Augusztus 31-éig tartana a faembargó

A rendelet szükségességét „az elmúlt tíz évben egyre nagyobb méreteket öltő illegális fakivágással” indokolják, amely a környezeti negatív hatások mellett „az állampolgárok biztonságát és egészségi állapotát is veszélyezteti”.

Egy másik, szintén közvitára bocsátott rendelettervezet ugyanakkor azt írja elő, hogy a hatálybalépésétől számított 45 nap után minden, exportra szánt vagy belföldön fuvarozott faszállítmányra engedélyt kell felmutatni, amelynek tartalmaznia kell többek között az eladó és a vásárló adatait, a fa eredetét, mennyiségét, illetve hogy mire szánják.

Victor Ponta miniszterelnök múlt szerdán jelentette be, hogy a kormány meghatározott ideig betiltaná a feldolgozatlan faanyag exportját, és felszólította az igazságügyi minisztériumot, hogy egy héten belül találjon jogi megoldást az intézkedésre, ellenkező esetben a szaktárca munkatársai „máshol kereshetnek állást”.

Követeléseket olvastak fel Sepsiszentgyörgyön

Szombaton – immár a második alkalommal – ismét több városban utcára vonultak a civilek, akik az illegális fakivágások és erdőkitermelés ellen tiltakoztak. Sepsiszentgyörgyön több százan vettek részt a megmozduláson, amelyen a folyamatban lévő perekben hozott jogerős ítéletek kihirdetéséig az osztrák Holzindustrie Schweighofer fafeldolgozó nagyvállalat rétyi fűrészüzemének, valamint a gyár területén épülő hőközpontok engedélyeztetésének leállítását kérték.

A hét követelést tartalmazó listát Toró Attila környezetvédő aktivista olvasta fel, majd a tüntetés résztvevői felkiáltással erősítették meg ezeket. Az utcára vonulók követelték, hogy meghatározott időre tiltsák be a rönkfa exportját, állítsák le a fakitermelést a természetvédelmi területeken, vezessék be azt a korlátozást, miszerint a nagyvállalatok egy fafajtának legfeljebb 30 százalékát vásárolhassák fel, alkossanak olyan jogszabályt, amellyel az erdőket elsősorban a helyi közösségek javára fordítják, illetve szorítsák vissza az illegális kitermelést, valamint a visszaéléseket.

Az engedélyezés leállítását kérik

Toró Attila ugyanakkor tájékoztatta a jelenlévőket, hogy múlt héten négy természetvédelmi civil szervezet – a bukaresti Bankwatch Románia, a fogarasi Neuer Weg, a kolozsvári Energy Justice és a Greenpeace romániai szervezete – beadvánnyal fordult a Kovászna megyei környezetvédelmi hivatalhoz, amelytől azt kérték, hogy utasítsák el a rétyi üzem erőművének beindításához szükséges integrált környezetvédelmi engedély kiállítását, mert a procedúra során az osztrák cég több előírást nem tartott be.

Az erőmű engedélyeztetéséről egyébként hétfőn tartanak közvitát a rétyi községházán, Toró Attila pedig arra biztatta a helyieket, hogy minél többen vegyenek részt az eseményen. A környezetvédő arra is felhívta a figyelmet, hogy a természet megőrzése közös felelősségünk, mint hangsúlyozta: az erdők tele vannak szeméttel, így először az embereknek kellene megbecsülniük a környezetet, hogy ezt elvárhassák másoktól is.

Kolozsváron több ezren vonultak utcára a hétvégi megmozduláson, amelyen Emil Boc polgármester és felesége is részt vett. Marosvásárhelyen a Vársétány fáinak védelmében akart tüntetést szervezni szombaton az egyik civil szervezet, a városháza azonban nem engedélyezte a megmozdulást.

Az osztrák befektető káros tevékenysége ellen hétvégén az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) is tiltakozott: az EMNP Kovászna megyei szervezete Erdélynek nincs szüksége a Schweigewhofer-típusú beruházásokra címmel bocsátott ki közleményt. Benedek Erika, a párt háromszéki alelnöke úgy fogalmazott: a politikumnak nem az a feladata, hogy kiközvetítse a gyarmatosítóknak Erdély erőforrásait. „Azok a döntések, amelyek lehetővé tették a Schweighofer Holzindustrie megtelepedését, nem számoltak felelősen az előre látható következményekkel. Ezek a lépések nem szolgálták az itt élő közösségek érdekeit, hosszú távon nem fenntartható az effajta gazdálkodás” – mutatott rá a háromszéki politikus.

Kivonulással fenyegetőzik a Schweighofer

A Schweighofer eközben kilátásba helyezte, hogy kivonul Romániából a parlament előtt lévő új erdészeti törvény miatt, amelynek hatásait beláthatatlanoknak véli – közölte az MTI, a Mediafax hírügynökségre hivatkozva. A társaság 2014 őszén Victor Pontát, a hét elején pedig a Legfelsőbb Védelmi Tanácsot (CSAT) figyelmeztette nyílt levélben, hogy kivonulásával mintegy háromezer munkahely kerül veszélybe. A nagyvállalat elégedetlenségét az váltotta ki, hogy a parlament által elfogadott, de Klaus Johannis államfő által újbóli megfontolásra viszszaküldött erdészeti kerettörvény fajtánként 30 százalékra korlátozná az egyes cégcsoportok által felvásárolható fa mennyiségét a monopóliumok kialakulásának megakadályozása érdekében.

Johannis egyébként a napokban a német köztévének adott interjújában „idiotizmusnak” nevezte, hogy a törvény visszaküldésével külföldi nagyvállalatoknak lobbizna, mint rámutatott: nem ismeri a Schweighofer tulajdonosait.

Az osztrák cég arra figyelmeztette a CSAT-ot, hogy az erdészeti kerettörvény jelenlegi formájában egyes kereskedelmi és befektetési megállapodásokat, valamint európai szabályokat is sértheti. A Schweighofer tudatta, soha nem fenyegette nemzetközi perrel a kormányt, de készen áll megvédeni érdekeit. Johannis múlt héten jelentette be, hogy a CSAT elé viszi az erdők kérdését. Ezzel környezetvédőket próbálta megnyugtatni, akik immár többször is tüntetést szerveztek az erdők védelmében.

A közelmúltban olyan rejtett kamerás kisfilm került nyilvánosságra, amelyen a Schweighofer áron felüli juttatásokat ígérn egy magát erdőtulajdonosnak kiadó környezetvédőnek illegális szállítmányokért.