2013. január 10., 09:062013. január 10., 09:06
„Április 30-áig végre lesz egy olyan alapellátási csomag, amely finanszírozható. Helyesebben, első alkalommal tudni fogjuk, hogy mennyi pénz áll rendelkezésünkre, és ebből az összegből milyen szolgáltatásokat tudunk fedezni” – fogalmazott a tárcavezető. Nicolăescu elmondta, az IMF-fel való jövő heti tárgyalásra előkészíti a 2006/95-ös egészségügyi törvény módosításának ütemtervét, és ismerteti a pénzintézet küldöttségével.
Eszerint április 30-ára elkészülne az alapellátásra vonatkozó jogszabálycsomag, amelyet a miniszter szerint a kötelező közvita után, június 30-án fogadnának el, és 2013 utolsó negyedévében már be is lehetne vezetni. „Ezt az ambiciózus határidőt tűztem ki magamnak, és remélem, hogy be is tartják. Be kell vezetni, s akkor jövőre látni fogjuk, melyek a hatásai, hol kell korrigálni” – magyarázta Nicolãescu.
Hozzátette, hogy az alapellátásra vonatkozó reformcsomag független az egészségbiztosítási rendszertől. A tárcavezető a Mediafax hírügynökségnek arról is beszámolt, hogy az új mandátumában a megelőzés lesz az első számú prioritása. Mint elmondta, több képviselőtársával kidolgozta az erre vonatkozó törvénytervezetet, és azért fog küzdeni, hogy a parlament elfogadja ezt, és az sem kizárt, hogy ez is része lesz az egészségügyi reformcsomagnak. Hangsúlyozta, hogy a megelőzésre mindenféle szinten odafigyelnek, az iskolától kezdve a háziorvosokig.
Mint ismeretes, Eugen Nicolãescu előző miniszteri mandátumában, 2007. július elsején hirdette meg az országos egészségfelmérő programot, melynek részeként minden lakos ingyenesen megvizsgáltathatta magát. A több mint 22 millió személyhez eljuttatott felkérésnek a megkeresettek 60 százaléka tett eleget, a program 2008 decemberében ért véget. Ekkor a miniszter úgy nyilatkozott, hogy az egészségügyi felmérés során 150 ezer esetben fedeztek fel valamilyen kórt olyan személyeknél, akiknek nem volt tudomásuk róla, hogy betegek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megkezdődött a feketetói őszi vásár: október 8. és 11. között ismét emberek tízezrei lepik el a Sebes-Körös partját, hogy Erdély egyik legrégebbi és legnagyobb régiségvásárán keressenek kincset a kacatok között.
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Látogatottsági adatok