Arcul csapott önkormányzatok: nemhogy a fejlesztésekre, a bérek kifizetésére sincs elég pénzük az erdélyi megyéknek

Márpedig jelen pillanatban úgy tűnik, hogy a büdzsé kiegészítése kőbe van vésve, hiszen a hétvégén megjelent a Hivatalos Közlönyben, és Eugen Teodorovici pénzügyminiszter nyilatkozata szerint ettől az időponttól kifejti hatályát.

Amint arról korábban beszámoltunk, az 5,5 százalékos gazdasági növekedéssel számoló sürgősségi kormányrendeletet múlt szerdai ülésén fogadta el a szociálliberális kabinet. Eugen Teodorovici a dokumentumba foglaltakról úgy nyilatkozott, hogy elsőbbséget élvezett a bér- és nyugdíjkeret biztosítása, a nemzetközi kötelezettségekkel kapcsolatos kiadások fedezése, illetve a megkezdett munkálatok folytatásához szükséges összegek elkülönítése.

Elmondása szerint az államkincstár bevételei 8,8 milliárd lejjel bővülnek, a kiadások 9,9 milliárd lejjel nőnek. „A Legfelsőbb Védelmi Tanácshoz (CSAT) tartozó struktúrák költségvetése csökkent, de semmi akadálya nincs, hogy amit év végéig meg szeretnének valósítani, annak fedezzük a költségeit. Ám világos, hogy az első hét hónapban a rendelkezésükre álló keretet nem használták fel. Márpedig a modern menedzsment elvei szerint nincs miért elkülönítve tartsunk összeget ott, ahol nem használják, elveszed és átcsoportosítod” – válaszolt a pénzügyminiszter a korábban elhangzott vádakra. Leszögezte egyúttal: a költségvetés-kiigazítás a CSAT láttamozása nélkül is érvényes.

A tárcavezető kijelentésével arra is reagált, hogy a kormányrendelet elfogadását követően Klaus Johannis államfő közleményt adott ki, amelyben elítélte, hogy a kormány a CSAT hozzájárulása nélkül fogadta el a költségvetés-kiigazítást, és felkérte az ombudsmant, hogy forduljon az alkotmánybírósághoz az ügyben. Erre azonban, azóta sem került sor, ezért is tűnik úgy, hogy kőbe van vésve a költségvetés-kiigazítás. A témában ugyanis a legfrissebb bejelentés az volt, hogy az ombudsmani hivatal múlt csütörtökön közölte: várja a jogi érveket az elnöki hivataltól.

Ahol a part szakad

– szögezte le a Krónika megkeresésére Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke. Hozzátette, fájdalmas érvágás, hogy az év elején és most is elvontak pénzt az önkormányzatoktól. Mint részletezte, az év elején a megye közigazgatási egységei összesen 35 millió lejt veszítettek az elmúlt évhez képest, most újabb 656 ezer lejt emelt le a kormány a számlájukról. Például Ozsdola községtől 167 ezer lejt, Uzontól 77 ezer lejt, Kézdiszentkereszttől 129 ezer lejt, Torjától 97 ezer lejt, Zágontól 56 ezer lejt, és a megye legkisebb községétől, Dálnoktól 59 ezer lejt vettek el, de más községek is veszítettek kisebb összegeket.

Tamás Sándor elmondta, a költségvetés-kiigazítás során valamennyien célirányosan elkölthető pénzt kaptak, Kovászna megye összesen 16,5 millió lejt, ebből a megyei önkormányzat 2,7 milliót, amiből 2,5 millió lejt a tej-kifli program lebonyolítására, a többit a speciális oktatásra. A legtöbb pénzt a bukaresti önkormányzat kapta, a legkevesebbet Vaslui megye, Maros megye a listán a 13., Kovászna megye a 19., míg Hargita megye a 21. „Nem diszkriminálták ebből a szempontból a székely megyéket, hanem az ország minden önkormányzatát pénz nélkül hagyták” – szögezte le Tamás Sándor.

– fogalmazta meg Tamás Sándor. Rámutatott, az év elején még úgy tűnt, a fejlesztéseket nem érinti a forrásmegvonás, a működési költségeket csökkentették, hogy ki tudják adni a fizetéseket. Aztán módosították a jogszabályt, most már a fejlesztésre szánt összegekből is lehet átcsoportosítani fizetésekre. A Kovászna megyei közgyűlés éppen ezt tette augusztus végén, amikor 5,8 millió lejt tett át a gyermekvédelmi és szociális igazgatóság költségeire, az ott dolgozók bérére, de ez a gyorssegély csak októberig biztosítja az intézmény működését. „Abban bíztunk, hogy ezt a pénzt visszakapjuk a kormánytól, mert eredetileg beruházásokra szántuk, sőt az igazgatóság teljes évi fenntartásához is szükség lett volna még központi forrásokra. Ehhez képest a pénzünket sem kaptuk vissza, és a gyerekvédelemnek sem adtak semmit. Ott állunk, ahol a part szakad” – foglalta össze a székelyföldi politikus.

Az uniós pályázat önrészét
is „lenyúlták”

Tamás Sándor külön kitért Ozsdola esetére, ahol óvodaépítésre hívtak le európai uniós támogatást, az önrészre gyűjtötték a pénzt, és ezt most elvette a kormány. Brănduş-Dendyuk Szilveszter polgármester lapunknak elmondta, felháborítónak tartja, hogy a jól gazdálkodó községvezetőket „büntetik”. „Nem lesz más megoldás, kénytelenek leszünk bankhitelt felvenni az önrészre, hiába próbáltuk kigazdálkodni a szükséges összeget, mégis eladósodik a település” – mondta.

Példátlannak tartja a megszorításokat Zágon polgármestere is, Kis József megkeresésünkre elmondta, hét nyertes pályázatuk önrészére tettek félre pénzt, de ilyen körülmények között a zágoni önkormányzat is bankkölcsönre szorul. „Tizennyolc éve vagyok polgármester, de még soha nem voltak ilyen rossz anyagi helyzetben az önkormányzatok” – szögezte le Kis József.

Ellehetetlenített települések

Hargita megyében a gyerekvédelmi igazgatóság került kilátástalan helyzetbe, és az önkormányzatok szintén pénzügyi nehézségekkel küzdenek – mondta el megkeresésünkre Borboly Csaba, a megyei önkormányzat elnöke. Felidézte, tavaly a megyei önkormányzat tudta segíteni a gyerekvédelmi rendszert, amíg a kormányt „jobb belátásra bírták”, és megérkezett a szükséges támogatás, idén azonban a megyei tanács is költséghiánnyal kezdte az évet, a saját béralapját fedező forrásokat sem biztosította egész évre.

„Keressük a megoldásokat, de a kormány támogatása nélkül egyelőre nincs lehetőség a gyermekvédelmi rendszer támogatására. Továbbra is felemeljük a hangunkat, amíg a probléma megoldódik. Hiszen továbbra sem tartom helyesnek, hogy olyan költségekre vonjunk el forrásokat, amelyek biztosítása a kormány felelőssége. Egy megyét nehéz úgy fejleszteni, ha központilag ellehetetlenítik az önkormányzatok és az alájuk tartozó intézmények működését, ha egyre több forrást a működési költségek fedezésére kell átcsoportosítani” – összegezte a székelyföldi politikus. Hozzátette,

„Nincs rendben, hogy egységesen rákényszerítik az önkormányzatokat, hogy kigazdálkodják ezeket az összegeket, hiszen Hargita megyét nem lehet összehasonlítani Brassó vagy Temes megyével, ahol a nagyvárosokban koncentrált ipar- és pénzügyi szektor személyijövedelemadó-bevétele sokszorosa a Hargita megyeinek” – szögezte le Borboly Csaba.

Állítsák vissza a 2017-es
pénzügyi keretet!

Az RMDSZ Maros megyei önkormányzati tanácsa eközben közleményben emelte fel a szavát a kormány által elfogadott költségvetés-kiegészítés ellen, amely szerintük ellehetetleníti és megbénítja az önkormányzatok működését. Éppen ezért

Mint a közleményben hangsúlyozták, a pénzügyi keretek hiányában az önkormányzatok döntő többségének a jövő hónaptól be kell zárnia kapuit, hiszen a kapott összeg augusztusig volt elegendő. Ami az év további részét illeti, sem bérekre, sem a fenntartási költségekre nem maradt anyagi keret.

„A kormány jelenlegi intézkedésével arra kényszeríti a polgármesteri hivatalokat, hogy ne tervezzenek, ne fejlesszenek, hiszen most a hivatal működésére költik azokat az összegeket, amelyek a fejlesztésre szánt pályázatok önrészét képezik. Így nemcsak az önkormányzatok működésére nem lesz pénzalap, de a fejlesztések elkezdésére sem. A kormány felelőtlen pénzügypolitikája nem egyszerűen az önkormányzatok, de a helyi közösségek életét lehetetleníti el” – összegez a szövetség Maros megyei szervezete.

Bíznak abban,
hogy a kormány megoldja

Bihar megyében eközben novemberig még van pénz a gyerekvédelmi rendszer működtetésére, abban bíznak, hogy addig kötelező módon megoldja a finanszírozást a kormány. Pásztor Sándor, a Bihar megyei önkormányzat elnöke lapunknak elmondta, a szociális ellátás, a gyerekvédelem nagyon fontos terület, a finanszírozását részben a kormánynak kell biztosítania, ezért kötelező módon meg kell oldaniuk ezt a kérdést. Felidézte ugyanakkor, hogy tavaly már szeptemberben gondjaik voltak a gyerekvédelem működtetésével, ezért idén úgy tervezték a költségvetést, hogy szinte egész évre biztosították a szükséges forrásokat.

„Novemberig még »elvisszük«. Az ország több megyéjében már most problémák vannak, ezért bízunk benne, hogy addig orvosolják a pénzhiányt” – mondta a Bihar megyei közgyűlés elnöke. Hangsúlyozta,

 Amint arról korábban beszámoltunk, az RMDSZ országos önkormányzati tanácsa már augusztus közepén tiltakozott, amiért a kormány a csaknem hatmilliárd lejnyi költségvetés-kiegészítési összeg több mint négyötödét a központi költségvetésben tartotta. Felszólították Románia kormányát, a román politikai pártokat és az önkormányzatok romániai képviseleti testületeit, hogy járjanak el valamennyi önkormányzat pénzügyi keretének a 2017-es szintre való maradéktalan visszaállítása, valamint a helyi és megyei infrastrukturális fejlesztésekhez szükséges pénzalapok biztosítása érdekében.