Gergely Balázs, a Kolozsvári Magyar Napok kezdeményezője, főszervezője.
Fotó: Vakarcs Loránd
Már a Kolozsvári Magyar Napok első évében sikerült áttörni azokat a bénító hatású lélektani gátakat, melyek a korábbi évtizedekben képződtek a magyar közösségben – értékelte az idén jubiláló rendezvénysorozat elmúlt tíz évét a Krónikának adott interjúban Gergely Balázs kezdeményező, főszervező. Aki szerint ezután a köztéri közös ünneplés ténye alapvető igénnyé, természetessé vált.
2019. augusztus 18., 09:422019. augusztus 18., 09:42
2019. augusztus 18., 09:432019. augusztus 18., 09:43
– Idén 10. kiadásához érkezett a Kolozsvári Magyar Napok, mely már nemcsak a kolozsvári, hanem az erdélyi magyarság legnagyobb ünnepe is. Visszatekintve az elmúlt tíz évre, mit tekint a rendezvénysorozat legnagyobb hozadékának?
– Talán az egyik legnagyobb születésnapi ajándék, hogy elmondhatjuk: ami tíz évvel ezelőtt megfogalmazódott bennünk, az mára már Erdély-szintű mozgalom alapja lett. A Kolozsvári Magyar Napok példát mutatott és ösztönzően hatott más városok magyarságára is. Rendezvényeink komoly kulturális seregszemlévé váltak, s az egymásra találás élményén túl az is fontos, hogy bemutathatjuk kulturális értékeinket a külvilágnak is.
– Úgy döntöttünk, hogy ezt a kétségtelenül jeles alkalmat nem az ünneplésre szánjuk, hanem arra, hogy egy részleteiben még inkább kidolgozott Magyar Napokkal jelentkezzünk. Ezzel azt is jelezni szeretnénk, hogy
Nehéz az idei 630 programpontból bármit is kiemelni, de ha mégis szükséges, akkor mindenképp megemlíteném azt a kültéri fotókiállítást, amelyet a Mátyás-szobor mögött állítunk fel, s ahol az érdeklődők ízelítőt kaphatnak a Kolozsvári Magyar Napok elmúlt tíz évének legemlékezetesebb pillanataiból, valamint az Erdély különböző településein megszervezett Magyar Napok-rendezvényekből. Ugyanígy megkülönböztetett esemény az augusztus 18-án 19 órától kezdődő, nyitógála előadása.
Augusztus 20-i nemzeti ünnepünket 19 órától az Egyetemiek Házában ünnepeljük meg, ahol Vashegyi György karmester vezetésével, a Határon Túli Zenészek Szimfonikus Zenekara koncertezik, a Magyar Állami Operaház pedig augusztus 24-én 19 órától szabadtéri előadás keretében mutatja be Donizetti Szerelmi bájital című művét.
Fotó: KMN
E felsorolás azonban közel sem teljes, ezért azt javaslom az érdeklődőknek, hogy látogassanak el a rendezvény honlapjára – www.magyarnapok.ro –, tanulmányozzák át az ott elérhető rendezvénykínálatot, hogy mindenkiösszeállíthassa a számára legkedvesebb programot.
– Melyek voltak a legnagyobb fordulópontok a fesztivál egy évtizede alatt?
– Talán a KMN legnagyobb erőssége pont a stabilitás, nehéz benne töréseket, váratlan fordulópontokat találni.
Nekünk, szervezőknek csupán az volt a dolgunk, hogy ennek az igénynek megfeleljünk, és évről-évre szilárd keretben minőségi programot állítsunk össze.
Fotó: KMN
– Hál’ Istennek az előbbiekből sok volt, az utóbbiakból jóval kevesebb.
Ott szakadt fel bennem a korábbi évtizedek összes lefojtott közösségi frusztrációja, s akkor éreztem át sokadmagammal, hogy mit élünk meg, mekkora dolgot vittünk véghez. Azt az érzést soha nem fogom elfelejteni. A kellemetlen élményekről nem szívesen beszélek.
Fotó: KMN
Az olvasók is emlékezhetnek néhány, főleg a román média egy része által gerjesztett tendenciózus, a rendezvényünk lejáratását célzó műbalhéra. Ezeket mindannyiszor igyekeztünk a helyén kezelni, és higgadtan megválaszolni. Természetesen nagyon bosszantó, és mindig fáj az ilyen, de rendszerint megerősödve kerültünk ki a támadásokból. Nem is folytatnám, mert a negatív élményekből nem lehet építkezni.
– Hogyan alakult az együttműködés az önkormányzattal a tíz év során?
– Az eddigi évek talán leggördülékenyebb együttműködését tudhatjuk – mindeddig – magunk mögött. Kolozsvár polgármesteri hivatalára többnyire adminisztratív feladatok hárulnak, melyek bár nem látványosak, nélkülük nem jöhetne létre a Kolozsvári Magyar Napok.
Mindenképp köszönet illeti az önkormányzatot, hogy felkarolta kezdeményezésünket – miként köszönet illeti további támogatóinkat is, kiemelten Magyarország kormányát és a magyar állami intézményeket és a kolozsvári magyar vállalkozói szférát, akik nélkül nem szervezhetnénk ilyen minőségű Kolozsvári Magyar Napokat.
– Idővel az is céllá vált, hogy a magyar közösség mellett a többségi román lakosságot is megszólítsa a fesztivál. Hogyan látja, mennyire sikerült?
– Ebben a tekintetben is komoly eredményeket sikerült elérni. A KMN a város románságának túlnyomó többsége által számontartott és elismert rendezvény lett, s érezhetően közelítette egymáshoz a közösségeket.
– Hogyan tekintenek a jövőbe? Mik a további tervek?
– Most az előttünk álló tíz napra koncentrálunk. Amikor a rendezvénysorozat véget ér jön a kiértékelés. Azt követően vágunk bele a következő év magyar napjainak szervezésébe.
Fotó: Kolozsvári Magyar Napok
– A KMN hatására valóságos mozgalom alakult, mintájára több erdélyi városban szerveznek magyar napokat. Milyen az együttműködés ezek szervezőivel?
– Folyamatosan követjük egymás tevékenységét, segítjük egymást, hogy a lehető legszínvonalasabb rendezvényeket tudjuk lebonyolítani, az idei Magyar Napokon – ahogy említettem –, megmutatkozási lehetőséget is kapnak ezen testvérrendezvényeink, az Erdélyi Magyar Fesztivál Szövetség megalakulásával pedig még szorosabbra fűzhetjük majd az együttműködést.
– Van-e olyan cél, melyet a kezdetekkor kitűztek, de tíz év alatt nem sikerült megvalósítani?
– Van.
– Mi lenne az?
– Ha megvalósítottuk, elmondom!
A szokottnál is ünnepibbnek ígérkezik a kolozsvári magyarság idei, jubileumi ünnepe: az augusztus 17-25. között zajló Kolozsvári Magyar Napokon számos rangos rendezvénnyel emlékeznek meg az elmúlt tíz év magyar térfoglalásairól.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Gulyás Adrienn hadtörténész és Ugron Zsolna író részvételével tartják meg a Háromszéki Honleányképzőt március 12-én és 13-án Sepsiszentgyörgyön, ahol előadások és műhelyfoglalkozások keretében mutatják be a reformkort a középiskolásoknak és érdeklődőknek.
Országszerte több mint egy tucat, az összeomlás szélére sodródott műemléken dolgoznak idén a Műemlékmentő Szolgálat önkéntesei. Kastélyok, erődtemplomok, kúriák, középületek és egykori közfürdők sürgősségi megóvása szerepel a programban.
Hargita megyében is elkezdődnek a tényleges autópálya-építési előkészületek.
Amikor a levélszavazásos rendszer szabályait megalkotta, a magyar állam megfelelő garanciákat épített be az eljárásba, és ezek működnek a gyakorlatban – szögezte le a Krónika kérdésére Kolozsváron Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke.
Vádat emelt a Temes megyei törvényszéki ügyészség a januárban elkövetett csenei gyermekgyilkosság három, szintén kiskorú elkövetője közül kettő ellen – közölte szerdán az ügyészség.
Felbátorították Közép-Európa egyik legnagyobb sípályakomplexumának képviselői a Bihar Megyei Tanács elnökét, miután közösen megvizsgálták Biharfüred és Vârtop adottságait, síparadicsommá alakításuknak potenciális fejlesztési lehetőségeit.
Súlyos közúti balesetben vesztette életét egy 18 éves, vezetői engedéllyel nem rendelkező fiatalember a Brassó megyei Viktóriavárosban. A nagy sebességgel egy fának csapódó jármű további két kiskorú utasát súlyos sérülésekkel szállították kórházba.
Történelmi pillanat Kézdivásárhelyen: idén, március 15-én dr. Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke mond ünnepi beszédet – jelentette be kedden a Facebook-oldalán Bokor Tibor, a székelyföldi város polgármestere.
2016 óta több mint 900 külhoni magyar óvoda és bölcsőde épült vagy újult meg a magyar kormány támogatásával, ebből több mint 500 Erdélyben. Összeállításunkban néhány konkrét megvalósítás révén mutatjuk be a támogatás jelentőségét.
Antikommunista román hősre, a Ceaușescu-diktatúra elleni tiltakozásként önmagát felgyújtó Liviu Corneliu Babeșre emlékeztek hétfőn az erdélyi Brassópojánán.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!