2013. március 11., 07:332013. március 11., 07:33
Szakáts István, az AltArt alapítvány elnöke hozzászólásában kifejtette: a kolozsvári kulturális események népszerűsítéséhez integrált kommunikációs rendszerre van szükség, a rendezvények meghirdetésének eszköztára ugyanis meglehetősen elavultnak számít. Mint részletezte, új kommunikációs felületekre van szükség, a közterületi hirdetési rendszert már régóta át kellett volna alakítani. Hozzáfűzte: emellett új, átlátható finanszírozási mechanizmusokra van szükség, mivel az Európa Kulturális Fővárosa címre pályázó Kolozsvár a jelenlegi feltételek mellett azt kockáztatja, hogy elköltöznek a városból a kulturális szereplők. Ugyanezen a fórumon – a leginkább az alternatív kulturális rendezvényeiről ismert – Ecsetgyár Alapítvány egyik képviselője is hangsúlyozta, hosszú távon a kultúrára szánt pénzek elosztását – annak a szabályzatát – át kell alakítani.
Többen is szóvá tették, a művelődésre szánt pénzek leosztását nagyon nehéz követni, mert a városháza leggyakrabban a saját kulturális rendezvényeit támogatja. A civilek azt is kérték a polgármestertől, hogy a döntéshozatalba vonják be a helyi kulturális élet szereplőit, illetve azt, hogy az uniós pályázati pénzek lehívása esetén az önkormányzat támogassa a civil szervezeteket az önrész biztosításával.
Horváth Anna, Kolozsvár alpolgármestere arról beszélt, a finanszírozás átláthatóságát illetően a városháza ma előrelépésről tud beszámolni. Mint mondta, a városháza azt tervezi, hogy a civilek javaslatára nyilvánosságra hozzák az önkormányzati támogatást elnyert kulturális projektek teljes listáját. Vincze Enikő, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) oktatója azt javasolta: a hátrányos helyzetű környékeken működő iskolák kapjanak nagyobb arányú támogatást az önkormányzattól, mivel a szociális gondokkal küszködő gyerekeket oktató tanintézetek maguk is hátrányos helyzetben vannak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Látogatottsági adatok