Árnyékjelentés az EMNT-től is – Közös front a nyelvi jogokért?

„Megítélésünk szerint a magyar kisebbségi szervezetek teljes összefogására és együttműködésére van szükség annak céljából, hogy az Európa Tanács erre szakosodott intézményei saját ajánlásaiknak, illetve Románia vállalásainak a teljesítését határozottan és következetesen számon kérjék. Az ET szakértőinek múlt heti bukaresti látogatását tekintve furcsálljuk annak váratlan, már-már rajtaütésszerű voltát, valamint azt, hogy a valóságfeltárás európa tanácsi eljárásmódjának megfelelően nem látogattak el Erdélybe, közelebbről pedig azt, hogy írásbeli megkeresésünk ellenére az EMNT-vel nem léptek kapcsolatba” – jelezte ugyanakkor közleményében a testület, amely szerint elvi szinten is kifogásolható, hogy „helyszíni tájékozódásuk rendjén egy, az RMDSZ-szel való eszmecserére szorítkoztak”.

Amellett, hogy üdvözlik az RMDSZ lépését, az EMNT vezetői leszögezik, hogy az önkritikát is elvárják „attól a szervezettől, mely a jelenlegi súlyos helyzethez vezető, megelőző időszakokban kormányzati vagy kormányközeli politikai szereplőként maga is közvetlen módon hozzájárult ennek kialakulásához”. „Mostani erősködése nem más, mint az időjárási előrejelzéseket felelőtlenül figyelmen kívül hagyó, „eső után köpönyeg” magamentő viszonyulás” – fogalmaznak a nemzeti tanács vezetői, rámutatva, hogy a 2013-as jelentés óta az erdélyi magyarság számos nyelvhasználati sérelmet elszenvedett.

„Határozottan felemeljük szavunkat Romániának a kisebbségi és anyanyelvi jogok alkalmazása terén tanúsított nemzetközi kirakatpolitikája ellen, és készek vagyunk arra, hogy kisebbségi jogvédő civil és politikai társszervezeteinkkel összefogva közösen tárjuk az európai intézmények elé jogos panaszainkat és követeléseinket” – szögezik le az aláírók.

Közben Nagyváradon a hét végén flashmob keretében irányították rá a figyelmet ismételten arra, hogy a városvezetés valamennyi vonatkozó romániai törvényt semmibe véve, immár tizenegy éve akadályozza a történelmi magyar utcanevek kiírását, és miközben a magyarság a város lakóinak negyedét teszi ki, a magyar nyelvű tájékoztató feliratok mégis szinte mindenhonnan hiányoznak, a piacok, közterek, útjelzések, közintézmények feliratait a többszöri és folyamatos kérések ellenére sem hajlandóak kihelyezni.

Szerdán pedig a rogériuszi piac előtt volt rövid villámcsődület, amelynek keretében a résztvevők A4-es lapokra kiírt betűkkel „pótolták” néhány percre a nemrég átadott létesítmény hiányzó magyar feliratát. Az előzmények kapcsán akkor Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Bihar megyei szervezetének elnöke elmondta, hogy tavaly augusztusban kérvényezték a polgármesteri hivatalnál azt, hogy a városban a piacok neveit írják ki magyarul is, ám nem kaptak választ.

Ugyanezt a kérvényt ismét benyújtották október 15-én. „Erre érkezett egy semmitmondó válasz, amiben közlik, hogy nincs olyan törvény, ami miatt nekik ki kellene írni magyarul is a piacok neveit.  Idén április 7-én újra beadtuk a kérvényt, de erre még válasz sem érkezett” – idézte Csomortányit az Erdon.ro.