.
A Temes megyei rendőrség nyomozást indított, miután egy 13 éves diák egy késsel a kezében jelent meg egy fotón, amelyet egy temesvári iskola tantermében készítettek.
Elhunyt 102 éves korában az utolsó úzvölgyi veterán, a sepsiszentgyörgyi Bartha Mihály.
Zsók László 1942. január 8-án született Csíkdánfalván. Az elemit szülőfalujában, a középiskolát Csíkszeredában, az akkori 1-es számú gimnáziumban, a mai Márton Áron Főgimnáziumban végezte. Azaz végezte volna.
Hiába került 2022-ben Arad tulajdonába a 18. századi vár, és hiába született két és fél évvel ezelőtt megállapodás a katonai helyőrség kiköltöztetéséről, az erődítmény továbbra is el van zárva a nagyközönség elől, műemlék épületei pedig pusztulnak.
Felhagytak a tiltakozással azok a bányászok, akik közel két napig tiltakoztak a Zsil-völgyi Zsilyvajdejvulkán szénbányájának tárnáiban, miután biztosítékot kaptak arra, hogy követeléseiket teljesítik.
Megnyitották szerdán este a Vörös Csillag Múzeumot Sepsiszentgyörgyön. A háromszéki megyeszékhely egykori dohánygyárának raktárában kialakított közel 3000 négyzetméteres kiállítótérben Romániában elsőként a kommunista diktatúra történetét mutatják be.