Gergely Balázs, a Kolozsvári Magyar Napok kezdeményezője, főszervezője.
Fotó: Vakarcs Loránd
Már a Kolozsvári Magyar Napok első évében sikerült áttörni azokat a bénító hatású lélektani gátakat, melyek a korábbi évtizedekben képződtek a magyar közösségben – értékelte az idén jubiláló rendezvénysorozat elmúlt tíz évét a Krónikának adott interjúban Gergely Balázs kezdeményező, főszervező. Aki szerint ezután a köztéri közös ünneplés ténye alapvető igénnyé, természetessé vált.
2019. augusztus 18., 09:422019. augusztus 18., 09:42
2019. augusztus 18., 09:432019. augusztus 18., 09:43
– Idén 10. kiadásához érkezett a Kolozsvári Magyar Napok, mely már nemcsak a kolozsvári, hanem az erdélyi magyarság legnagyobb ünnepe is. Visszatekintve az elmúlt tíz évre, mit tekint a rendezvénysorozat legnagyobb hozadékának?
– Talán az egyik legnagyobb születésnapi ajándék, hogy elmondhatjuk: ami tíz évvel ezelőtt megfogalmazódott bennünk, az mára már Erdély-szintű mozgalom alapja lett. A Kolozsvári Magyar Napok példát mutatott és ösztönzően hatott más városok magyarságára is. Rendezvényeink komoly kulturális seregszemlévé váltak, s az egymásra találás élményén túl az is fontos, hogy bemutathatjuk kulturális értékeinket a külvilágnak is.
– Úgy döntöttünk, hogy ezt a kétségtelenül jeles alkalmat nem az ünneplésre szánjuk, hanem arra, hogy egy részleteiben még inkább kidolgozott Magyar Napokkal jelentkezzünk. Ezzel azt is jelezni szeretnénk, hogy
Nehéz az idei 630 programpontból bármit is kiemelni, de ha mégis szükséges, akkor mindenképp megemlíteném azt a kültéri fotókiállítást, amelyet a Mátyás-szobor mögött állítunk fel, s ahol az érdeklődők ízelítőt kaphatnak a Kolozsvári Magyar Napok elmúlt tíz évének legemlékezetesebb pillanataiból, valamint az Erdély különböző településein megszervezett Magyar Napok-rendezvényekből. Ugyanígy megkülönböztetett esemény az augusztus 18-án 19 órától kezdődő, nyitógála előadása.
Augusztus 20-i nemzeti ünnepünket 19 órától az Egyetemiek Házában ünnepeljük meg, ahol Vashegyi György karmester vezetésével, a Határon Túli Zenészek Szimfonikus Zenekara koncertezik, a Magyar Állami Operaház pedig augusztus 24-én 19 órától szabadtéri előadás keretében mutatja be Donizetti Szerelmi bájital című művét.
Fotó: KMN
E felsorolás azonban közel sem teljes, ezért azt javaslom az érdeklődőknek, hogy látogassanak el a rendezvény honlapjára – www.magyarnapok.ro –, tanulmányozzák át az ott elérhető rendezvénykínálatot, hogy mindenkiösszeállíthassa a számára legkedvesebb programot.
– Melyek voltak a legnagyobb fordulópontok a fesztivál egy évtizede alatt?
– Talán a KMN legnagyobb erőssége pont a stabilitás, nehéz benne töréseket, váratlan fordulópontokat találni.
Nekünk, szervezőknek csupán az volt a dolgunk, hogy ennek az igénynek megfeleljünk, és évről-évre szilárd keretben minőségi programot állítsunk össze.
Fotó: KMN
– Hál’ Istennek az előbbiekből sok volt, az utóbbiakból jóval kevesebb.
Ott szakadt fel bennem a korábbi évtizedek összes lefojtott közösségi frusztrációja, s akkor éreztem át sokadmagammal, hogy mit élünk meg, mekkora dolgot vittünk véghez. Azt az érzést soha nem fogom elfelejteni. A kellemetlen élményekről nem szívesen beszélek.
Fotó: KMN
Az olvasók is emlékezhetnek néhány, főleg a román média egy része által gerjesztett tendenciózus, a rendezvényünk lejáratását célzó műbalhéra. Ezeket mindannyiszor igyekeztünk a helyén kezelni, és higgadtan megválaszolni. Természetesen nagyon bosszantó, és mindig fáj az ilyen, de rendszerint megerősödve kerültünk ki a támadásokból. Nem is folytatnám, mert a negatív élményekből nem lehet építkezni.
– Hogyan alakult az együttműködés az önkormányzattal a tíz év során?
– Az eddigi évek talán leggördülékenyebb együttműködését tudhatjuk – mindeddig – magunk mögött. Kolozsvár polgármesteri hivatalára többnyire adminisztratív feladatok hárulnak, melyek bár nem látványosak, nélkülük nem jöhetne létre a Kolozsvári Magyar Napok.
Mindenképp köszönet illeti az önkormányzatot, hogy felkarolta kezdeményezésünket – miként köszönet illeti további támogatóinkat is, kiemelten Magyarország kormányát és a magyar állami intézményeket és a kolozsvári magyar vállalkozói szférát, akik nélkül nem szervezhetnénk ilyen minőségű Kolozsvári Magyar Napokat.
– Idővel az is céllá vált, hogy a magyar közösség mellett a többségi román lakosságot is megszólítsa a fesztivál. Hogyan látja, mennyire sikerült?
– Ebben a tekintetben is komoly eredményeket sikerült elérni. A KMN a város románságának túlnyomó többsége által számontartott és elismert rendezvény lett, s érezhetően közelítette egymáshoz a közösségeket.
– Hogyan tekintenek a jövőbe? Mik a további tervek?
– Most az előttünk álló tíz napra koncentrálunk. Amikor a rendezvénysorozat véget ér jön a kiértékelés. Azt követően vágunk bele a következő év magyar napjainak szervezésébe.
Fotó: Kolozsvári Magyar Napok
– A KMN hatására valóságos mozgalom alakult, mintájára több erdélyi városban szerveznek magyar napokat. Milyen az együttműködés ezek szervezőivel?
– Folyamatosan követjük egymás tevékenységét, segítjük egymást, hogy a lehető legszínvonalasabb rendezvényeket tudjuk lebonyolítani, az idei Magyar Napokon – ahogy említettem –, megmutatkozási lehetőséget is kapnak ezen testvérrendezvényeink, az Erdélyi Magyar Fesztivál Szövetség megalakulásával pedig még szorosabbra fűzhetjük majd az együttműködést.
– Van-e olyan cél, melyet a kezdetekkor kitűztek, de tíz év alatt nem sikerült megvalósítani?
– Van.
– Mi lenne az?
– Ha megvalósítottuk, elmondom!
A szokottnál is ünnepibbnek ígérkezik a kolozsvári magyarság idei, jubileumi ünnepe: az augusztus 17-25. között zajló Kolozsvári Magyar Napokon számos rangos rendezvénnyel emlékeznek meg az elmúlt tíz év magyar térfoglalásairól.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Fenntartja az Észak-Bihari Vízszolgáltatóról és az érmelléki RMDSZ vezetőiről tett kijelentéseit Csomortányi István.
A székelyudvarhelyi Vándor székely-szobor eltávolításáért pereskedő Bogdan Ionescu ügyvéd a Krónikának elmondta: három, Wass Albert néven látható „hasonmás” szobrot talált Magyarországon. Szakács-Paál István polgármester szerint az udvarhelyi az eredeti.
Az 1956-os forradalom erdélyi eseményeire és az utána következő megtorlásokra is emlékeznek a 70. évforduló alkalmából tartandó rendezvénysorozaton Székelyföldön 56-os elítéltek és volt politikai foglyok közreműködésével.
Több mint háromezer erdélyi magyar kisiskolás vesz részt az Iskola Alapítványnak a magyar kormány támogatásával működtetett délutáni oktatási programjában, mely hétfőn indult 14 romániai megyében – tájékoztatott hétfőn az RMDSZ sajtószolgálata.
Megújult a nagyváradi Szent László-templom és a Barátok temploma. Ekkora összeget magyar történelmi egyház 2022 előtt még nem kapott templomfelújításra a román kormánytól – közölte a fejlesztési miniszter.
Az évtizedekig eltűntnek vélt, de három éve előkerült alkotást a felújított templom udvarán kívánják felállítani a Magyar Szórvány Napján – mondta a Krónikának az egyházközség két lelkipásztora.
Elkészült a Mária-út Csíksomlyó és Máriapócs közötti szakasza, a két magyar Mária-kegyhelyet összekötő ötszáz kilométeres zarándokutat a csíksomlyói kegytemplom előtti téren adták át ünnepélyesen.
Fémtüskékkel felszerelt forgalomlassítót helyezett el a nagybányai önkormányzat a városi piac közelében, hogy megakadályozza az autósok szabálytalan behajtását.
Erdélyben egyedi kezdeményezésként egy székelyföldi unitárius templom kerítésére Jézus példázatait illusztráló rajzokat készítenek diákok.
Jelentős lehűlésre figyelmeztet az Országos Meteorológiai Igazgatóság (ANM) hamarosan akár 10 fokkal is csökkenhet a hőmérséklet.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!